Kezdőlap EgészségFejlesztés, nevelés, pszichológia Útmutató a tökéletes gyermekkorhoz

Útmutató a tökéletes gyermekkorhoz

Évi Hernaez

Amikor a kisfiam még a pocakomban növekedett, gondolom a hormonváltozásoknak köszönhetően teljesen megfordult velem a világ. A szüléstől mindig kivert a víz, ehhez képest ahogy teltek a hónapok és egyre élénkebben éreztem a fiacskám mozgását, elkezdtem vágyni arra, hogy természetes úton, háborítatlanul születhessen meg (szerencsére sikerült is). A szoptatás is szívből jött, és bár nagyon sokat szenvedtem vele, de valahogy mégis hajtott az ösztön, valami megmagyarázhatatlan belső erő, hogy ne adjam fel, hogy küzdjek, hiszen neki ez a legjobb.

Ahogy a terhesség vége felé egyre erősebb lett a fészekrakó ösztönöm, elkezdtem informálódni -nagyon sok más dolog mellett- a babát körülvevő tárgyi környezetről. Ekkor kaptam meg a legjobb barátnőmtől, aki akkor már tapasztalt anyuka volt, Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyvét, amit pár nap alatt el is olvastam. És milyen jól tettem, hiszen minden a helyére került! Imádom ezt a könyvet, alapműnek tartom az anyukáknak szánt szakirodalomban.

Nagyon nagyvonalakban talán úgy tudnám összefoglalni a mondanivalóját, hogy a szerző sokéves tapasztalata és különféle célirányos kutatások alapján kijelenthető: a mai gyerekek egy borzalmasan túlstimulált világban élnek. Ennek pedig nyilván számos, egyáltalán nem pozitív hatású következménye figyelhető meg a különböző életkorban lévő gyerekeken: figyelemzavar, hiperaktivitás, az érdeklődés teljes hiánya, kedvetlenség, fantáziahiány, szociális készségek helytelen működése, stb.
A könyv abban segít nekünk, mezei szülőknek, hogy megértsük, milyen területeken telítődhet túl a gyermekünk, illetve megoldásokat kínál a különböző problémákra.
Még mielőtt szkeptikusan letennétek ezt a mesterművet, mondván, a képernyő negatív hatásainak taglalásáról szóló írások már a könyökötökön jönnek ki, gyorsan elmondom, hogy egyáltalán nem csak erről van szó. Megdöbbenve olvastam a szerző saját eseteit, amit egyébként élvezetesen, rendkívül olvasmányosan mesél el. Az egyikben például elmondja, hogy egy értelmiségi család 10 év körüli kisfiának szorongását az oldotta fel, amikor a szülők a gyermek előtt felhagytak azzal, hogy aktuálpolitikai témákról beszélgessenek. Payne rájött, hogy a gyermeknek azért vannak problémái az iskolában, mert túlzottan aggódik a világban zajló események miatt. A szülőkkel közösen megtalálták a probléma okát, amiről én például egyáltalán nem gondoltam volna, hogy megterhelhet egy ekkora gyermeket.

Rengeteget tanultam a könyvből, és már az első perctől kezdve igyekeztem alkalmazni az életünkben. A napi rutin, a ritmus, a játékok minimalizálása az otthonunk része, nagyon figyelek arra, hogy a 22 hónapos kisfiam ne legyen túlstimulálva, mert szeretném, hogy a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlődne.

Csatlakoztam az Egyszerűbb gyermekkor Facebook csoporthoz, ahol már számos kérdésemre választ kaptam akár úgy, hogy én kérdeztem, akár úgy, hogy a falat olvasgattam.

Egy hónapja pedig úgy döntöttem, megcsinálom Faragó Ági online tanfolyamát. Sokáig hezitáltam, hogy valóban szükséges-e, olvasgattam élménybeszámolókat, újra és újra átnéztem a kurzus leírását, és úgy döntöttem, belevágok. És milyen jól tettem! A hét hetes tanfolyam harmadik hetében vagyunk, és már számos nagyon hasznos trükköt tanultam Ágitól, aki a könyv szerzőjének saját képzésén szerezte meg az Egyszerűbb gyermekkor szakértői végzettséget.
Egy online szülőcsoport tagja lettem, heti egyszer élő “órát” tartunk, ahol Ági vezetésével néhány hasonlóan lelkes anyukatársammal vesszük át a könyv fejezeteit. De nem úgy ám, hogy ledaráljuk a száraz anyagot, és mindenki megy a dolgára. Nem, beszélgetünk tapasztalatot cserélünk, ötletelünk, gyakoroljuk a különböző technikákat, és egyre jobban elmélyülünk az egyszerűsítés világában.

Ennek a szülőcsoportnak hála már nem megy fel az agyvizem a fiam minden egyes kiborulásakor (az a bizonyos “rémes kétéves” korszak, ugyebár), és nagy örömömre nem emelem fel a hangom, hanem az esetek nagyrészében sikerül nyugodtan kivárnom a “hiszti” végét. Ezt eddig sajnos nagyon nem jól kezeltem, pedig minden porcikám tiltakozik az ellen, hogy kiabálós anyuka legyek. Most látom az esélyt arra, hogy ezt sikeresen elkerüljem.

A héten a tárgyak egyszerűsítése volt a téma, nagyon jó tanácsokat kaptunk ahhoz, hogy hogyan alakítsunk ki egy nyugodt, nem játékokkal túlzsúfolt játszósarkot a kicsiknek. De nem csak a gyerekekkel lehet ezeket a trükköket alkalmazni: öröm látni a fürdőszobaszekrényünket, végre kidobtam mindent, amire igazából nem is volt szükségünk.

Szívből ajánlom Ági tanfolyamát, ha szeretnétek rendszert, egyszerűséget és átláthatóságot vinni a gyermekeitek életébe, ezáltal pedig egy csodaszép, nem túlzsúfolt gyerekkort biztosítani nekik.

A tanfolyam másik feléről és az elért eredményeimről is mesélek majd májusban.

Ez is tetszeni fog