Ártó szellemek, zombie-k, emberevő szörnyek, gonosz robotok, vámpírok. Sok gyermek hallott már ezekről a kitalált, elképzelt karakterekről, látott már ilyen mesét vagy filmet. Az október hónap különösen kedvez a szellemes-ijesztegetős hangulatnak, hiszen Halloween ünneplésének magyarországi elterjedésével félelmetesre faragott tökfejek, boszorkányok, pókok, csontvázak, denevérek köszönnek vissza a boltok dekorációjából és a játékboltok kirakata mögül. Rémisztő jelmezek, kísértet történetek kerülnek előtérbe, jó érzés lehet borzongatni, kontrollált körülmények között kilépni a komfortzónából, egy picit megijedni. Azonban van, hogy túllőnek a célon.
Olyan élmény is érheti a gyereket, amire nem volt felkészülve, amit félelmetesnek, riasztónak talál. Nem csak Halloween kapcsán, hanem az év során bármikor. Nap, mint nap találkozom ezzel a jelenséggel a praxisom során, hogy pl. a szülő naivan elviszi moziba a 6-7 évest, aki olyan vizuális élménnyel találja szemben magát, amit nem tud feldolgozni. Valahol az osztálytársak mesélnek rémtörténeteket, amit az érzékenyebbek és hiszékenyek el is hisznek. Van, ahol egy mesekönyv illusztrációja vált ki félelmet a gyermekből. Más egy videoklipp láttán érez nem múló félelmet. Nehezen kiszámítható tehát, hogy mi az az inger, ami már túl sok.
Gyermekpszichológusként azért találkozom ezekkel a példákkal, mert a szülő végső elkeseredésében szakmai segítséget kér, hogy segíteni tudjon gyermekének, akinek félelem, aggódás, szorongás szívja el a jókedvét. A fenti példákban közös, hogy olyan korának és érettségének nem megfelelő tartalom, élmény érte a gyermeket, mely szorongást okoz számára, elárasztja a tudatát és érzésvilágát, ideiglenesen szétrombolja érzelmi biztonságát.
Mik a tünetek?
A gyermek vagy rögtön az élmény hatása alatt, vagy kis idő múlva kezdi mondogatni, hogy ő nagyon megijedt. Szorongóvá válik. Fél a szeparációtól, szüleit követi a lakáson belül is. Nem mer egyedül kimenni a Wc-re. Sehol nem akar ott aludni, ahol addig szívesen. Megváltoznak a szokásai. Nem mer elaludni. Rémálmai vannak. Éjjel többször felriad. A szülők ágyában akar aludni. Sok olyan gondolata lesz, hogy baja eshet valakinek, vagy betörnek hozzájuk. A gyerek szemmel láthatóan nyugtalan, aggodalmaskodó. Hetek alatt sem múlik a félelme.
Mely élményekkel kell vigyázni?
Képi világ
Sajnos túl gyakori, hogy ingerelárasztás történik egy gyerekkel, csak nem mindig ilyen súlyosak a tünetek. A mesefilmek és mozifilmek képi világa a realisztikus, grafikusan hihetetlen részletességgel kidolgozott, valóságosnak ható irányba ment el. Amikor egy kisgyerek nem hallgatja a mesét, hanem annak képi világát készen kapja, könnyen előfordulhat, hogy túlterhelődik az vizuális ingerek által. A gyerekek tapintatosak önmagukkal. Ha sárkány van a mesében, akkor az ő képzeletében megjelenik egy sárkány, ami éppen annyira félelmetes, ami még viselhető a számára. Azonban, ha mindezt mesefilm, vagy film formájában látja, akkor könnyen lehet, hogy képen megjelenő sárkány nagyságrendekkel nagyobb, hangosabb és félelemkeltőbben ábrázolt, mint, amit ő elbír viselni, be tud fogadni.
Korhatáros tartalmak
Nagyon gyakori, – szinte minden családban előfordul -, hogy olyan mesét, filmet lát a gyermek, ami nem neki való. Vagy a korhatáros jelölés félrevezető, mert a 6 éveseknek ajánlott film is tartalmazhat olyan történeti szálakat, olyan képi világot, vagy olyan beszédet, ami megterhelő egy 6 éves számára. Sok egész estés mesefilm tele van tűzdelve felnőtteknek szánt poénokkal, utalásokkal. Ahol van nagyobb testvér, garantálható, hogy a kistesó sokkal előbb találkozik olyan tartalmakkal, amiket a nagytesónak – mikor ő volt ennyi idős -, még nem engedtek meg. A népszerű mesékről, filmekről is, amikről mindenki beszél az oviban, vagy, ami éppen a menő is gyakran kiderül, hogy nem annak a korosztálynak lett szánva. A gyerekek sokszor maguk könyörgik ki, hogy olyat nézhessenek, amiről már hallottak, de nem nekik való. Ezeknél a tartalmaknál sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valami olyannal találkozik a gyermek, amit nem fog tudni feldolgozni, ami félelmet kelthet benne.
Hallott dolgok
Híradóban, rádióban is hallhat olyan szörnyűségekről a gyermek, amiket nem tud értelmezni, így szorongást keltenek benne. Lezuhanó repülőgép, gyilkosságok, autóbusz baleset, mindennapos hírek, amik fölöslegesen fokozhatják a gyermek szorongását, rombolhatják a biztonságos világba vetett hitét. Az általános iskolás gyerekek között terjedhetnek sztorik: szellemekről, más kacifántos dolgokról, amik a kortárs hatás miatt hiteles sztoriként csapódnak le, és tarthatják félelemben a kisebb vagy érzékenyebb gyerekeket.
Felnőttek nevelési célzatú ijesztgetései
„Elvisz a zsákos bácsi!” „Ha ilyen rossz leszel, elvisz a krampusz.” „Ne menj messzire, mert elrabolhatnak.” A gyerekek alapvetően fogékonyak, befolyásolhatók, és hiszékenyek. Amit a felnőttek mondanak, az igaz, vélik. Egy-egy jól irányzott mondat megragadhat a gyermekben és indokolatlan félelmet kelthet benne.
Mi a megoldás?
Megvédeni a gyermeket, amennyire lehet az ártó, ingerelárasztó hatásoktól. Itt sokszor a megelőzés a cél, ha már megtörtént a baj, tipikusan nehezen elmulasztható tünetegyüttesről van szó.
Érdemes alapból is jól megválogatni, hogy mit nézhet a gyermek, hiszen a legtöbb félelemkeltő inger a vizuális csatornán keresztül érkezik. A szülőnek tudatosan szűrnie és ellenőriznie kell, hogy mit néz a gyermek.
Ajánlott a napi fél óra mese olvasás, mely fejleszti a gyermek fantázia világát.
Kerüljék a napi fél óránál több monitoron nézett mese mennyiséget, mert nem csak a minőség, hanem a nagy mennyiség önmagában is lehet elárasztó.
Beszélgessenek a gyermek napjáról, az őt ért élményekről minden nap, így megtanulja elmesélni, kifejezni belső tartalmait, nem marad magára az élményeivel.
A jó érzelmi kapcsolat talaján a szülő bízhat benne, hogy a gyermek hozzá fordul majd, ha valami rossz élmény érte, nem egyedül kell megküzdenie félelmével.
Ha jelzi a gyermek, hogy ijesztő számára egy tartalom, emeljék őt ki a helyzetből, ilyenkor érdemes kijönni a moziból, abbahagyni az adott mesét.
Az élmény fel kell, hogy dolgozódjon, ahhoz, hogy ne keltsen szorongást a gyermekben. Ha lerajzolják, beszélnek róla, magyarázattal szolgálnak, humorral kezelik: segíthet, hogy oldódni tudjon a szorongás.
Amíg a gyermek nem nyeri vissza érzelmi biztonságát, ne erőltesse bele helyzetekbe, ami ellen ő tiltakozik (pl. nagyszülőknél alvás).
Vegye komolyan gyermeke félelmét, igyekezzen őt megnyugtatni. Ne veszítse el türelmét, fogadja el, hogy a gyermeke önállótlanabbul viselkedik, hogy ragaszkodóbbá vált. Ez átmeneti állapot.
Ha a tünetek súlyosak és hetek alatt sem enyhülnek, forduljanak gyermekpszichológus szakemberhez.