Hogyan legyen jól benne felnőtt, gyerek egyaránt?
Mozaik. Kis csempedarabok, vagy törött csempedarabkák? Ki, mire asszociál a szó hallatán? Újrakezdés lehetősége, tanulva a hibákból, vagy egy összetört élet után: a ló nincs, jó a szamár is szituáció? Ki lehet-e rakni olyan szép-szabályos felületet mozaikdarabkákból, mint nagy vagy egész csempékből? Filozofikus a kérdés, és, ahogy láthatunk műremekeket mozaikból, ugyanúgy elképzelhető, hogy egy komplikáltabb családi helyzetből is sikerül harmonikus együttélést teremteni. Részben felfogásmód és rugalmasság, alkalmazkodás kérdése, hogy, hogyan sikerül megküzdeni a nem átlagos helyzetekkel.
Gyermekpszichológusként elsősorban a gyerekek szemszögéből tudom megragadni ezt a kacifántos helyzetet.
Mikor tud jól lenni egy gyerek az új családjaiban, ami nem egy, hanem legalább két helyszínen játszódik, két különböző kupac családtaggal?
Egy mozaik család példája
Marcell szülei: Lívia és Barnabás a gimnáziumban ismerkedtek meg, és bár mindig is terveztek gyermeket, mire Marcell bölcsis lett, kihűlt, ellaposodott a kapcsolatuk. A kapcsolat lezárását nehezítette, hogy Barnabás, az apuka hamar új kapcsolatra talált, amit akkoriban Lívia, a felesége nem nézett jó szemmel, hiszen még el sem váltak. Barnabás új párja a válás utáni évben Barnabás felesége lett, és két évvel később Lívia is összeköltözött szerelmével, akit, mivel munkatársa volt, Marcell korábbról is ismert. Marcell kapcsán úgy egyeztek meg a szülők, hogy Marcell az anyukájánál, Líviánál fog lakni, de két reggel Barnabás viszi oviba, és két délután ő megy érte, de az anyukájához viszi vissza aludni, és minden második hétvégén péntektől hétfő reggelig az apukájáéknál lesz Marcell, illetve az ünnepek és a szünidök felében. Így Marcell szerencsére néhány naponta mindig találkozhatott az apukájával, és rendszeresen ott is aludt nála. Így Marcell belecsöppent Barnabás új házasságába is, ahol Marcell 7 éves korában kishúg született.
A gyerek nézőpontja
Marcell érzelmi viszonyulását az édesapja új kapcsolatához nehezítette, hogy Lívia sosem tudta megbocsájtani Barnabás második feleségének, hogy már ’akkor lecsapott’ férjére, mikor az még házasságban élő családapa volt, így nem szívesen engedte hozzájuk Marcellt. Marcellben erősítette, hogy a kistestvére féltestvére csupán, és félt attól, hogy a kicsi születése után kevesebb figyelem jut majd fiára. Lívia és új párja, az idő nagyobb részét töltötték Marcellel, hiszen a fiú náluk lakott.
Mozaik család terhelő dinamikákkal…Sajnos sok családban vannak jelen ezek az harmonikus együttélést nehezítő érzelmi viszonyulások: réi sérelmek, indulatok, melyek nehezítik a feszültségmentes légkör kialakítását.
A gyerek lelki terhe
Marcell nem tudott felhőtlenül, őszintén kapcsolódni apja új feleségéhez, mert már azelőtt kész helyzet elé volt állítva, hogy feldolgozta volna szülei válását. Anyja verbális és non-verbális jelzéseiből érzékelhette, hogy anyja neheztel apja új társára, így ő sem tudott felé nagyon nyitni. Megjelent a rivalizálás is, Marcell mintha versengeni kezdett volna az apja szeretettéért, az új feleséggel. Bár Marci örült a kishúga születésének, a nagy korkülönbség miatt nem igazán tudott vele mit kezdeni, és egy kicsit megrendülve érezte saját szerepét az apukája családjában. A testvérféltékenység húga 4-5 éves korától kezdve felerősödött, Marcell vele is versengett apjuk szeretetéért és figyelméért.
A szülők nehézsége
Marcell apukája így mesélt erről az időszakról: „Az hittem a szívem szakad ketté. Imádom a fiamat, és ott volt ez a pici. Melyiket hanyagoljam el? Marcell nem vette észre, hogy ő mennyivel többet kapott a testvérénél, őt mindig igyekeztem túl kompenzálni, mert tudtam, hogy neki nehezebb az ingázás, mint az egész családban felnövő húgának. Mivel nem lehetek vele mindennap, ezért igyekeztem kárpótolni őt, mindent megadni neki, de szétszakadni én sem tudok. Hogyan tegyek igazságot, mikor kijelenti, hogy a húga 1000 forintos homokozójátéka sokkal jobb, mint amit ő kapott gyereknapra, holott azt a társast vettük meg neki, amit hetek óta emlegetett, hogy szeretne megkapni. Néha úgy érzem, nem tudok jót tenni, nem tudom mikor lesz ez jobb.”
Marcell anyukája közben sokat dolgozott, és igyekezett szigorúan fogni a fiát. Úgy érezte, hogy túl sokszor kell noszogatnia, szabályoznia a fiát, szinte eltűnt a könnyedség a kapcsolatukból, Marcell egyre elutasítóbb és zárkózottabb lett vele, időnként visszabeszélt. Marcell ott arra panaszkodott, hogy nincs semmi játékideje.
Mikor már mindkét családban észrevehetően nagy mértékű feszültség jelent meg, Marcell hangulatingadozásai, agresszív kitörései, elégedetlenkedései arra késztették a szülőket, hogy pszichológushoz forduljanak.
Mit tehet a szülő, hogy működtesse mozaik családját?
Kiderül, hogy ők, a felnőttek sokat tehetnek azért, hogy a gyermek ne feszült légkörben nőjön fel, és rájöttek, hogy ők milyen módon segíthetik Marcell beilleszkedését a két családi közegbe. Ahogy a felnőttek ellenérzései és indulatai megfogalmazódtak, felszínre kerültek, és dolgozni kezdtek közösen a megoldáson, úgy kezdett Marcell állapota javulni, az észlelt tünetek enyhülni. A szülők önismereti munkája, együttműködése kellett ahhoz, hogy fiúk helyzetébe jobban bele tudjanak érezni, felismerjék hibáikat és változtassanak hozzáállásukon.
Marcell később több időt kezdett tölteni az apukájánál – ez az ő kérése volt – és már nem érezte úgy, hogy harcolni a kell a húgával az apukájáért. Lívia megértette, hogy fiának mennyire fontos az apai, férfi minta, így beleegyezett az apával történő gyakoribb kapcsolattartásba. Lívia, – szakember segítségével – sikerrel rendezte érzelmeit Barnabás új feleségével kapcsolatosan, elfogadóbb támogatásával Marcell jobban a részévé tudott válni az apukája új családjának. Barnabás jobban odafigyelt arra, hogy kettesben is időt töltsön Marcellal, hiszen a nagyobb fiú igényei sokszor nem egyeztek kishúgáéval, így osztatlanul nagyobb figyelmet tudott neki adni, ami megalapozta aztán a négyesben együtt töltött időt. Barnabás új felesége tudatosan törekedni kezdett arra, hogy legyenek közös jó élményei Marcellal, például elkezdte bevonni őt a saját hobbijába, a fotózásba, amit Marcell örömmel fogadott. Lívia azon tudott még változtatni, hogy mióta jobban megértette Marcell szempontját, mindennap ügyelt rá, hogy a sok kötelező teendő mellett, fél óra játékidő mindenképp jusson minden nap.
A kommunikáció fontosságáról
Különös, hogy a mozaik család kulcsa, -a gyermek érzelmi, pszichés hogyléte- a szülők és új családtagok közti kommunikációban rejlik. A felnőttek egymáshoz való viszonya meghatározza, hogy a gyermek mennyire tudja magát biztonságban érezni. Mert nem az terheli a legjobban a gyermeket, ha két otthona van, vagy, ha több helyre is tartozik, hanem a feszült légkör, amiért elsősorban a felnőttek felelősek.
Megjelent a témában Deliága Éva: Ketten háromfelé című könyve!
Hogyan kell „jól” válni, hogy a gyerekek a legkevésbé sérüljenek?
A válás soha nem csak a két szülőt érinti, mindig hatással van a gyerekekre is. A 13 és fél éves Szonja egyre szélsőségesebb megnyilvánulásai miatt a válófélben lévő szülők pszichológushoz fordulnak. A kötetben végigkísérhetjük a két éven át tartó integratív gyermekterápiát és a szülőkonzultációkat. Megtudhatjuk, hogyan lehet úgy válni, hogy a gyerek a legkevésbé sérüljön, valamint azt is, mi számít normálisnak kamaszkorban, és miként lehet jó érzelmi kapcsolatot ápolni egy apatikus vagy lázadó kamasszal. A könyv sok tanulsággal szolgál azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke serdülőkorba lépett, illetve akikben felmerült a válás gondolata.
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Borítókép forrása: blogspot