Quantcast
Kezdőlap Aktuális Milyen egy elcseszett anyák napi reklámfilm? Hát ilyen!

Milyen egy elcseszett anyák napi reklámfilm? Hát ilyen!

Kovács Móni

Anya vagy? Sokat dolgozol és kevés időd jut a gyerekekre? Lelkiismeret-furdalásod is van emiatt? Akkor még mi is rúgunk beléd egyet! Ez lehetett a Telekom reklámfilmjének alapgondolata. Na jó, természetesen nem. Valószínűleg arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a gyerekek mennyire hiányolják a szüleiket a hétköznapokból, és hogy bokros teendőik miatt kevés idő jut a közös leckeírásra, a tanulásra, a játékra, kirándulásra és egyebekre. De mellé lőttek. Nagyon mellé.

Hogy miért? Nos, ha még nem láttad a reklámfilmet, akkor ideje megnézni. (Szívesen Telekom!) Marketingesként nálam amúgy már a címe sem ment volna át a rostán – főleg annak a tükrében, hogy miről KELLENE szólnia egy anyák napi videónak:

Nem csak a gyerekek betanult mondataitól és monológjától vagyok rosszul az első pillanattól az utolsóig, mert Magyarországon még mindig nem sikerült 100%-osan leutánozni a hasonló külföldi reklámfilmek hitelességét, de természetesen a szereplők szájába adott szöveg is idegenül hangzik. Ki mond olyat a gyerekének, hogy ma és holnap nem jó, beszéljünk pénteken? Maximum a főnökömnek, vagy egy telefonáló barátnőmnek engedek ekkora határidőt, de kötve hiszem, hogy egy anya bármikor, bármilyen körülmények között ezzel küldené el magától a gyerekét.

Hátborzongató, hogy Magyarországon, ahol köztudottan a nőkre hárul a gyermeknevelés oroszlánrésze,; ahol a nőket akarják hazaküldeni, hogy ápolják beteg és idős rokonaikat nevetséges összegért;  ahol a nők elenyésző része vesz részt a női munkavállalókat érintő törvények, rendeletek és szabályok létrehozásában; ahol a részmunkaidőben végezhető állások csak apró hányadot tesznek ki a munkaerőpiacon és a nők egyébként is jócskán kevesebbet keresnek a férfiaknál ugyanazért a munkáért; ahol a nők maradnak otthon a beteg gyerekekkel, ami szintén bevételkiesést eredményez… szóval egy ilyen országban egy multi veszi a bátorságot, és megalázza, arcul köpi a gyerekeiket nevelő anyákat.  A szóban édesanyák szó szerint a belüket is kidolgozzák, hogy legyen a családnak fedél a feje fölött, étel az asztalon és ruha óvodába, iskolába menni.

Erre leültetik őket, és kioktatást kapnak: csinálhatnák igazán jobban. Dolgozzanak ügyesebben, osszák be jobban az idejüket és szakadjanak még többfelé. Hát persze. Hozzáteszem, hogy a környezetemben a legtöbb édesanya igyekszik mindennel végezni, mire a gyerekéért megy az intézménybe, hogy utána tudjanak beszélgetni, edzésre menni, társasozni, meg amit csak szeretnének.  EGYÜTT. Ezek a mai anyukák már a konyhába is kiviszik a gyereküket, hogy akkor is együtt lehessenek, ha pogácsát készítenek. A ronda, modernkori édesanyák inkább a hátukra, vagy hasukra kötik a fogzó kisbabát, amikor otthonról dolgoznak, mintsem lepasszolnák egy bébiszitternek, vagy a bölcsődébe. Na nem mintha ez probléma lenne, mert igenis van, aki nem tud home office-ban, vagy magánvállalkozóként otthonról dolgozni. De még ez sem jelenti azt, hogy a saját lakásában dolgozó anyának hirtelen rengeteg szabadideje lesz. Sőt!

Úgy tűnik, hogy a kiötlő és a kivitelező jó dolgában már elfelejtette, hogy a mai 30-as 40-es korosztály saját kulccsal járt haza, mert a szülei 2-3 műszakban gályáztak a munkahelyen, és a gyerekekre egy fikarcnyi idő sem jutott. Az azelőtti időszakról és nagyszüleink nevelési szokásairól pedig még nem is beszéltünk.

A mai anyák dolga rettenetesen nehéz. A társadalom elvárja tőlük, hogy lépést tartsanak a 21. század hamis ideáljával: tanuljanak, dolgozzanak, szüljenek, neveljenek, sportoljanak, legyenek csinosak, járjanak fodrászhoz, de azért ne legyenek túl okosak és ne vágyjanak túl sok dologra – vagy ha mégis, akkor legalább hallgassanak róla mélyen. Kövessék a modern nevelési elveket, különben lelketlen szörnyetegnek bélyegzik őket, de érjenek el ugyanolyan eredményeket, mint a nagyszüleik, hiszen az engedékenység nem neveli jellemesre a jövő generációt.

Hát ebből nekem nagyon elegem van!

Vajon mit reagált erre a Telekom? Bocsánatot kért? Á, dehogy, nehogy azt higgyétek. A Kreatívon írtak róla (többek között), ahol a cég közleményét el is olvashatod, no de a lényeg: “A Telekom pedig abszolút sikerként tekint rá, hogy sikerült beszélgetést generálnia, emellett pedig sokak számára egyfajta görbe tükröt is tartani arról, hogy a kifogások helyett néha mennyivel fontosabb és értékesebb tud lenni az együtt töltött idő” – zárul a cég közleménye.

De tudjátok mit? Akartok látni egy igazán jó anyák napi reklámfilmet?  Mert valójában ilyenek vagyunk mi! „Valakinek erősnek kell lennie ahhoz, hogy valakit erőssé tegyen.”  Zsepiket elő!

Boldog anyák napját nekünk! – utólag is. A Telekomnak pedig – bocsi! – de inkább egy mély és nyilvános bocsánatkérést javasolnék. Jól esne.

Ez is tetszeni fog