Nem mehetünk el azok mellett a növekvő statisztikák mellett, amelyek egyértelművé teszik, hogy a társadalmunkban egyre nő az sajátos nevelést, egyedi bánásmódot megkövetelő gyermekek száma. Csak a tavalyi évben több, mint 112 000 sajátos nevelési igényű gyermek tanult köznevelési intézetekben, de másik 260-270 000 gyermek igényelt egyedi pedagógiai bánásmódot. Ez 4%-kal haladja meg az előző évit és jelenti az összes köznevelési intézetben tanuló gyermek (1.6 millió) közel 20%-át.
Így okkal mondhatjuk azt, hogy mára már mindenki érintett: szülő, pedagógus, szakember. Éppen ezért a megismerés, információátadás kulcsfontosságú a megértés felé vezető úton, ami aztán az elfogadást, támogatást tudja megalapozni. Ezt a cél tűzte ki magának az idei SNI Summit 2025 szervezői csapata is.
SNI Summit 2025 – Épülő közösség és széles összefogás
Óriási érdeklődés mellett rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az SNI Summit 2025 konferenciát, amely az atipikus fejlődésű, neurodivergens és ezen belül is a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetét állította középpontba.
Nem véletlen, hogy kétszer annyian voltak kíváncsiak a témára ez évben tavalyhoz képest, hiszen egyedülálló, hogy a dialógusban részt vesznek az ágazatirányítás és egyetemek képviselői, szakemberek, pedagógusok és a szülők is.
A nyitóbeszédet Dr. Balatoni Katalin, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterelnöki biztosa tartotta. Kiemelte, hogy feladata – mint a pedagógiai innovációkért és a családbarát oktatási környezetért felelős miniszterelnöki biztos – nemcsak az új megoldások támogatása, hanem azok országos, intézményi elterjesztése is. Hangsúlyozta: a gyermekre fókuszáló oktatás kialakításáért, ahol a pedagógus, az intézmény és a szülő közös felelősséget vállal, stratégiai lépések is szükségesek.
Beszédében így fogalmazott: „A pedagógiában mindennapi innovációra van szükség, hiszen ahogy a világ változik körülöttünk, úgy az élethelyzetünk is változik – így van ez az SNI esetében is. Fontos, hogy minél több választ tudjunk találni, és megtaláljuk a megfelelő utat a ma gyermekeihez.” Majd hozzátette: „A családbarát oktatási környezetben mindig a gyermek áll a középpontban, de ugyanennyire szükség van a pedagógusokra, az intézményre és a szülők együttes gondolkodására is.”
Diagnózistól társadalmi inklúzióig – rögös út a szülők szemével
“Annak a felismerése, hogy gyermekem más úton fog haladni nem kis terhet ró a szülőkre. Ezt nekünk, szakembereknek is értenünk kell és megfelelően kell tudnunk támogatni. Éppen ezért elengedhetetlen a kompetencia, a feltételek és a kommunikáció hármasának megfelelő megléte.” – fogalmazott Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ szakmai vezetője beszédében.
Annak ellenére, hogy mind az állami ellátási rendszer, mind a magánszektor kapacitása bővül, az igények növekedésének és differenciálódásának mértéke kihívást jelent. Ezt legfőképp szülők érezhetik, ami érthető is, hiszen egy kiszolgáltatott és bizonytalan helyzetben az idő és a megfelelő ellátás kulcsfontosságú érzelmi szempontból is.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke hangsúlyozta: az elmúlt években minden tankerületben létrejöttek az egységes gyógypedagógiai módszertani intézetek, és egyre több autista csoport indul óvodákban és iskolákban. „A jövő egyik legnagyobb feladata, hogy több gyógypedagógust és szakembert vonjunk be, és az ellátás a különböző fogyatékossági területekre specializálódjon” – emelte ki.
Digitális eszközök – okok vagy támogatás?
Megkerülhetetlen mostanra már a digitális eszközök gyermekekre gyakorolt hatásainak figyelembe vétele: az idegrendszer torzulása, a tanult figyelemzavar kialakulása, a függőséget okozó dopamin termelődés káros hatásai. Mégis a digitális tér lehet támogatója, segítő felülete is a tanulási nehézséggel küzdők számára, hiszen a modern eszközök – kisfilmek, animációk, interaktív szimulációk – nemcsak a pedagógusok munkáját könnyítik meg, hanem élményszerűbbé teszik a tanulást a gyerekeknek is.
Ezt a kettősséget képviselték a kiállítók is, hiszen az analóg mesekönyvek éppúgy helyet kaptak, mint a VR alapú űrtematikájú steam anyagok vagy az óvodai tanulást segítő online játékok.
És míg Dr. Donauer Nándor neuropszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy diagnózis szám növekedésében a környezeti tényezők – például a túlzott digitális eszközhasználat vagy a természetben eltöltött idő hiánya – is szerepet játszanak, addig Kóródi Bence, az Oktatási Hivatal Tananyagfejlesztési Főosztályának vezetője bemutatta a legújabb, NAT 2020 kompatibilis az OH felületein elérhető több száz új, papíralapú és digitális taneszközt , amely kifejezetten az SNI-s tanulók támogatására készültek.
Egy konferencia nem elég – közösséget kell építeni
Az eseményt szervező KidSpirit Fejlesztő és Továbbképző Központ célja, hogy a konferencia ne csak egy egyszeri találkozás legyen, hanem egy folyamatosan épülő szakmai és civil közösség kiindulópontja. Ez a közösség előtérbe helyezi a tudásmegosztást, a szülők bevonását, az egységes szakmai minimumok kialakítását és a társadalmi szemléletformálást.
A most elindult platform szellemi támogatói többek között a Semmelweis Egyetem Pető András Kara, a Gyermekek Háza, a Klebelsberg Központ és más, a szektorban meghatározó tapasztalattal és rálátással rendelkező szakember, intézmény.
„Az SNI Summit nem csupán egy rendezvény, hanem egy közös jövő kezdete. Egy olyan befogadó közösséget építünk, ahol minden érintett tud kapcsolódni, és ahol a tudás valóban közös értékké válik” – hangsúlyozta Dr. Rétfalvi Flóra, a KidSpirit alapítója és az EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója.
Csatlakozni itt lehet: https://kidspirit.hu/sni-summit-2025/kiemelt-figyelmet-igenylok-kozossege/
Befektetés a jövőbe: miért nem csak erkölcsi kötelesség az SNI-támogatás?
A konferencia szakmai állásfoglalása szerint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek támogatása nem pusztán erkölcsi és jogi kötelesség, hanem közös társadalmi felelősség is.
A sajátos igények felismerése és megfelelő támogatása, az inklúzió és integráció korai életszakaszban való megtámogatása nem csak az érintett szülő és gyermek elakadásaiban nyújt könnyebbséget, hanem mind hozzájárul a kamaszkori, egyetemista vagy felnőttkori integráció támogatásához.
A tájékoztatás, a tudásmegosztás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kiemelt figyelmet igénylők köre teljes értékű tagjai legyenek a magyar munkaerőpiacnak és társadalomnak.
Az SNI Summit 2025 rávilágított arra, hogy a szülők, pedagógusok, szakemberek és a társadalom együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valódi változás szülessen a gyermekek jövőjében. Ez alapozza meg a jövő Magyarországát.