“Ezen a képen én vagyok egy ruhában, amit nem kellene felvennem. Nem ez az első alkalom, hogy felvettem, és nem is az utolsó. Nem várom el, hogy azt mondd ‘milyen jól nézel ki’, nem azért vettem fel.

Biztos vannak, akik összesúgnak, úgy néz ki ebben a ruhában, mintha terhes lenne. És tényleg úgy is nézek ki. Voltam is. Szültem két gyereket, akkor is így néztem ki. Most nem vagyok terhes: az a forma az első felemen a hely, ahol a sajtburgert és a bort tárolom.

Nem olyan régen vettem ezt a ruhát, mikor elutaztunk a férjemmel. Felpróbáltam, láttam, hogy nem kifejezetten az én alakomra tervezték, nem is előnyös nekem. De jól éreztem magam benne. Nem tudom, miért. De akartam ezt a ruhát, úgyhogy megvettem. És büszke voltam magamra érte.

Az az igazság, hogy egész életemben küzdöttem a súlyommal, és az is az igazság, hogy most vagyok a legsúlyosabb. Mégis, miután 40 éve küzdök – és aki hasonló cipőben jár, tudja, hogy ez valóban küzdelem -, és mondogatom magamnak, hogy milyen ruhák nem valók nekem, úgy döntöttem, hogy többet nem foglalkozom ezzel. Úgy döntöttem, hogy kényeztetem magam.

Otthonról dolgozom. Én osztom be az időmet. Tölthetnék napi két órát az edzőteremben, de én úgy döntöttem, hogy máshol töltöm azt az időt. Gyerekek nevelésével. Barátságok építésével. Boldog házassággal.

40 évet töltöttem azzal, hogy álltam a tükör előtt, és összehasonlítgattam azt, hogy hogy nézek ki, azzal, ahogy ki kellene néznem. Elég fárasztó. Miközben annyi más fontosabb dolog van ezen a világon. Úgyhogy nem csinálom többet. Elég az önostorozásból. Szeretni akarom magam úgy, ahogy vagyok. Ennyire egyszerű.

Nem arról van szó, hogy nem próbálok meg egészségesen táplálkozni, és időnként sportolni. Dehogynem, és próbálok súlyt is leadni. De nem fogom állandóan ezzel kínozni magam. Mert az az igazság, hogy a saját magamra tett mentális megjegyzéseim sokkal jobban fájnak, mint bárki másé.

Úgyhogy felveszem a ruhát, amiben jól érzem magam, a vacsora-randira a férjemmel, és te is vedd fel nyugodtan. Meg is osztom a közösségi médiában. Mert jól érzem magam benne. Ha téged is az gyötör, hogy bár jól érzed magad egy ruhában, de lehet, hogy nem fedi el teljesen, amit el kellene fedni, akkor gondolj erre: az élet túl rövid azon, hogy azon gondolkodj, mit nem kellene felvenned.”

Forrás: scarymommy.com

Biztos vannak, akik összesúgnak, úgy néz ki ebben a ruhában, mintha terhes lenne. És tényleg úgy is nézek ki. Voltam is. Szültem két gyereket, akkor is így néztem ki. Most nem vagyok terhes: az a forma az első felemen a hely, ahol a sajtburgert és a bort tárolom.

Nem olyan régen vettem ezt a ruhát, mikor elutaztunk a férjemmel. Felpróbáltam, láttam, hogy nem kifejezetten az én alakomra tervezték, nem is előnyös nekem. De jól éreztem magam benne. Nem tudom, miért. De akartam ezt a ruhát, úgyhogy megvettem. És büszke voltam magamra érte.

Az az igazság, hogy egész életemben küzdöttem a súlyommal, és az is az igazság, hogy most vagyok a legsúlyosabb. Mégis, miután 40 éve küzdök – és aki hasonló cipőben jár, tudja, hogy ez valóban küzdelem -, és mondogatom magamnak, hogy milyen ruhák nem valók nekem, úgy döntöttem, hogy többet nem foglalkozom ezzel. Úgy döntöttem, hogy kényeztetem magam.

Otthonról dolgozom. Én osztom be az időmet. Tölthetnék napi két órát az edzőteremben, de én úgy döntöttem, hogy máshol töltöm azt az időt. Gyerekek nevelésével. Barátságok építésével. Boldog házassággal.

40 évet töltöttem azzal, hogy álltam a tükör előtt, és összehasonlítgattam azt, hogy hogy nézek ki, azzal, ahogy ki kellene néznem. Elég fárasztó. Miközben annyi más fontosabb dolog van ezen a világon. Úgyhogy nem csinálom többet. Elég az önostorozásból. Szeretni akarom magam úgy, ahogy vagyok. Ennyire egyszerű.

Nem arról van szó, hogy nem próbálok meg egészségesen táplálkozni, és időnként sportolni. Dehogynem, és próbálok súlyt is leadni. De nem fogom állandóan ezzel kínozni magam. Mert az az igazság, hogy a saját magamra tett mentális megjegyzéseim sokkal jobban fájnak, mint bárki másé.

Úgyhogy felveszem a ruhát, amiben jól érzem magam, a vacsora-randira a férjemmel, és te is vedd fel nyugodtan. Meg is osztom a közösségi médiában. Mert jól érzem magam benne. Ha téged is az gyötör, hogy bár jól érzed magad egy ruhában, de lehet, hogy nem fedi el teljesen, amit el kellene fedni, akkor gondolj erre: az élet túl rövid azon, hogy azon gondolkodj, mit nem kellene felvenned.”

Forrás: scarymommy.com