Egyre többen veszik fel a COVID-elleni védőoltást, ám párhuzamosan egyre többen utasítják vissza. Az egyik leggyakoribb indok, hogy sokak szerint nem lehet tudni, hogy az oltásnak milyen hosszú távú hatása lesz. Tehát mi van, ha évek múlva kiderül, hogy rákot okoz vagy vérrögöket vagy meddőséget? Lássuk, mit válaszol erre a tudomány!
A nulladik pont COVID-oltás témakörben, hogy tisztázzuk, mit is kell tudni a COVID-ról. A legtöbb ember enyhe tünetekkel átvészeli a koronavírus okozta betegséget, ám sokan nem ilyen szerencsések. Igen, a szerencse szót fogom használni, mert még mindig az a bizonyítékokon alapuló (evidence-based) válasz, hogy nem tudjuk pontosan, hogy min múlik, hogy valaki kórházba, lélegeztetőgépre kerül-e vagy sem. Persze vannak hajlamosító tényezők, mint például elhízás, várandósság, szívproblémák, “dohányos” tüdő stb. (ide kattintva találsz egy szép listát). Ám a vírus terjed, akár tünetmentesen is megfertőzhetünk bárkit, aki aztán súlyos egészségkárosodást szenved. (Korábban készítettem egy összehasonlítást az influenzáról és koronavírusról ITT). És akkor még nem is beszéltünk a poszt-COVID szindrómáról. Egyre többen vannak, akik bár enyhe tünetekkel estek át a betegségen, mégis hosszú hónapok óta romlik az életminőségük. Tudom, hogy még sokan ülnek a “nincs is járvány, nem is olyan veszélyes ez” vonaton, de ideje lenne leszállni róla a Valóság nevű megállónál és meglátni, hogy a COVID egy valós veszély.
Egy kis történelem
Rengeteg védőoltás van már forgalomban világszerte. Évek, évtizedek óta. Hányszor volt olyan, hogy egy védőoltásról több hónap, év után derült ki, hogy súlyos mellékhatása van? Elárulom: nulla. Nem azt jelenti, hogy soha nem fordult elő, hogy oltás valami olyat okozott, ami nem derült ki a fejlesztés során, de az időtáv egyáltalán nem mindegy. Ha áttekintjük az oltások történetét (itt te is meg tudod nézni), akkor láthatjuk, hogy a beoltottságtól számítva pár hét, maximum két hónapon belül kiderült a galiba. A jelenleg forgalomban lévő vakcinák mindegyike kipróbált, biztonságos technológián alapul (az mRNS is!), ezért joggal hihetjük, hogy nem fog sok-sok év múlva se kiderülni semmi vad a COVID-oltásról. Az adenovírusokat már az 1970-es évek óta használja a molekuláris biológia, az mRNS-t is már évtizedek óta ismerjük (lásd: Karikó Katalin munkássága).
A fejlesztés és engedélyezés folyamata
Mint minden gyógyszernél, úgy a védőoltásoknál is a fejlesztés laboratóriumban kezdődik (manapság jelentős bioinformatikával támogatva). Ez nem csak szöszmötölést, csűrölgetést jelent pár lombikkal, hanem komoly vizsgálatokat, sőt állatkísérletek is állnak mögötte. A COVID-oltást majmoknak is beadták, ami egy igen költséges, ám megbízható megoldás. A labor után pedig következtek a humán vizsgálatok. Általában évekig tart több ezer embert toborozni a klinikai tesztekre, de most elég gyorsan megteltek a helyek, mert sokan jelentkeztek önként, hogy kipróbálják az oltásokat. Tehát amikor azt állítják a szakértők, hogy az oltás hatásos és biztonságos, akkor amögött rengeteg óra munka, adat, statisztika, számítás, és állat élete áll. Az állatkísérletekkel kapcsolatban kiemelném, hogy az állatokkal meg lehet tenni azt -amit emberrel természetesen nem-, hogy (gyakran nem természetes) haláluk után töviről hegyire, minden egyes szövetüket átvizsgálják, hogy okozott-e bárhol bármiféle elváltozást a vakcina.
Az engedélyezés lerövidítése miatt sem kell aggódni, ugyanis nem felületesebb lett az ellenőrzés, hanem gyorsabb. Nem ugyanaz a kettő. (Erről itt van egy rövid videó)
Mérlegelés
A hosszú távú hatásokon gondolkodva érdemes mérlegre tenni a tényezőket és így meghozni a döntést. A mérleg egyik oldalán legyen a COVID halál esetestül, karanténosditól, poszt-szindrómástul, mindenestül. A másik oldalon pedig legyenek azok a mellékhatások, amiknek létezéséről sem tudunk és a bizonyítékok sem mutatnak abba az irányba, hogy évek múlva megjelennének, tehát egy nagy LEHET. Melyik oldalra billen a mérleg?
Teljesen természetes, hogy félünk az új, ismeretlen szerektől és azok hatásaitól. Éppen ezért érdemes utánajárni, informálódni, a kockázatokat is átgondolni és bízni a tudományban.
Zárásként még felvázolnék – Zállatorvos után szabadon – egy képet: középkorú, elhízott, cukorbeteg ember cigivel a szájában ecseteli, hogy azért nem oltatja be magát, mert fél az oltás hosszú távú, egészségkárosító hatásaitól…Hol a hiba a képen?
Írta: Megyeriné Rákóczi Dorina, azaz Dodó Sapiens
Kétgyerekes anyuka, bionikus mérnökből lett tudomány-kommunikátor
Weboldal: https://dodosapiens.hu/blog/
Insta: https://www.instagram.com/dodo_sapiens/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCO4elkR6bANDwh5LWnp_0tA/
Facebook: https://www.facebook.com/dodosapiensblog/