A Gyermekjóga és a Jóga a Boldog gyerekkorért könyvek szerzője: Csíki Mariann gyerekjógával és gyerekjóga oktatók képzésével is foglalkozik, eredeti hivatása szerint óvónő, van egy 17 éves kamasz fia, jelenleg pedig GYES-en van kisebbik: 1,5 éves fiával.
Mariannal készült interjúnkból megtudjátok, miért érdemes már kicsi korban elkezdeni a jógát, mi minden fejleszthető általa a mozgáson túl.
Mióta jógázol és milyen indíttatásból kezdted el?
Kamaszkoromban kezdtem jógázni, egészen mélyen belemerültem, többféle irányzatot megismertem, míg megtaláltam azt, ami leginkább közel áll hozzám: a vinyasa flow jógát.
Az élet mindig a gyerekek felé terelt, nem csak a szakmámban, hanem a jógában is, így elég korán elkezdtem gyerekjógát tanítani, amiben rengeteg segítséget kaptam, de főként a saját tapasztalataim járultak hozzá, hogy ma már oktatók képzésével is foglalkozom. Most éppen a 31. csoportomnak tartok tréninget.
Egy pszichológustól hallottam egyszer, hogy aki gyerekekkel foglalkozik, az a saját gyermeki énjét gyógyítja, erősíti, bizonyára ezért is hozta nekem ezt a sors. Ez eleinte nem olyan tudatos döntés volt, efelé sodortak az események.
A gyerekjógában van alsó korhatár, amikor már a gyerekek is kellő fegyelmezettséggel tudják követni a gyakorlatokat?
Lényegében nincs alsó korhatár, hiszen létezik kismama-, és babajóga is, ezt követi időrendben a gyermek- és a felnőtt jóga. A gyerekeket több korosztályra bontjuk: 2-4 éves kor között van az úgy nevezett bölcsis jóga. Óvodás korban, pontosabban 4 éves kortól mondhatjuk, hogy a gyerekek már végig tudnak 45 percen át figyelni. Ez a korcsoport 6,5 éves életkorral zárul, ezt követik az iskolások (külön alsósok és felsősök), majd a kamaszok.
Hogyan épül fel egy gyerekjóga óra? Ugyanazokat a jógapózokat tanulják, mint a felnőttek?
A gyerekeknek is ugyanazokat az ászanákat tanítjuk, csak nem úgy hívjuk, hogy sasankászana, hanem például nyuszi póznak.
Mivel a gyerekeknek teljesen más a testarányuk, van olyan ászana, amelyet sokkal könnyebben elvégeznek, mint a felnőttek, de ugyanebből az okból kifolyólag van, ami nehezebb számukra.
Lényeges különbség, hogy a gyerekjóga órák nem 90, csak 45 percesek, és hogy a relaxáció nem az óra végén, hanem a ¾-énél van. Ennek az az oka, hogy a gyerekekkel mindig játékosan zárjuk az órát, hiszen akkor fognak boldogan kilépni az ajtón, és szívesen visszajönni, ha úgy érzik, egy jót játszott. A gyerekek lételeme a játék. Míg a felnőttek azért jógáznak, hogy pihenjenek, a kicsiknek a játékos, izgalmas óra jelenti a kikapcsolódást. Emellett fontos a mozgásfejlődés tökéletesítése, így a jógapózok közé olyan alap mozgások gyakorlását iktatjuk be, melyek segítik az iskolai koncentrációt, az írás-olvasás megtanulását.
A legnehezebb mozgás a mozdulatlanság, ezt a gyerekórán is gyakoroljuk, az ő kiegyensúlyozottságukhoz is szükséges, de nem olyan mértékben, mint a felnőtt órákon, ahol nagyobb hangsúlyt fektetünk a relaxációra.
Családi jógaórákat is tartasz, ez mit jelent?
Eleinte a gyerekjóga óráimon mindig adtam házi feladatot a gyerekeknek, hogy gyakorolják otthon például a fa pózt. A tapasztalatom az volt, hogy nem végezték el, míg ki nem találtam, hogy a házi feladat az legyen, hogy a szüleiknek tanítsák meg a fa pózt, és otthon ők helyezkedjenek a tanár szerepébe. Így már nagyobb lelkesedéssel, mindig elvégzik a házi feladatokat, és a szülők is benne vannak.
Szoktam családi jógaórákat is tartani, ahol a szülők együtt mozognak a gyerekekkel, ilyenkor sok páros, illetve csoportos elemet is beiktatok, amelyek a kapcsolatépítést segítik, erősítik a bizalmat, fejlesztik az érzelmi intelligenciát.
Nemrég jelent meg új könyved: a Jóga a Boldog gyerekkorért, miről szól?
Az egész könyv az érzelmek felől indul, érzékenyítő, érzelemközpontú, mivel azt tapasztalom, hogy a mai rohanó világban, ahol gépek vesznek körül minket, erre nagy szükség van. A gyerekeinkkel is úgy beszélgetünk, például az autóban, hogy szinte nincs is szemkontaktus, hiányzik az érintés. A jövő generáció akkor lesz sikeres, ha az érzelmi intelligenciája magas. A mozgáson, ászanákon keresztül nagyon jól át lehet élni az érzelmeket.
Nem csak a fizikai testünk létezik, hanem van egy energetikai testünk is, amelynek a 7 fő csakra a 7 központja. A könyv ez alapján tagolódik 7 fejezetre. 108 érzelem jelenik meg, amelyhez 108 ászana tartozik, és ezek mindegyike a megfelelő csakrához kapcsolódik. Például az adás képessége, mint érzelem a szív csakrához tartozik, ez a mozgásban mellkas nyitásával fejezhető ki. Minden egyes ászana az adott érzelem átélését, kifejezését, erősítését támogatja.
Az egyes érzelmekhez szankalpák, célmondatok tartoznak, mint például: „Erős és kitartó vagyok” A jógaórákat az adott szankalpa jegyében építjük fel.
Hogyan működik ez a gyerekek esetében?
A gyerekjóga órák úgy zajlanak, mintha egy mesét mesélnénk, játszanánk el a mozgáson keresztül. Például a szentjánosbogár lámpását keressük, és ahogy az erdőt járjuk, különféle állatokkal találkozunk, akiket meg tudunk jeleníteni az ászanák gyakorlása közben.
Miért érdemes minél kisebb korban elkezdeni a jógát?
Azért jó, mert a gyerek nagyon ösztönös, jobban át meri élni az érzéseit, és könnyebben belemegy a nehezebb gyakorlatokba is. Amellett, hogy a mozgás az idegrendszert fejleszti, segíti a koncentrációt, javítja a jobb-bal agyfélteke összhangját, a mozgáson keresztül megtanulhatják kifejezni az érzelmeiket. Ezzel meg tudjuk támogatni azt, hogy felnőttként milyen társ, anya-apa lesz majd belőlük.