Az elmúlt hónapokban több 3 évet betöltött megkésett beszédfejlődésű kisgyermekkel kezdtem meg a közös munkát. Meglepően hasonló anamnézissel, státusszal, külsőleg hasonló testalkattal, és habitussal érkeztek. A szülők nevelési elveiben, pontosabban a helyzetekre való reakciókban is nagyon sok közös vonást találtam.
A gyermekek nyitott személyiségűek, kedvesek. Hamar feltalálták magukat a csoportszobában. Játékuk azonban egyszemélyes, illetve a szülők felé kezdeményezett játék, építés, vagy babakonyhás szerepjáték. Elsősorban metakommunikációval, egyezményes jelek használatával kommunikálnak szüleikkel, külsős személyeket kizárva a kapcsolatból. Erős szimbiózisban – függőségben – élnek édesanyjukkal. Az édesapák jelenlétében együttműködőbbek a feladathelyzetekben, szituációkban. Látszólag jól mozgó gyerekek, sőt hipermotilitás – mindig csinálnak valamit, legtöbbször egyszerre több mindent, gyorsan váltogatják tevékenységüket – jeleire is fel lehet figyelni, ami némi autisztikus tünet együttessel – hirtelen hangulatváltás, hiszti, tárgyak eldobálása, jellegzetes és ismétlődő mozgás, mozdulatsor, hangokra adott típusos reakciók… – kombinálódik. Mozgáskészségük azonban elmarad életkoruktól, nem tudnak ugrani, mászni, kúszni. Egyensúlyérzékük és mozgásszervezésük is bizonytalan. A viselkedési problémák legtöbbször tanult formák, és nem az autizmus vezető tünetei. A szülők abszolút gyermekközpontú nevelési elveket vallanak, túlaggódóak és kevésbé húzzák meg a korlátokat, inkább engednek, csak ne legyen hiszti.
A gyermekeknek megkésett beszéd – és mozgásfejlődésre állítottam össze fejlesztési tervet, egyéni foglalkozás sorozatot. Jellemzően a második foglalkozás után már lehet otthon is változást érezni, ami először a gyermek viselkedésében mutatkozik meg. Általában intenzív kettő hét után a gyermek beszéde is elkezd beindulni. A fejlesztés teljes sikeréhez gyermektől és családtól függően fél – egy év szükséges, amit életkori szakaszonként érdemes kontroll alá vetni, és amennyiben szükséges korrekciós, esetleg terápiás foglalkozásokkal megerősíteni.
Mit jelent a megkésett beszéd – és mozgásfejlődés?
A csecsemőkori és a kisgyermekek mozgásfejlődés szorosan összefügg a beszédfejlődéssel. A megkésett mozgásfejlődésnek legtöbbször idegrendszeri szerveződés, idegrendszer lassabb ütemű érése áll a háttérben. Nagyobbacska gyerekeknél ezt a kisgyermekkori mozgások, szökdelés ügyetlenségében, dominancia / jobb – bal oldal/ , alsó-felsõ végtag koordinációjának gyengeségében figyelhetjük meg. Csecsemők mozgásuk által játszanak, a játékkal ismerik meg a világot. A világ megismerése, az információk rendszerezése adja a magasabb értelmi funkciók eredetét, szerveződését. A beszéd az egyik legkomplexebb idegrendszeri működést igénylő tevékenység, amelynek előkészítéséhez számos nonverbális folyamat – így pl., mozgás, mozgásdinamika, emlékezet… – együttes és a kritikus szintet elérő fejlődésére van szükség. Ha az előkészítő folyamatok bármelyikében atipusos fejlődési ütem figyelhető meg, a gyermek beszédfejlődése elmarad életkorához képest. Az atipusos fejlődésmenetnek számos oka lehet. Legtöbbször az alacsonyabb idegrendszeri szervezettségben, az észlelési folyamatok gyengeségében kell keresni az oki hátteret, a későbbi életkori szakaszokban jelentkező tanulási,- olvasási – írás gyengeségnek, a magatartási zavaroknak is.
Kép: Pinterest
Szabó Mónika gyógypedagógus – pszichopedagógus
www.szamocadiagnosztika.hu