Interjút készítettünk Urbanovich Anett-tel, a Budai Mozgásfejlesztés szakmai vezetőjével az újonnan nyílt fejlesztőközpont programjáról.
Először is arra válaszolj, kérlek, hogy miért nyitottatok egy ilyen központot?
Ez egy nagyon régi vágy volt, több éve ott volt a fejünkben, hogy egy segítő központot kellene létrehozni, ami nemcsak a gyerekekről, hanem a szülőkről és a családokról, illetve azok együttlétéről, együtt fejlődéséről is szól. Évekkel ezelőtt megfogalmazódott annak a gondolata, hogy ezzel foglalkozzunk, ám valójában csak most volt olyan csillagállás, amire azt tudtuk mondani, hogy belevágunk, megvan a szakembergárda, megvannak a megfelelő feltételek, amikkel gazdálkodva minőségi szolgáltatást tudunk nyújtani azoknak, akik minket megkeresnek.
Miben látod, hogy egyre nagyobb szükség van erre a szülők részéről?
Küldetésünk nem a mozgásfejlesztésben merül ki, hanem van egy nagyon fontos másik része is, ez pedig a családok, szülők edukálása. Van számos téma a gyereknevelésben, ami aktuális, vagy már 10 évvel ezelőtt is az volt. Azokat a kérdéseket, amiket a homokozó szélén ülve vagy egy iskolai folyosón beszélgetve teszünk fel egymásnak, megválaszolhatják saját tapasztalataik alapján a kedves ismerőseink, de van egy rakás olyan kérdés, amire nem baj, ha szakember válaszol, és nem a mendemondák vagy a legendák alapján döntünk róluk. Nálunk folyamatos „mentorálásban” részesülnek azok a családok, akik minket választanak.
Mire gondolsz? Mondanál néhány példát?
Ilyen az internetezés, a kütyüzés témaköre, ami mostanában sok fórumon felmerül. Vagy hogy milyen iskolába érdemes beíratni a gyereket, hogy egyáltalán iskolaérett-e. Vagy mit jelent az, hogy szabadidős tevékenység, egyáltalán baj-e, ha a gyerek unatkozik, és sorolhatnám még a végtelenségig.
Ami egyébként a sokéves vágyakozáson túl ezt a központot életre hívta az a környezetben észlelt szükséglet: igenis segítségre van szükségük azoknak a gyerekeknek, akik mostanában iskolába lépnek, vagyis konkrétan a középsős- nagycsoportos óvodás és a kisiskolás korosztályára gondolok.
A városi környezet olyan mértékben nehezíti meg a gyermekünk dolgát a saját szokásaink, a saját életritmusunk, életvitelünk által, hogy ezért is lehet szükségük arra, hogy egy kis segítséggel lépjenek egy következő szintre.
Sok esetben nem épülnek fel azok az idegrendszeri struktúrák, amik nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gyermekek később beváljanak nemcsak az iskolában, hanem az életben is. Nagyon kevés szülő tud arról, hogy a mozgásfejlődés és a figyelem fejlődése szoros összefüggésben van azzal, hogy a gyermek szociálisan hogyan működik majd, hogyan tud kommunikálni a többiekkel, hogy mennyire képes érzelmeket olvasni a másikról, illetve kifejezni a saját érzelmeit.
Például nagyon szoros összefüggés van a gyerekek által használt infokommunikációs eszközök és a szocializálódás témaköre között. Amerikában végzett kutatások kimutatták, hogy a három éves gyerekek 30 százaléka használ rendszeresen technikai eszközöket, telefont, tabletet, laptopot, számítógépet.
Egy hároméves gyereknek nem kellene megosztania a figyelmét úgy, ahogyan ezek az eszközök megkövetelik, és nem kellene egyszerre többmindenre reagálnia fejben, miközben a körülötte lévő térből gyakorlatilag semmit nem érzékel. Neki rohannia kell, orra esni, felborulni, felállni, labda után szaladgálni, lapáttal hajkurászni a másikat a homokozóban, a játszótéren vagy az óvoda udvarán. Az első olyan közösségi élményeket kellene megtapasztalnia, amik aztán megalapozhatják számára azt, hogyan működjön a későbbiekben. Ha ezek a lépések sokkal kevésbé gyakorlódnak be annál, mint amire szüksége volna, akkor ez eltorzíthatja vagy eltérítheti a fejlődés irányát, aminek később súlyosan megfizeti az árát a gyermek.
Ha egy kisgyerek görnyedten ülő, vagy fekvő állapotban tölti a délutánjait, nincsenek meg azok a fizikai ingerek, amik mentén elindulna egy megfelelő fejlődési irányba.
Jól gondolom, hogy a szülők nem tudják, hogy ezzel milyen bajokat okozhatnak a gyerekeknél?
Igen, jól gondolod, bár sokan egyre tájékozottabbak, mégis, mintha a napi rutinunk, a mintaadás valahogy nem számítana gyermeknevelésnek. A gyerekek lenyomatai, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy tünetei a saját családjuknak, a saját szüleiknek. Ennek tudatosítása az egyik dolgunk, és mivel nagyszülői- nagycsaládi minták már nem állnak rendelkezésre, úgy tűnik, egyre nagyobb igény van a munkánkra.
Feladatunk másik része a gyermekek fejlesztése egyénileg vagy csoportban. Fejlesztőközpontunk komplex segítséget kínál tanulási-, beilleszkedési-, és magatartászavarok esetén.
Mozgásfejlesztő csoportokat működtetünk, ezen belül TSMT, Ayres-, Alapozó terápiák, homloklebeny terápia, valamint iskolaelőkészítő csoporttal várjuk az óvodás korú gyermekeket.
Milyen szakemberekkel dolgoztok együtt?
Van mozgásterapeuta, konduktor, logopédus, általános iskolai tanító, fejlesztő pedagógus is a munkatársaink között. A nyári időszakban intenzív terápiás táborokat szervezünk három alkalommal, ahová elsősorban szintén az iskolaérettség kapcsán megsegítendő gyerekeket várjuk majd: nagymozgást fejlesztünk, finommotorikát, valamint kommunikációs és szociális képességeket.
Hol található a központ?
A II. Kerületben, a Tárogató út 2-4. szám alatt, a 2. emeleten vagyunk, és szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.
További információk és árak pedig a www.budaimozgasfejlesztes.hu oldalon találhatók.