Összegyűjtöttem azokat a támpontokat, amiket szerintem érdemes végignézni, amikor a gyermekünknek iskolát választunk.
Mivel a beiratkozáshoz közeledve egyre több kérdés érkezik az iskolaválasztás kapcsán, ezért most ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem azokat a támpontokat, amiket szerintem érdemes végignézni, amikor a gyermekünknek iskolát választunk. Az hogy egynyelvű vagy kétnyelvű iskolát válasszunk, már csak egy ráadás kérdés, amikor az amúgy is sok dolog között kell dönteni.
Kedves Melinda!
Iskolaválasztás előtt állunk 6 éves kislányommal. Úgy tűnik, két irány van az általános iskolai nyelvoktatásban: vannak iskolák, ahol első osztályban kezdik a nyelvtanulást és vannak, ahol harmadik osztályban. Ahol harmadiktól oktatnak, ott a pedagógusok szent meggyőződése, hogy előbb írni és olvasni tanuljon meg a gyerek és ne terheljük még heti 1-2 órával, ahol a nyelvet úgy sem fogja megtanulni. Ahol első osztálytól elkezdik, ott sem tudnak többet a gyerekek negyedik osztály végére – állítólag.
Kislányommal 3 éves kora óta járunk játékos angol foglalkozásra. Angol dalokat énekelget és ismeri a színeket, számokat és néhány alapvető szót (kutya, autó, virág stb.)
Kérdésem az, hogy melyik felfogású iskolát érdemes választanunk?
Válaszát köszönöm!
Erősebb iskola? Családiasabb? Milyen tagozat? Különórák lehetősége? Egynyelvű vagy kétnyelvű iskola? Tanítót vagy iskolát válasszunk? Csak néhány kérdés, ami felmerülhet a szülőben, amikor iskolai beiratkozásra kerül sor. A sok vélemény és jó tanács mellett a legjobb, ha az ember ellátogat a kiszemelt iskolákba és megismeri, megtapasztalja az ott folyó oktató-nevelő munkát.
Mivel mi ismerjük gyermekünket a lehető legjobban, ezért mi tudjuk, hogy mi a legjobb neki, az ő személyisége, érdeklődése alapján válasszuk ki az iskolát, pedagógust. Véleményem szerint (csakúgy, mint óvodában) elsősorban pedagógust, alsós tanítót választunk és csak másodsorban iskolát. Természetesen az iskola hangulata és szellemisége, értékrendje is lényeges, de egy elsős kisgyerek életében az elfogadó, türelmes és gyerekszerető pedagógus sokkal fontosabb, ha a beilleszkedést és az iskolai létbe való bevezetést tekintjük.
Az alábbiakban összegyűjtöttem azokat a szempontokat, amiket szerintem érdemes mérlegelni iskolaválasztásnál, mikre figyeljünk az iskolalátogatások alakalmával. A cikk végén külön kitérek a nyelvoktatás kérdésére, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű iskolát válasszunk gyermekünknek.
Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a gyermek leendő iskolájáról érdemes minél több alkalommal ellátogatni az intézménybe, megfigyelni és megismerni az ott dolgozó pedagógusokat munka közben.
Iskolaválasztás szempontjai:
1. Elhelyezkedés, megközelíthetőség: Érdemes először a lakóhely szerint legközelebbi iskolát megnézni, már csak azért is, mert elsősorban körzetek szerint lehet egy-egy intézménybe jelentkezni. A lakóhelytől való távolságnál mérlegeljük, hogy mennyit kell utazni, milyen korán kell emiatt kelni és hogyan jut később haza a gyermekünk, ha már egyedül is tud közlekedni. A biztonság szempontjából az iskola környéke is fontos, van-e gyalogátkelőhely, mennyire forgalmas környék stb. Vannak olyan iskolák, ahol a reggeli és délutáni „csúcsforgalomban” rendőr áll a zebránál, így is fokozva közlekedési biztonságot.
2. Iskola programja/Alternatív iskola: Amennyiben az iskolának van honlapja és elérhető, akkor olvassuk el a pedagógiai programot, hogy tisztában legyünk milyen értékrendet, célokat tart szem előtt az iskola. Itt legtöbb esetben a szakköröket is megtaláljuk. Ebből már meg tudjuk állapítani, hogy mennyire áll közel hozzánk az iskola elképzelése a nevelésről, oktatásról. Itt lehet megemlíteni az alternatív iskolákat is (Waldorf), amelyek többsége nem államilag támogatott.
3. Pedagógus személyisége: Bár a tanító nem helyettesíti a családot, a szülőket, mégis hatalmas szerepe van abban, hogy a gyermek jól érezze magát az iskolapadban. Minden szülő maga tudja, hogy inkább a „tyúkanyó” típusú tanítót igényli a gyermeke vagy inkább a szigorúbb kezekre van szüksége. Általánosságban azonban elmondható, hogy olyan pedagógust válasszunk, akire nyugodtan rábízzuk gyermekünket, mind emberileg, mind szakmailag. A tanítási módszeréről is érdemes megkérdezni, amikor nyílt napon járunk. Elfogadó, rugalmas, toleráns és gyerekszerető, munkájára igényes és felkészült tanító tud leginkább érzelmileg is biztos közeget biztosítani a gyermekünknek.
4. Iskola felszereltsége, dekoráció: Egy iskolai látogatás alkalmával meg tudjuk figyelni az iskola állapotát, milyen állapotban van az épület, biztonságos-e, milyen a mellékhelyiségek állapota, van-e szappan, wc-papír stb. A dekoráció is sokat elárul a pedagógusok igényességéről, szépérzékéről és arról, hogy mennyi energiát fordítanak a gyerekekkel való kézműveskedésre.
5. Udvar: Milyen az udvar? Van-e füves, fás, árnyékos rész, vannak-e játékok? Télen is használható-e, nem sáros… Kimennek-e a levegőre, biztosított-e a játék és a mozgás a szünetekben, figyel-e a pedagógus arra, hogy kiszellőztessék a fejüket a kicsik.
6. Étkezés, speciális igények: Büfé, ebédlő: Van-e lehetőség az iskolában enni-innivalót vásárolni, milyen minőségű a büfében kapható étel, van-e gyümölcs? Milyen az ebédlő, kapnak-e reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát? Van-e külön menü, ha a gyermek ételallergiás?
7. Különórák: Milyen különórákra tud járni a gyermek? Ezeket az iskolán belül, iskolai keretek között tudja-e igénybe venni? Kell-e ezekért külön fizetni?
8. Odajáró gyerekek, szülők véleménye, nyílt napon érzett első benyomások: Megkérdezhetjük az adott iskolába járó gyerekek szüleit, hogy mi a véleményük az iskoláról, milyen pozitív és esetleg negatív tapasztalataik vannak. És természetesen a nyílt napon látott órák alapján is tudunk dönteni. Ugyanakkor mérlegeljük, hogy kitől kapjuk az adott véleményt, nem kell mindent azonnal elhinni…
9. Sportolási lehetőség: Milyen sportolási lehetőségek vannak az iskolában, ezek kötelezőek vagy választható jelleggel működnek?
10. Nyelvek: Milyen nyelveket tanulhatnak a gyerekek az iskolában? Ezeket milyen óraszámban és mikortól vezetik be? Van-e lehetőség 8. évfolyam végén nyelvvizsgát tenni?
11. Állami vagy költségtérítéses iskola: Tájékozódjunk az iskolában, hogy mire és mennyit kell fizetni az év folyamán: különórák, sport, nyelvtanulás, étkezés, osztálypénz, egyéb pl. színházlátogatás stb. Amennyiben költségtérítéses iskolát (alapítványi, magániskola) választunk, akkor számoljunk azzal, hogy itt havonta bizony nagyon magas összegeket kell fizetni a tandíjra.
12. Tagozat: A tagozat kiválasztásánál is a legfontosabb szempont, hogy tudjuk mi érdekli a gyermekünket, mit szeret csinálni, ami sikerélményhez is juttatja. Természetesen nem kell, hogy ebből a tárgyból zseni legyen, „elég” ha fokozott érdeklődést mutat és fogékony. Ilyen lehet pl. a rajz, ének. A művészeti és sporttagozatoknak a legnagyobb előnye, hogy komplex képességfejlesztést tesznek lehetővé, tehát a tárgyi ismereteken kívül a gyermek figyelme és kitartási is fejlődik.
13. Egynyelvű vagy kétnyelvű iskola:
Egynyelvű vagy kétnyelvű iskolát válasszunk?
Először is nézzük meg, mi számít kétnyelvű iskolának: Azok az intézmények, ahol az iskola bármelyik osztályában több mint egy nyelvet használnak az oktatásra. Kétnyelvű osztály: Ahol a tanulók bizonyos iskolai tantárgyakat bizonyos években különböző nyelveken tanulnak.
A nem kétnyelvű iskolákban, ahogy a kérdező is írta, több lehetőség adódik: Jobb esetben van első osztálytól kezdve is idegen nyelvi óra. Még akkor is, ha csak heti 1 órában ismerkednek a gyerekek a nyelvvel. Viszont sajnos továbbra is vannak olyan intézmények, ahol úgy gondolják, hogy elegendő később – az anyanyelvi írás, olvasás elsajátítása után – a nyelvet bevezetni. Az én véleményem az, hogy minél előbb találkozik a gyermek az idegen nyelvvel, annál fogékonyabb lesz és sokkal szívesebben, bátrabban beszéli majd, természetes lesz számára az idegen nyelvű kommunikáció. Ráadásul kisebb korban (10 éves kor alatt) a nyelvet nem tanulja, hanem elsajátítja, így nem keres összefüggéseket, nem akar fordítani, nem akarja megérteni a rendszert, hanem egyszerűen csak használja a nyelvet. Későbbi életkorban kezdett tanulás, valóban tanulás, amikor bizony kemény szódolgozatokra, nyelvtani tesztekre kell számítani. A gyerekek (és felnőttek is) teljesen máshogyan tanulnak nyelveket, mint kisgyermekkorban. Ha számottevő tudása nem is lesz több, mint annak, aki később kezdi a nyelvet (amit én nem hiszek, ha megfelelő módszerekkel történik az oktatás), akkor is bőven profitálhat abból, hogy játékosabban sajátíthatja el a nyelvet, más lesz a hozzáállása a nyelvekhez, ami megfelelő alap arra, hogy később építkezni lehessen.
Amennyiben a gyermeked már korábban is járt nyelvi fejlesztő foglalkozásokra, akkor célszerű olyan intézménybe járatni, ahol első osztálytól kezdve magasabb óraszámban tanulják az adott idegen nyelvet.
Ha pedig van lehetőséged a lakóhelyeteken kéttannyelvű intézménybe jelentkezni, akkor mindenképpen javaslom, hogy gondoljátok át, mert rengeteg előnnyel jár.
Visszatérve a kétnyelvű iskolákra, itt is van néhány dolog aminek érdemes utánajárni, amikor nyílt napra érkezünk:
• Mely tantárgyakat tanulják idegen nyelven? Alapvetően a készségtárgyak idegen nyelvi bevezetésével kezdenek. Ám ez nem azt jelenti, hogy például csak idegen nyelvi énekórájuk van. Ahogyan írtam fentebb, a kétnyelvű osztályokban váltogatják a különböző tárgyak esetén, hogy melyik évben milyen nyelven tanítják. Így nem kell attól tartani, hogy pl. magyar népdalokat nem fog ismerni a gyermekünk.
• Ki tanítja a nyelvet? Milyen végzettsége van a tanárnak? Anyanyelvi tanár-e? Azt hiszem ezt nem kell sokat ecsetelnem, az óvodaválasztásos cikkemben részletesen leírtam a véleményem arról, hogy kiknek szabad tanítani a kisgyerekeket. A kétnyelvű iskolák többségében szigorúan veszik, hogy kik oktathassanak, a legtöbb esetben pedig anyanyelvi tanárok is tanítanak az iskolában.
• Heti óraszám, milyen óraszámban, milyen felbontásban találkoznak az idegen nyelvvel?
• Milyen tantárgyakat tanulnak később idegen nyelven? Pl. történelem, fizika stb. – Itt ugyanúgy tanulnak, mint az anyanyelvi órákon, csak sokkal hatalmasabb szakszókincs ragad rájuk, amit egyébként később kemény munkával tudnának csak megtanulni. Gondoljunk csak arra, hogy a műszaki nyelvnek is hányféle rétege van.
• Milyen eszközök állnak rendelkezésre, mennyire felszerelt az iskola? Autentikus hanganyagok, könyvek stb.
• Van-e lehetőség nyelvvizsgát tenni?
Pszichológusok és gyógypedagógusok szeretettel szokták javasolni, hogy két tanítási nyelvű iskolába csak olyan gyereket járassunk, akinek nincsenek részképesség-problémái, nem volt megkésett beszédfejlődése és nincs diszlexia-gyanúja. Nyilván fontos szempont figyelembe venni a gyermek képességeit, és ilyenkor tanácsos külön is kikérni – akár egy vizsgálat segítségével – a gyógypedagógus véleményét, hogy mit gondol. A jó teherbírás, koncentráció és a jó munkatempó nem csak a kétnyelvű iskolákhoz szükséges, de egy megkésett beszédfejlődés miatt (ha annak nem volt komolyabb oka, szerintem) ne vegyük el a lehetőséget a gyerektől, ha egyébként úgy látjuk, hogy szívesen tanulja a nyelvet és már előtte is találkozott vele.
Természetesen mivel minden gyerek egyedi, itt is a szülő felelőssége, hogy mit választ, esetleg szakember segítségét is kérve az iskolaválasztás témájában.
Összegezve itt is elmondható, hogy az elsődleges szempont ami alapján dönteni érdemes, az a saját gyermekünk személyisége, mi az ami neki a legjobb lesz. Gondolkodjunk hosszú távon, válasszunk érzelmileg és lelkileg, pedagógiailag is megfelelő közeget gyermekünk számára!
Zökkenőmentes iskolai napokat kívánok és persze vidám nyelvi órákat! 🙂
Szerző, forrás:
Fürész-Mayernik Melinda
baba- és gyermek angol oktató, tanácsadó
Angol Kalauz program alapítója
www.angolkalauz.hu
www.facebook.com/angolkalauz