Sok nehéz téma adódik a gyereknevelés kapcsán. Különösen nehezek azok a helyzetek, amikor nem csak a kicsivel kell megértetnünk, elfogadtatnunk mi történt, hanem magunk felnőttek is érintettek vagyunk benne, el kell fogadnunk, meg kell ismernünk, fel kell dolgoznunk és alkalmazkodnunk kell egy megváltozott helyzethez. Ilyen a születés és halál kérdése is. Nagy segítség egy-egy finoman fogalmazó, nem didaktikus és gyerekszemmel is jól értelmezhető szövegezésű könyv. Ezt a két témát dolgozza fel Bartos Erika most megjelenő könyveiben.
Megölelni az újszülöttet olyan, mint megérinteni az ártatlanságot. Ha belenézünk az újszülött szemébe, elolvad a világ, előtör egy kristálytiszta forrás, a szeretet végtelen hulláma, amit nem lehet szavakba önteni.
Bartos Erika, a Pro Familiis-díjjal kitüntetett meseíró új könyve a születésről, az első életévről szól.
„Az élet kezdete és vége fontos téma. A születésről már sokan írtak különböző nézőpontból nagyszerű könyveket. Én azt a szépséget szőttem bele ebbe a kis kötetbe, ami egy kisgyermek születetésekor és az első életévekben megadatik a szülőknek: újra átélhetnek olyan élményeket, amikben egy felnőttnek már ritkán van része. Guggolhatnak egy katica vagy kis hernyó mellett hosszasan, figyelve, milyen érdekesen mozog a kis lény, csodálhatják szájtátva a lemenő napsugarakat, tanulmányozhatják, hogyan emeli fel a kukát a kukásautó… türelmes, szeretetteljes odafigyeléssel.” – Bartos Erika
„Fontos könyv ez, hiszen szeretetteljes nyelvezete segít megfogalmazni a felfoghatatlant, és kedvesen biztat minket: ne féljünk saját bőrünkön megtapasztalni a születés nagy misztériumát! Szeretettel ajánlom hát mindenkinek, kicsiknek és nagyoknak; akik még csak elindultak az Élet Ösvényén, és akik már előrébb járnak rajta!” Kő Boldizsár alkotóművész, a játszóterek mestere
Elveszteni valakit megmagyarázhatatlanul nehéz. Hogyan lehet vigaszt nyújtani a kisgyereknek, akiben düh, szívszorító fájdalom, hiányérzet és megválaszolatlan kérdések sokasága kavarog? Bartos Erika, a Pro Familiis-díjjal kitüntetett meseíró új könyve az elmúlásról szól.
„Az elmúlás nehéz téma, amit szeretnénk elrejteni, és amiről senki sem beszél szívesen. Nem is csoda, nehéz megválaszolni megválaszolhatatlan kérdéseket. De nem is kell válaszokat adni, elég, ha biztonságos támaszul szolgálunk a kisgyermeknek.” – Bartos Erika
„Őszinte szívvel ajánljuk ezt a könyvet minden szülőnek és nagyszülőnek is, akik válaszokat keresnek önmaguk és gyermekeik számára az elmúlással kapcsolatban. Válaszokra nem vállalkozva, ebben a keresésben adhat fogódzót ez a történet, amely mesés formában kínál ötleteket gyermekeink, unokáink meghallgatásához, a búcsú támogatásához, az új helyzetek köszöntéséhez és a kapcsolatok, emlékek gondozásához.
Ez a könyv egy kisfiú és nagypapája közötti kapcsolattal és annak változásaival ismertet meg bennünket a nagyapa eltávozása után. Bemutatja a kapcsolat szálainak átformálódását, új tartalmakkal való feltöltődését.
Bartos Erika legújabb története alkalmas arra, hogy mindig gyermekeink szükségleteihez és kérdéseihez igazodva mesélhessük, figyelembe véve kommunikációs és érzelmi helyzetüket. Ne féljünk együtt sírni, nevetni, és időnként, akár évek elteltével is, újra sírni és újra nevetni velük! Ne féljünk bevallani, hogy nem minden kérdésükre van válaszunk! Ez segít abban, hogy együtt megértsük, ez egy fájdalmas, de egyben normális és rendkívül értékes életszakasz, amit egymás kezét fogva tudunk legjobban megélni.” – Kunt Zsuzsanna (kulturális antropológus, gyógypedagógus), Sándor Anikó (gyógypedagógus, közgazdász)