Ételallergia: erre gondolhatunk, ha valamely táplálék fogyasztása után hasmenés, hányás jelentkezik, de okozhat bőr-, illetve légúti tüneteket is. A bőrtünetek ekcémás bőrelváltozásként, csalánkiütésként jelentkeznek, míg légúti tünetként gyakori orrfolyás, asztmatikus hörghurutok léphetnek fel. Szerencsére ritkán, de életveszélyes, ún. anafilaxiás sokk is lehet táplálékallergia következménye (leggyakoribb mogyoró, földimogyoró allergia esetében). A gyomor-bélrendszeri tünetként akut esetekben vizes hasmenést látni, melyet hasi görcsök, hányások is kísérhetnek.
A tehéntej fehérje a „bűnös”
Leginkább a tehéntej fehérje váltja ki az allergiás mechanizmussal kialakuló tüneteket. De szójafehérjét, tojást, halat, mogyorót, diót, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó étel, ital fogyasztása esetén is gondolhatunk erre a betegségre. A táplálék allergia következtében a vékonybélbolyhok károsodása miatt a hasmenés állandósul. A bél ürege felé vérzés léphet fel, mely nem feltétlenül kell, hogy véres székletet eredményezzen, de fokozatosan vérszegénységhez, vashiányhoz vezet. A fentiek együttesen a súlygyarapodás elégtelenségét okozzák.
Allergia vagy étel intolerancia?
Gyakran összemosódik az ételallergia és az ételintolerancia fogalma. Míg az étel allergiák esetén az ételek összetevői (főként fehérjék) okozta allergiás, gyulladásos reakcióé a fő szerep, az étel intoleranciák esetében nincs elegendő enzim az étel megemésztéséhez. Pl. a laktóz intolerancia esetében nincs, vagy nem megfelelő mennyiségű laktáz enzim áll rendelkezésre. A két kórkép elkülönítése szakorvos feladata.
A diagnózis felállításának legbiztosabb módja, ha a gyanúba vont táplálékot megvonjuk a gyermektől (pl. semmilyen formában nem kap tehéntejfehérje tartalmú ételt) és az a tünetek elmaradását eredményezi, majd ha újra kap a korábban megvont ételből, akkor a tünetek ismételten jelentkeznek. Vérvizsgálattal kimutathatóak a leggyakoribb táplálék allergének ellen termelődő specifikus antitestek. A molekuláris allergia diagnosztika (MAD) révén következtethetünk arra is, mennyire súlyos reakciót válthat ki a kérdéses étel, van-e pl. rizikója anafilaxiás reakció kialakulásának. A MAD választ adhat arra is, hogy milyen diéta beállítása optimális a tünetek megelőzése érdekében.
Meg kell jegyezni, hogy önmagában antitestek jelenléte – tünetek nélkül – nem jelent ételallergiát.
3 év feletti gyermekek esetén étel allergia gyanúja esetén a bőrpróba (Prick-teszt) is elvégezhető diagnosztikus vizsgálat.
Mit tehet a szülő?
A krónikus hasmenés, súlygyarapodás elmaradása esetén ki kell zárni a táplálék allergia lehetőségét. A panaszok megszűntetésére az allergiát kiváltó élelmiszert ki kell iktatni az étrendből, szoptatós anyák esetén az ő étrendjükből is. Amennyiben a szervezet nem találkozik az allergiás mechanizmussal panaszt okozó tápanyaggal, akkor a bélbolyhok korábban kialakult károsodása regenerálódik, visszaáll a bél ideális felszívóképessége. Természetesen megszűnik a bélbe történő vérvesztés is. Tehéntejfehérje allergia esetén a tehéntejfehérje kiiktatása végett a babáknak szójaalapú tápszert illetve teljesen hidrolizált tápszert (a gyártás során a tehéntej fehérjéje annyira le van bontva, hogy nem vált ki allergiás reakciót) lehet adni. Utóbbi készítmények nem kellemes ízűek, mert pont az ízhatásért felelős fehérje van hidrolizálva a gyártás során. Ennek ellenére az esetek döntő többségében nem szokott gond lenni az adásukkal, elfogadják a picik.
Hogyan előzhetjük meg?
A legjobb, ha a baba 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kap. Abban az esetben, ha a közeli családtagok, felmenők között ismertek allergiás jellegű megbetegedések (szénanátha, allergia, asztma, ekcéma), és az anya nem tudja szoptatni babáját, akkor ún. hypoallergén tápszer (részlegesen hidrolizált, lebontott tehéntejfehérjét tartalmaz) adása javasolt. Érdemes tudni, hogy tehéntejfehérje allergia kialakulhat kizárólag szoptatott babák esetében is, hiszen az anya által elfogyasztott tehéntejfehérje az anyatejbe jutva allergizálhatja a picit. Éppen ezért nem javasolt fél liternél több tejfogyasztás naponta a szoptató anyák számára. Tojásfehérjét, halat is csak 1 éves kor felett kapjon a gyermek.
Fontos megjegyzés!
Azoknál a gyermekeknél, akik tehéntej allergiában szenvednek, az esetek 50%-ban szójafehérje allergia is kialakul, ezért szerencsésebb a hidrolizált tápszer adása a szójaalapúnál.
A táplálékallergia mellett fellépett vashiányos vérszegénységet vaskészítmények adásával (pl. Maltofer csepp, Aktiferrin csepp) lehet orvosolni.
Az allergiát kiváltó táplálék kiiktatása mellett az esetek felében a táplálék allergia egy éven belül megszűnik, a fennmaradó esetek döntő többsége is két év elteltével gyógyul.
Visszaterhelés
Nagyon fontos, hogy a diétát követő ún. visszaterhelés, vagyis a korábban allergiát okozó táplálék újbóli adása orvosi felügyelet mellett, súlyosabb reakció rizikója esetén kórházban, történjék, hogy nehogy heves, életveszélyes állapotot okozó reakció lépjen fel, amennyiben még nem szűnt még meg az étel allergia!
Svábhegyi Gyógyintézet
https://svabhegy.eu/borproba/