Sajnos korunkban a mozgás fontossága kezd leértékelődni. A tudatos mozgásfejlesztés már az óvodában sem kap elég teret. Az iskolára való szellemi és egyéb képességek fejlesztése (szabálytanulás, kézműveskedés, mondókák, versek tanulása, meseolvasás, stb.) a mozgásfejlesztést és a testtartás egészséges kialakítását háttérbe szorítja. Ez a helyzet csak romlik az iskolai évekkel. A mozgásszegény életmódból fakadó hátrányokat nem javítja a napi 3-4 óra TV nézés sem, valamint a sok időt elvevő számítógép.
Miért elengedhetetlenül fontos, hogy gyermekemet mozgásra neveljem?
Testünk fejlődése külső hatások mentén jön létre születésünktől fogva. Minden egyes új külső inger egy új kihívást jelent az idegrendszernek és az izomrendszernek, amelynek fel kell fejlődnie arra a szintre, hogy ezekre az ingerekre megadhassa az új válaszokat is. Ez a fejlődés kulcsa!
Példák a mozgás fontosságához:
– Gerincünk egészséges kifejlődéséhez, – hogy meglegyen benne az a bizonyos kettős „s” alak – elengedhetetlen a csecsemőkori hason fekvés és ebben a helyzetben a szülőre való felnézés pozitúrája.
– Másik példa a csecsemőkori szokásos mozgásfejlődés dinamikája: ha ebből kimarad valami, például a kúszás-mászás fázisa, vagy más egyéb, mert a gyermek túl korán állt fel, akkor a keresztmozgások (jobb-bal) fejlődésében az egyik oldal lemaradhat, a két oldal mozgásban történő automatikus szétválasztása sérülhet, sőt a későbbi írás-olvasás képességét is negatívan befolyásolhatja.
Nem lehet elég korán kezdeni:
Csecsemőkorban pont arra kell a szülőnek figyelnie, hogy ne erőltesse a minél korábbi járást, és arra is, hogy minél többet tudjon a gyerek kúszni-mászni szabad téren, és ne a kiságyban legyen. Fontos továbbá, hogy megadjuk azokat a plusz külső ingereket, amivel a gyermek fejlődését elő tudjuk segíteni. Gondolok arra, hogy ne akadálymentesítsük a szobát, hogy a gyereknek „jó legyen”. Pont akkor jó neki, ha van mit kikerülnie, van mire fölkapaszkodnia, van mi alatt átbújnia.
Kutatások igazolják, hogy az a gyermek, aki minél korábban, minél sokoldalúbb mozgásfejlesztésben részesül, az mozgásában és gondolkodásában sokkal kreatívabb, finommotorikában (pl.: rajzolási képesség) ügyesebb, tanulási képességekben magasabban fejlett lesz, mint az inaktívabb társaik. Ez annak köszönhető, hogy a mozgás-kivitelezések széles skálája, mint inger, az idegrendszer magasabb fejlettségét hozza. E mellett a rendszeres mozgás fejleszti a tüdőt és az izomrendszer jó működését. Az érzékszervek – látás, tapintás, egyensúlyozás – ingerfeldolgozó képessége is tökéletesebb lesz, mint az ingerszegény környezetben felnőtt gyermekek ilyen tulajdonsága.
Nem véletlenül favorizálják sok sportágban a fiatal korban történő sportágkezdést, hiszen ezek a sportolók nagyobb eséllyel érnek el kimagasló eredményeket, mint a sportágban később bekapcsolódók.
Visszatérve az alapfelvetéshez, szükség lenne már óvodás korban olyan rendszeres, sokoldalú, és célzott mozgásfejlesztésre, amely minimum az alábbiakból áll:
Tartásjavítás, gerinctorna, lúdtalptorna, játékos mozgáskoordináció fejlesztés, hely-és helyzetváltoztatás tanulás, egyensúlyérzék és ügyesség fejlesztés. A gerinc egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen has- és hátizom játékos jellegű fejlesztése.
Kristóf Károly