A COVID-19 elleni védőoltást már nagyon vártuk, hiszen ez fog pontot tenni a járvány végére. Vagy mégsem? Elég alacsony az oltási hajlandóság, ami egyrészt információhiányból, másrészt a neten terjengő kétes eredetű adatokból ered. Nem is könnyű feladat eligazodni, szóval íme néhány kérdés és válasz a COVID-vakcináról egyszerűen, Dodó Sapiens módra.
Milyen vakcinák vannak?
Jelen pillanatban (február 1.) 5 oltás érhető el Magyarországon. ITT lehet nyomon követni, hogy hol milyen vakcinát engedélyeztek. A Pfizer/BioNTech és Moderna új generációs, mRNS-alapú védőoltást gyárt. Az orosz Sputnik-V és az Oxford/Astrazeneca oltásai virális vektor alapúak, a kínai Sinopharm pedig első generációs, tehát elölt kórokozót tartalmaz. A konkrét hatásmechanizmusról szakmailag hiteles helyeken érdemes utánanézni, mint pl. a Virológia Pécs vagy Gondolatok egy biológustól Facebook oldalak, de én is fogok még írni róla.
Hogyhogy ilyen gyorsan lett oltás?
Általában egy védőoltás fejlesztése 10 éven át tartó folyamat. Innen szemlélve valóban meglepő, hogy alig egy év alatt több biztonságos és hatásos oltást regisztráltak. Ám a COVID-vakcinák fejlesztése nem a nulláról indult. A SARS és MERS vírusok kutatói rengeteg értékes információt tudtak szolgáltatni. A tüskefehérje szerkezetének leírása egy hatalmas mérföldkő volt. Sokszor ez egy hónapokig (magyar viszonyok közt évekig) tartó folyamat, de a mostani koronavírus “elődeit” kutatók már tudták hogyan kell ezt csinálni és ezzel hónapokat nyertünk! Ráadásul nagyon lényeges szempont egy fejlesztés során a pénz. Ez nem meglepő: ha több laborban, több munkaórában zajlik a meló, akkor hamarabb készen lesz. Az engedélyezés (ami NEM egy sima aktatologatás) sem a szokásos módon zajlott, ugyanis folyamatában nyújtották be a szükséges papírokat és nem egyszerre.
Miért nem szabad oltani, ha gyermeket szeretnénk? Meddőséget okoz?
Nem okoz. Még nincsen elegendő adatunk, tehát csak óvatosságból nem ajánlják. A vakcina fejlesztésénél a fő szempont az volt, hogy átlagos felnőttnek biztonsággal be lehessen adni. Így gyerekeket, kismamákat és nagyon idős embereket nem vizsgáltak MÉG. Folyamatban vannak ezek a mérések, de az eddigi eredmények alapján semmi problémát nem okoz kismamáknál sem az oltás. A COVID annál inkább… Az mRNS-alapúnál elvi alapja sincsen annak, hogy bármibe is bezavarjon. (Az mRNS-alapú vakcinák működéséről készítettem egy videót Instagramon.)
Genetikailag módosít minket az oltás?
Nem módosít. Az mRNS-alapúak be sem jutnak a sejtmagba (ez az a sejtszervecske, ahol a DNS, a gének laknak). A virális vektor alapúakban DNS van, ők be is jutnak a magba, de a génjeinket ők sem bántják. A sejtmagban RNS lesz a DNS-ből, de ez meg tud történni beépülés nélkül is. Tehát a mi saját, szüleinktől kapott DNS-ünket NEM bántja egyik sem. (Ha nem világos a különbség DNS, RNS és gének között, akkor IDE kattints!)
Megbetegszem az oltástól!!!
Ha az oltás után lázat, fejfájást, gyengeséget tapasztalunk az teljesen normális oltási reakció. Ez sok más oltásnál is így van. A babáknál sem lepődnek meg az anyukák, hogy amikor oltásra viszik a gyermeket az orvos elmondja, hogy mikor mennyi lázkúp kell, ha kell. Egyszerűen csak egy immunválasz történik és ennyi. Olyan, mintha az oltási reakció egy jó kiadós edzés lenne egy boxzsákkal, de az igazi harc, a megbetegedés teljesen más.
Van, aki COVID-os lett az oltás után…
Na, az ilyen információk a legfélrevezetőbbek, ugyanis hiányosak! Ha jobban utánajárunk, akkor kiderül, hogy mondjuk az illető még nem kapta meg a második adagot és az első után nem sokkal kapta el a vírust. Ekkor még kb. 60%-ban véd csak az oltás, nem hiába kell a másik adag. Azt se felejtsük el, hogy itt van az influenza is velünk, mint minden évben és egy sima megfázást is benyalhatunk bármikor.
Nanochip van az oltásban?
Nincs és soha nem is volt. Sokakat megtévesztett az, hogy az oltás egyik összetevőjének az a neve, hogy “nanoparticle”. Ez mindössze annyit jelent, hogy az összetevők nagyon kicsi méretűek. A Pfizer vakcinájában csak sók, tartósítószerek és persze a lipidgolyóba tömörült RNS-molekulák vannak, de semmi különleges vagy káros anyag nincs benne. Az összeesküvés elméleteket pedig hagyjuk… Hogy honnan ismerjük fel? Leggyakoribb érveik ellenőrizhetetlen állítások, mint pl. hogy lefizetnek mindenkit. Ha ilyesmit olvastok, akkor érdemes hátrébb lépni eggyel. Ráadásul az oltásellenesség, ami korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, nagyon tombol, de ne felejtsük: a védőoltás véd!
Jobb, ha elkapjuk a koronavírust és természetes módon leszünk immunisak, nem?
Nem. A védőoltásnak pont az a lényege, hogy kisebb gonddal jár, mint maga a betegség. Ha olyan súlyos mellékhatásokat okoz egy oltás, ami magával a betegséggel összemérhető, akkor abból nem lesz oltás. A koronavírusról még mindig elég keveset tudunk sajnos, de azt tudjuk, hogy azok is el tudják kapni újra, akik átestek rajta. Azt is tudjuk, hogy még mindig nem tudjuk ki mennyire fog megbetegedni. Idős emberek is átvészelik két köhögéssel, de rengeteg fiatal felnőtt is halt már bele. (Egyébként genetikai hajlandóságot gyanítanak emögött a kutatók.) Ne kapjuk el! Ez nem megoldás, csak az oltás.
Ha mindenki megkapja az oltást, akkor vége lesz a járványnak?
Igen vagy legalábbis nagyon lelassul a terjedése. Azonban az, hogy mindenki megkapja nem egy egyszerű dolog. Nemcsak a már említett oltásellenesség miatt, hanem logisztikai és (sajnos) politikai okok miatt is. Már dolgoznak rajta, hogy a világon mindenhol elérhetőek legyenek a biztonságos vakcinák.
Miért van ennyi egymásnak ellentmondó információ?
Pontos választ nem tudok, csak ötleteim vannak, de egy biztos: a szakmai platformok egységesek. Ha csak azokat követjük, akkor nem kerülünk ellentmondásba. Szerintem közrejátszik az is, hogy elég hiányos az emberek molekuláris biológia tudása. Ez persze érthető, hiszen egy viszonylag új tudományterületről van szó. Ám jobban tesszük, ha felvesszük a fonalat és bezsebelünk pár alapinfót, ugyanis ez a jövő. Ahogy James D. Watson, a DNS szerkezetének egyik megfejtője mondja: “Meg kell tanulnunk együtt élni a DNS-ről szerzett tudásunkkal”.
Írta: Megyeriné Rákóczi Dorina, azaz Dodó Sapiens
Kétgyerekes anyuka, bionikus mérnökből lett tudomány-kommunikátor
Weboldal: https://dodosapiens.hu/blog/
Insta: https://www.instagram.com/dodo_sapiens/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCO4elkR6bANDwh5LWnp_0tA/
Facebook: https://www.facebook.com/dodosapiensblog/