Kezdőlap Egészség „Először voltak elveim, de pár végigordított éjszaka és nem alvás után végül mégis cumit adtam a gyermekemnek”

„Először voltak elveim, de pár végigordított éjszaka és nem alvás után végül mégis cumit adtam a gyermekemnek”

Famiily
Sok anyuka határozza el babavárás idején, hogy cumit semmiképpen sem ad majd gyermeke szájába. Sokan mumusnak tartják. Mások áldják, mert úgy gondolják, számtalan nyugodt éjszakát köszönhetnek neki. Vajon kinek van igaza? Anyukák mondják el saját tapasztalataikat.

„Azzal riogattak, hogy ha egyszer cumit adok a kisbabám szájába, nem akar majd szopizni és elapad a tejem, ezért úgy gondoltam rá, mint valami ördögtől való dologra. Öt hónapos volt a kislányom, amikor vakbélgyulladás miatt kórházba kerültem és sajnos, elapadt a tejem. Nem volt más választás, mint a tápszer és bizony éjszaka előkerült a cumi is, mert a távollétemben egyszerűen nem tudta az apukája máshogy megnyugtatni. Amira két éves koráig cumizott, de szerencsére semmi olyan visszafordíthatatlan dolog nem történt, amiért annyira tartottam tőle.”- meséli Annamari.

Annamarihoz hasonlóan sok anyukának okoz problémát eldönteni, vajon használjanak-e cumit vagy sem. Van, aki alapból meg se próbálja, mert elvei vannak, fél, hogy csökken a tejmennyiség vagy hogy a pici rászokik és nehéz lesz róla leszoktatni.

„Nálunk tudatosan nem volt cumi. Sokan már a születés után a kórházban beledugják a babák szájába és csodálkoznak, hogy nem tud rendesen szopizni. Nem mondom, hogy nem vettünk itthonra “vész” esetére, de szerencsére nem volt szükség rá. A kislányom 18 hónaposan hagyta abba a szopizást (anyatejes), addig három-négy óránként szoptatni kellett. Persze az utolsó hónapokban már csak a megnyugvás miatt szopizott és már aludt is tovább. Leginkább a fizikai közelségem számított. Ki lehet bírni cumi nélkül, sőt!” (Mariann)

Mások épp fordítva: attól félnek, hogy folyton a cicin lóg majd a baba és az ujját fogja szopni, amitől beszédhibája alakul ki és csúnyák lesznek a fogai.

„Én már a kórházban, pár naposan odaadtam a babámnak a cumit. Elfogadta és nagy cumis lett belőle. 6 hónapos koráig kizárólag anyatejes baba volt, aztán 8 hónaposan magától levált. Szerencsére a cumitól semmi problémája nem lett: szépen és tisztán beszél, rendesen nőttek a fogacskái.

Én abban hiszek, hogy az anyamell táplálásra való, az anyai ölelés, összebújás, simogatás pedig a megnyugtatásra, szeretet kifejezésére.

Éppen ezért nálunk soha nem volt órákon át tartó cicin nyammogás – igény szerint szoptattam – vagy egész éjszaka cicin alvás. A cumitól ugyanúgy megnyugodott, igaz, közben a karomban ringattam. A cumit mindig csak alváshoz vagy utazáshoz kapta meg. Két éves korában aztán egyszer csak kijelentette, hogy ő már nagylány és nem cumizik többé. Így leszoktatásra sem volt szükség.” (Lili)

Kattints ide a folytatásért!

Ez is tetszeni fog