Egy ideális világban, egy ideális iskolában vajon milyen tantárgyaik lennének a diákoknak? Matematika, fizika, történelem, nyelvtan… vagy valami egészen más?
Sajnos jelenleg nem sok esély van az alaptanterv ilyen szintű módosítására, de hosszútávon hátha el tud mozdulni az oktatás abba az irányba, hogy a hétköznapi életben hasznos alapismereteket – legalább szakkör keretében – elsajátíthassák a gyerekek. Persze szükség van az alapkészségek és az alapműveltség megszerzésére, de azt el kell ismerni, hogy Ady Endre életrajza, a cink vegyjele, a thermopülai csata időpontja, vagy a másodfokú egyenlet megoldóképlete nem része a mindennapjainknak. Ezek ismerete nem sokat segít, mikor otthonról kirepülve új életet kezdenek a fiatalok, de fogalmuk sincs, hogy kell ügyfélkapun keresztül hivatalos ügyeket intézni, egy állásinterjún jól szerepelni, vagy egy 2 fogásos ebédet összedobni. Számtalan élethelyzet adódik, amikor azzal szembesülünk, milyen jó lett volna, ha erről is tanulunk az iskolában.
A Pöttyöslabda csoport tagjai is sok jó ötletet adtak a felvetett témában.
Háztartástan, főzés, barkácsolás
Ez tényleg kár, hogy kiment a divatból, pedig régen technika órán volt olyan, hogy a lányok főztek, a fiúk barkácsoltak. Erre ma is nagy szükség lenne, persze nem kellene nemek szerint megbontani, hiszen egy férfi is jó, ha többet tud a konyhában egy tojásrántottánál, és egy nőnek is hasznos, ha össze tud szerelni egy ikeás szekrényt. Régen a szülőknek és a közelben élő nagyszülőknek több idejük, lehetőségük volt átadni ezt a tudást, ma már sok felnőttnek nincs is ideje mindennap főzni, és szakembert hívnak minden apró háztartási javításhoz.
Pénzügyi ismeretek
Bizony ezt se kellene háttérbe szorítani, hogy a gyerekeink mindent idejében megtudjanak a bankrendszer működéséről, az adózásról, a társadalombiztosításról, a nyugdíj előtakarékosságról, megtakarításokról, hitelekről. Nem minden szülő tudja ezeket a tudnivalókat átadni a gyermekének, a társadalom pedig azt várja, hogy a fiatalok felelősen kezeljék a pénzügyeiket… Emlékszem, nekem még volt takarékbélyeg-gyűjteményem, ami ma már csak egy vicces, retró dolog, de mégis megtanította már kisiskolás korban a takarékoskodás fontosságát.
Állampolgári ismeretek
Sok fiatal úgy kap 18 évesen szavazati jogot, hogy nincs elég ismerete a választási rendszerről, politikai helyzetről. Történelemből is olyan sok a tananyag, hogy mire napjainkhoz érne a tanár, véget ér a tanév – pedig mennyivel fontosabb lenne az aktualitásokra nagyobb hangsúlyt fektetni az ókor helyett. Hiszen az iskolából kikerülő fiatalokon múlik a hazájuk jövője.
Tudatos családtervezés
Nem biztos, hogy elég 1 osztályfőnöki felvilágosító órát szentelni a fogamzásgátlásra, jó lenne, ha lenne idejük a pedagógusoknak hosszabban, átfogóbban beszélni a családtervezésről. Sok szülő számára ez még mindig tabutéma otthon, a gyerekek pedig kétes forrásokból, egymástól, vagy az internetről tájékozódnak.
Internetbiztonság
A gyerekeket nem csak arra kellene megtanítani, hogyan használják a számítógépet, az internetet, hanem arra is, hogyan ne! Nagyon sok visszaélés történik, és sok szülő nem kontrollálja gyermeke digitális eszközhasználatát. Azért erről remélhetőleg a legtöbb informatika órán szó esik.
Egészséges életmód
Az egyik legfontosabb kellene, hogy legyen, hiszen nem attól lesznek a gyerekek fittek, hogy kötelező heti 5 testnevelés órájuk van. Én se a medicinlabda dobás és a szekrényugrás hatására szerettem meg sportolni. Az egészséges táplálkozásról tanulásnak is nagy gyakorlati haszna lenne, főleg, hogy egyre több az ételérzékenységgel együtt élő gyerek.
Lelki egészség, önismeret
Ezt talán az első helyre tenném, mivel ahhoz, hogy a gyerekek jó döntést hozhassanak a továbbtanulásukat illetően, minél inkább tisztában kellene lenniük saját erősségeikkel, a személyiségükkel. Van, akinek az iskolai éveit megkeseríti, hogy nehezen nyilvánul meg közösségben, vagy ha ki kell állnia sok ember elé, eszközöket viszont nem tanul, ami segítene oldani a szorongását. A stresszkezelés minden diák számára fontos lenne, hogy ne nyomassza a teljesítménykényszer, a vizsgadrukk. Azt is jó lenne megtanítani, hogyan kezeljék a diákok a kudarcot, és hogyan a sikert. A hangsúly túlságosan is a külvilág megismerésén van, de a belső világa a legtöbb gyerek számára ismeretlen.
Etika, illemtan
Ezt a témát többen is javasolták, hogy jó lenne a megfelelő viselkedés alapjait elsajátítani, de azt hiszem, mindent nem varrhatunk az iskola nyakába. Persze hogyha valakinek nincs megfelelő családi háttere, külön figyelmet lehetne fordítani az erkölcsi nevelésére. Mindehhez viszont több, és sokkal kevésbé leterhelt pedagógusra lenne szükség.
Álmodozni azért lehet. Ti mivel egészítenétek ki ezt a listát?