Hogyan érhetjük el, hogy gyermekünk felnőtt korára képes legyen megteremteni saját anyagi biztonságát? Milyen módszerekkel építhető be a gyermekek gondolkodásmódjába a pénzügyi tudatosság? Cikkünkben életkorok szerint mutatjuk meg a leghatékonyabb módszereket, amelyeknek eredményeképpen gyermekünk felelős pénzügyi szemlélettel fog rendelkezni és cselekedni.
A pénzügyi tudatosság kialakítása a gyermekekben az egyik legfontosabb készség, hiszen jövője nagymértékben attól fog függeni, hogy mennyire képes az okos, felelősségteljes gazdálkodásra. A pénzügyi gondolkodásmód jelentősége épp olyan nagy, mint a tanulás során elért eredményei. Hiába szerez olyan képzettséget, amellyel gond nélkül, jó fizetéssel elhelyezkedhet a munkaerőpiacon – ha jövedelmét nem tudja beosztani, vagy akár hitelcsapdába kerül. Ugyanúgy fenyegetni fogja a létbizonytalanság, mintha az elhanyagolt tanulmányok miatt nem sikerült volna elhelyezkednie, rendszeres bevételre szert tennie.
Az iskola mégsem tanítja kellő mértékben a felnőtt életnek ezt a másik pillérét – így hát a szülő feladata, hogy kialakítsa gyermekében a pénzügyi tudatosságot. De vajon hány éves kortól, hogyan, milyen módszerekkel érdemes elkezdeni? Cikkünkben életkorok szerint mutatjuk meg a leghatékonyabb módszereket, amelyeknek eredményeképpen gyermekünk képessé válik arra, hogy önálló élete során megteremtse saját anyagi biztonságát.
Már 2 éves kortól elkezdhetjük: számok és rendszerezés
Már egészen kicsi kortól, 2-3 évesen is nekiláthatunk az alapok felépítésének: persze ilyenkor még nem a pénzügyek, csupán a számok világába vezetjük be a piciket. Kiválóan alkalmasak erre az olyan mondókák, versikék, amelyek játékos formában kialakítják és megerősítik a legkisebbek számfogalmát.
A pénzügyekben a számok mellett a rendszerezés képessége is igen fontos, ennek tanulására remek lehetőség például a játékok csoportokba rendezése. Egy ilyen rendszerezős játék duplán hasznos, hiszen egyúttal a rendrakás kérdését is letudhatjuk.
A szülői példa pedig a legalapvetőbb fontosságú: ha a gyermekünk azt látja tőlünk, hogy költségvetést készítünk, vagy épp átmegyünk egy másik boltba egy olcsóbban megvásárolható termékért, akkor az beépül a gondolkodásmódjába, és természetessé válik számára, hogy a pénz, a felelős gazdálkodás figyelmet és fegyelmet kíván.
Óvodás kor: a költségek és a gyűjtés fogalmának megismertetése
Óvodás korban már el tudnak számolni 10-ig, 20-ig, és 4 éves korukra már képessé válnak arra is, hogy megértsék: ha a rendelkezésünkre álló összeget elköltjük, akkor már nem tudunk többet vásárolni. Ezek a kialakult képességek már jó alapot adnak arra, hogy két fontos ismeretet tudatosítsunk a gyermekben: egyrészt, hogy minden pénzbe kerül, másrészt pedig, hogy gyűjtéssel elérheti a céljait. Számoltassunk, rendszerezzünk velük továbbra is, a játékok helyett akár már pénzérméket is. Remek lehetőség a pénzügyi tudatosság feljesztésére a bevásárlós játék is, és a malacpersely is jó szolgálatot tesz: ebben gyűjtheti a számára ajándékokba adott aprópénzeket. Akár kis üvegekben, címletek szerint csoportosítva is sorakoztathatja az érméket: jól beépül a gyűjtés ismerete, ha vizuálisan is látja, hogyan növekszik az összeg.
Iskolás kor: a pénzügyi fegyelem megtanulása, a tudatosság finomodása
Még több eszköz van a kezünkben kisiskolás, általános iskolás korban, amikor már zsebpénzt is kaphat a gyermek. Nem kell nagy összegre gondolni, havi 1.500-2000 forint bőven megteszi. A cél nem az, hogy nagy értékű holmira összegyűjtse a pénzt, hanem hogy megtanulja a pénz kezelésének helyes módját.
Fontos, hogy rendszeresen, mindig ugyanabban az időben adjuk oda a neki szánt összeget, ezzel megtanulja, hogy a következő juttatásig kell gazdálkodnia a pénzéből. Bármilyen nehéz, legyünk következetesek, és ha idő előtt elköltötte, ne pótoljuk ki – ezzel a javát szolgáljuk, hiszen megtanítjuk számára a pénz beosztásának szerepét. Fogadjuk el, hogy hibázni fog, és hagyjuk is hibázni, hiszen ebből tanul majd a legtöbbet.
Ebben a korban számos holmira vágynak: ne vásároljuk meg neki ezeket, hanem biztassuk, hogy gyűjtsön rá. Nem fogja tudni minden vágyott dologra összegyűjteni a pénzét, de ez is fontos: meg kell értenie, hogy nem lehet mindent megvásárolni, és muszáj felállítani egy fontossági sorrendet a világ által kínált vonzó holmik között.
A zsebpénz mellett az önálló vásárlás is jó eszköz a pénzügyi tudatosság növelésére: egy-egy bevásárláskor fizessen ő a pénztárosnak, és egyedül is vásárolhat az iskolai büfében vagy épp egy írószer boltban, cukrászdában.
A szülői minta még nagyobb súllyal esik latba, hiszen már mélyebb betekintést engedhetünk a családi pénzügyekbe. Bevásárlás után együtt átböngészhetjük a blokkot, de segíthet a költségvetés elkészítésénél is, így beépül az az ismeret is, hogy vannak rendszeresen fizetendő tételek.
Ebben az életkorban már a társasjátékokat is segítségül hívhatjuk: a Gazdálkodj okosan! vagy a Monopoly kifejezetten a pénzügyi tudatosság kifejlesztésére megalkotott játékok, amelyek a gyűjtésen túl már az alkudozás vagy a kamat fogalmát is segítenek megismertetni a gyerekekkel.
Kamaszkor: az első lépések a felnőttek pénzügyi világában
A tinédzserek legfontosabb törekvése, hogy megfeleljenek kortársaiknak, így hangsúlyosabbá válik a birtokukban lévő dolgok mennyisége, minősége is: legalább ugyanolyan márkás termékeket szeretnének, mint amilyen a többieknek van, ha lehet, akkor pedig még „menőbbet”, hogy presztízsüket emeljék a kortárs csoportban. Így hát a legfontosabb feladat ebben az életkorban annak megtanítása, hogy csak akkor válik képessé finanszírozni az igényeit, ha megdolgozik érte vagy okosan összegyűjti a szükséges összeget.
15 éves kortól a kamaszok már vállalhatnak diákmunkát, amely sokszoros haszonnal jár: nemcsak önálló keresetre tesz szert, de figyelmesebb is lesz annak beosztására, hiszen megdolgozott érte. Emellett az idegen csapatba való beilleszkedés, a munkafegyelem, a vezetők iránt tanúsított megfelelő magatartás megtanulására is remek terep egy-egy nyári diákmunka. A zsebpénz is magasabb már ebben az életkorban, hiszen már hosszabb időt tölt el naponta önállóan, sokszor más városban. A rendszeresen adott összegek és a diákmunkával megkeresett pénz sorsát segítsünk megtervezni: üljünk le közösen, és vezessük le számára, hogy milyen ütemben gyűlik össze céljára a szükséges összeg, ha mindig félretesz valamennyit.
Zsebpénzét saját bankszámlán is tarthatja, amelyet jellemzően díjmentesen nyithatunk a számára, a hozzá tartozó bankkártyával, a havi számlakivonatokkal pedig belekóstolhat a felnőtt pénzügyi világba. Érdemes nyitni egy megtakarítási számlát is, amelyen szabad hozzáféréssel gyűjtheti a pénzét, ám a bankok prémium kamatokkal ösztönzik arra, hogy rendszeresen befizessen rá, és minél inkább gyarapítsa a számláján lévő összeget.
Kamaszkorban már érdemes a hitelek fajtáiról, életbiztosításokról, megtakarítási formákról is beszélni neki, saját példánkon keresztül megmutatva, milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak. Fontos, hogy ismerje a különböző pénzügyi lehetőségeket, és világossá váljon számára, hogy csak olyan törlesztőrészleteket szabad vállalnia, amelyeknek fizetése nem veszélyezteti anyagi biztonságát.
Rengeteget jelent, ha gyermekkortól épül a pénzügyi tudatosság
Mint minden képesség, a felelősségteljes pénzügyi gondolkodásmód is akkor épül ki a legteljesebb módon, ha már a tanulásra legfogékonyabb években elkezdődik az alapok lerakása. Az óvoda és az iskola a jelenlegi rendszerben nem tudja felvállalni ezt a feladatot, így mindenképp a szülőre hárul, hogy kialakítsa gyermekében a pénzügyi tudatosságot.
A példamutatás és következetesség óriási erővel bír, emellett azonban célzott, az életkornak megfelelő gyakorlatokkal is fontos a folyamatos pénzügyi nevelés. Szerencsére ebben nem vagyunk magunkra hagyva: a témát alaposan körüljáró cikkek és akár pénzügyi szakemberek is segítséget nyújtanak ebben. Mindenképpen érdemes tájékozódni és felvértezni magunkat azzal a tudással, amellyel hatékonyan adhatjuk át gyermekünknek a szükséges pénzügyi ismereteket. Ezzel kialakíthatunk egy olyan szemléletmódot, amely nagy biztonsággal megóvja majd gyermekünket a felelőtlen pénzügyi döntésektől, és amelynek birtokában képessé válik arra, hogy önálló életének anyagi stabilitását megteremtse.