“Csak nézelődöm a szántóföldeket, anya” – mondta, én pedig boldogan mutattam meg neki a világ egy picinyke szeletét egy ilyen filigrán kis autóból.
A kétautós családoknál szinte természetes felállás, hogy apa vezeti a böhöm nagy kocsit, anyáé pedig a kicsi, az esetek többségében törékenyebb autó. Pedig ha belegondolunk sokkal nagyobb szüksége lenne a biztonságra az anyának, aki általában bölcsibe, oviba, iskolába viszi a gyerekeket, délután különólárakra, aztán a vásárlást is együtt intézik. A családfő ezalatt tök egyedül élvezi a hatalmas kocsi nyújtotta kényelmet is biztonságot, miközben anya az ásványvizes göngyölegek, pelenkacsomagok, futó- és pedálos biciklik kupacából próbálja előhalászni gyermekeit.
Az ilyen helyzetekre lehet megoldás egy olyan kompakt autó, ami se nem túl nagy, se nem kicsi, könnyen vezethető, mégis biztonságos, megfelelő rálátást biztosít a forgalomra. Amivel könnyű parkolni és könnyű kiállni, amibe könnyű bepakolni a gyerekeket és tartozékaikat csak úgy, mint a heti bevásárláson megtöltött szatyrokat. Egy masszív, de nem robosztus autó, aminek a vezetése anyának és a gyerekeknek is élmény, amiben a bent ülők maximális biztonságban vannak.
A Ford EcoSport ebből a szempontból tökéletes választás, a sárga kis csodában minden együtt van, ami gördülékennyé és biztonságossá teheti egy anya mindennapjait. Kívül kicsi, belül tágas, kényelmes és biztonságos, vezetése minden alkalommal egy kellemes kalanddal ér fel. A családot az EcoSportba pakolva apa is nyugodtan vezetheti a nagyobb autót, mert szerettei garantáltan jó helyen lesznek.
Amikor először megláttam a csibesárga EcoSportot, az jutott eszembe, hogy egyrészt ez a Kuga kistesója vagy gyermeke, másrészt, hogy életemben először egy nagyra nőtt pitypangot fogok vezetni. Az autó vidám színe tökéletesen passzolt a tavaszi napsütésbe, és mint egy izgatott kisgyerek, úgy vártam, hogy Dóri végre kinyissa és beülhessek.
Hozzászoktunk már, hogy méret alapján azonnal ítéletet hozunk. Ha valami első ránézésre kicsi, akkor attól nem remélünk sem túl nagy teljesítményt, sem kényelmet, pláne nem életre szóló élményt és élvezetet. Az EcoSport aztán jól megcáfolja az előítéleteket, és megerősíti a – nem annyira az autózás világából ismert – “amilyen kicsi, olyan játékos” szállóigét. Elég beleülni és máris megértjük, hogy felesleges előre leírnunk azt, ami méretileg elsőre nem tűnik ideálisnak. A Ford EcoSport megtanít rá, hogy minden méretnek jár egy esély.
A kívülről kis városi terepjárónak tűnő autó belülről igazi meglepetéssel várt: akkora térrel, amekkorát nem is gondoltam volna. A fotelszerű vezetőülés maximális kényelmet nyújt, biztonságos magasságból rálátni a forgalomra, a kormány olyan könnyen tekerhető, mintha nem is lenne a tengelyekhez kötve. A kocsit beindítva az egy literes motor olyan diszkréten duruzsol, hogy időnként komolyan le kellett halkítanom a rádiót, hogy meghallgassam: jár-e egyáltalán.
A Fordtól már megszokottnak mondható futurisztikus belső dizájn az EcoSportban is visszaköszön: a krómfekete kezelőfelület úgy simul bele a műszerfalba, hogy az embernek minden ok nélkül kedve van megérinteni. A rádió a kormányról is vezérelhető, ez nagyban megkönnyíti a vezetést és még kényelmesebbé teszi az EcoSport élményt.Imádtam az autóban a visszagurulás gátlót, ami meredek emelkedőn vagy lejtőn való elinduláskor megtartja a kocsit, így nem kell a kézifékkel bajlódni.
Bevallom, tartottam tőle, hogy a kis motor bírja-e majd szuflával, de sem a városi forgalomban, sem az autópályán nem volt vele semmi gond. Olyan szépen vitte 130-cal az autót, hogy tényleg öröm volt minden kilométert vezetni. A kijelző – csakúgy, mint a Kugánál – segít a gazdaságos vezetésben, és az EcoSportnál is jelzi, ha az aktuális fordulat magasabb vagy alacsonyabb sebességet kíván. Imádtam figyelni, hogy hány kilométerre elég még az üzemanyag, ahogy az aktuális fogyasztást is. A lányom is élvezte az utazást, különösen, hogy egész magasan ült, így mindent látott a gyerekülésből. Ettől annyira izgatott lett, hogy a két és fél órás út alatt – amit normál esetben végigalszik – egy pillanatra sem hunyta le a szemét.