Lédi Pedantéria

2018-01-05

Szerző: Aszódi-Blum Éva

Ma szombat van. Ez Tóni kedvenc napja, mert nem kell sietni sehova és amíg anya ebédet főz, apa leviszi a játszótérre. Apával a legjobb játszótérre menni. Nem szól, ha visszafelé mászik a csúszdán és az sem érdekli, ha a homokozóban összekeni magát sárral. Csak akkor kap észbe, mikor hazaérnek és az előszoba csupa kösz lesz Tóni cipőjétől.

A daliás Ivandoe herceg kalandjai
hirdetés

- Te csináltad, neked kell feltakarítani – mondja apa szigorúan.
- Nem! - vágja rá Tóni.
- Gyere, hozzuk a felmosó vödröt!
- Nem!
- Vigyázz, mert ide hívom Lédi Pedantériát. Majd ő megtanít takarítani – közli apa csípőre tett kézzel.
- Az meg ki? - csodálkozik Tóni.
- Majd meglátod! - mondja apa és hármat tapsol a levegőbe. Ebben a pillanatban kinyílik az ablak és egy tollseprűn lovagolva megjelenik egy fekete hajú, fekete szemű, fekete ruhás, rettenetesen csúf néni.
- Segítség! Boszorkány! - kiabálja Tóni és ijedtében a cipőszekrény alá bújik.
- Kikérem magamnak! Nem boszorkány vagyok, hanem koszorkány! A koszt tisztasággá varázsolom, persze csak ott, ahol nem sértegetnek! - recsegi a néni mérgesen.
- Lédi Pedantária! Gyorsabb vagy a szélnél! Fantasztikus! - áradozik apa és két oldalról megpuszilja a boszorkányt. Tóni nem akar hinni a szemének. Apa jóban van ezzel a rémséggel? És még puszit is ad neki? A koszorkány körül néz és a fejét csóválja.
- Kosz, mindenütt kosz. De ne legyen a nevem Lédi Pedantéria, ha nem bánok el vele egy szempillantás alatt.

Vidáman feldobja a rongyot, elkapja és dalra fakad.

- Hopp, Juliska! Hopp, Marsika! Sej gyere vélem egy pár táncra!

A koszorkány gyönyörűen énekel és a kezében szinte táncol a rongy. Tóni lába is megmozdul a dalra és egyszer csak azon kapja magát, hogy apával együtt ropja a táncot. A hangzavarra anya is kitáncol a konyhából és meghívja Lédi Pedantériát ebédre. A koszorkány egyszer csak elhallgat és Tónira néz.

- Most te jössz! - mondja és a kisfiú kezébe nyomja a rongyot. Tóni szeretne még táncolni, de nem meri mondani. Szomorúan lekuporodik és törölgetni kezdi a sarat a földön.
- Nem jó! - csattan fel a koszorkány – Ez így szörnyen unalmas! Énekelj valamit!
- Már mi nálunk, babám, már mi nálunk babám... – kezdi Tóni és Lédi Pedantéria folytatja torka szakadtából. A rongy Tóni kezében táncolni kezd és vele táncol, aki csak hallja. Anya, apa, a porcicák a sarokban, a játékmackó a fotelban, a lego darabkák a dobozban, mindenki ropja, amíg a ház tiszta nem lesz.
- Most már ehetünk! - jelenti ki Lédi Pedantéria elégedetten.
- Tudod mit? - fordul Tónihoz - Ebéd után elviszlek egy körre a tollseprűmmel.
És Tóni, ha hiszitek, ha nem, elfelejt nemet mondani.


Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/34832597103023636/


Címkék: mese , dackorszak

Kapcsolódó cikkek

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel: