Mindannyian jól tudjuk, mennyi pozitív hatása van annak, ha a gyerekek az édesapjukkal is sok időt töltenek már egészen kicsi koruktól fogva. Az apák is mehetnének GYES-re, vagy GYED-re, de valamiért mégsem terjedt el sem hazánkban, sem külföldön az a gyakorlat, hogy a férfiak maradjanak otthon a gyermekeikkel még abban az esetben sem, ha a feleség fizetése a magasabb.
A szoptatás csak az anyáknak megy (?)
A legtöbb férfi úgy gondolja, hogy az első években a legjobb az, ha az édesanya marad otthon a babával, hiszen „úgyis csak ő tudja megszoptatni”. De senki nem mondta, hogy az első évben kötelező otthon maradni a kicsivel. Akár megosztva, 1,5 – 1,5 évet, vagy akár csak 1-1 évet is maradhatnának otthon a szülők felváltva, így mindenki ki- és megélhetné a szülőséggel és a karrierrel kapcsolatos vágyait is. Hiszen miért is kellene egyedül az anyának otthon maradnia 2 vagy akár 3 évet (több gyermek esetén pedig még sokkal többet), amikor lehetőség van arra is, hogy a férfi tegye meg ugyanezt?
Az apának is jár a GYED?
Nézzük csak pontosan hogyan fogalmaz az államkincstár oldala. „Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:
- biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
- csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.”
Tehát szülő. Nem anya. Így az édesapák is igénybe vehetik a gyermekgondozási díjat, ami egyébként tényleg remek hír.
Egyre aktívabb apák
Jó hír, hogy a legtöbb kutatás szerint, és egyébként én magam is ezt tapasztalom, az apák jóval többet foglalkoznak gyermekeikkel, mint az őket megelőző generációk. Egészen pontosan, a számok alapján, háromszor több időt töltenek velük, ami hatalmas növekedést jelent. További örömhír, hogy igyekeznek a gyerekek körüli teendőkből is jobban kivenni a részüket: pelenkáznak, etetnek (ha nem kizárólag szoptatással táplálják a gyermeket), ringatnak, altatnak, játszanak, mesét olvasnak, fürdetnek és minden egyéb téren is kiválóan megállják a helyüket a gyereknevelésben.
Az első együtt töltött időszak valóban kritikus, érdemes jelen lenni, megfigyelni hogyan alakulnak át az otthoni viszonyok, feláll az új rend és rendszer: ki miért felelős, kinek mi az új feladata, szerepe. Ha az apa marad otthon, látja és tapasztalhatja, hogy a feleségének mivel kell megküzdenie, mélyebb empátia alakulhat ki közöttük, ami nem csak a kapcsolatnak tesz jót, hanem a feleség fizetésének is – legalábbis egy amerikai felmérés szerint. Azok a nők, akiknek a férje otthon marad a kisbabával átlagosan 7%-kal magasabb fizetést kaptak, mint azok, akik magukra vállalták az otthonmaradás feladatát.
Lehetőség a korai kötődés kialakítására
Szerencsére itthon is változtak az apasági szabadság körülményei. Immár 10 napra jogosult az újdonsült édesapa, igaz, az első 5 napra a távolléti díj, a 6. naptól pedig csupán a távolléti díj 40%-a jár neki, de talán ez a pár nap nem terheli meg annyira a családi kasszát, hogy ne lenne érdemes élni vele. Azok, akiknek az anyagiak nem jelentenek akadályt, élhetnek a szülői szabadság lehetőségével is. A gyermek 3 éves koráig összesen 44 munkanap szülői szabadság adott, ez azonban csak akkor vehető igénybe, ha a munkaviszony legalább egy éve fennáll. Az alapszabadság esetében a törvény szerint kiadható arányos szabadság is, ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a munkaviszony, ez azonban nem alkalmazható a szülői és az apasági szabadság esetében. A szülői szabadság idejére egyébként távolléti díjat is kapnak a munkavállalók, ez 10%, amelyet még csökkenteni kell az egyéb jogcímen kiadott társadalombiztosítási kifizetésekkel.
Tehát minden adott, hogy az apuka „belekóstolhasson” az újszülöttel közös életbe, kialakulhasson a kötődés apa és gyermeke között, és megvitathassák, hogyan tovább a GYED-del és a GYES-sel.
Akkor mégis miért nem vállalják az apák?
Tehát felmerül a kérdés, hogy mégis miért nem maradnak otthon mégis az apák, ha minden adott a megvalósításához? Nos, mert míg a nőknek „elnézik”, hogy otthon maradjanak a gyermekükkel, mondván úgysincs más választásuk, az apáknál ugyanezt szigorúbban veszik. Egy férfinak van választási lehetősége – legalábbis a főnökei és kollégái szerint – így sok helyen egyszerűen nem nézik jó szemmel, ha a férfi marad ki a munkából. Sokan pedig egyáltalán fel sem merik hozni a kérdést attól tartva, hogy elveszíthetik a munkájukat. Nőként számunkra ezek ismerős szituációk, de a férfiak nem találkoztak még ezzel a diszkriminációval, és bizony nem kellemes szembesülni azzal, hogy a gyerekezés ilyen negatív hatásokkal is jár(hat).
És hogy mi lenne a megoldás? A vezetőknek kellene példát mutatniuk: kivenni az apasági szabadságot, szülői szabadságot, GYED-re menni – és a visszatérő apákat piedesztálra emelni, pozitív példaként emlegetni. Így talán több apa maradhatna otthon, aki titkon erre vágyik, és több nő térhetne vissza a munka világába, akik pedig ebben szeretnének kiteljesedni.