Pár éve még egy jót nevettem volna ezen a címen, viszont ma eljutottunk oda, hogy egy kütyümentes napot tartottunk a családdal.
Már ott tart a világ, hogy tavaly, amikor nyaraltunk, akkor extra pénzt kellett azért fizetni, hogy a digital detox bungallót béreljük ki, miközben nem is olyan rég még a wifiért kellett plusz pénzt adni. Ezek az idők lassan elmúlni látszanak.
A gyerekek kezéből nehezen vesszük már ki a kütyüket, de hát miért is tennénk, hiszen mi is egész nap a telefonon vagy a laptopon lógunk, hazaérve pedig még jöhet egy kis TV is, hiszen egész nap ment a robot, kell egy kis kikapcsolódás, amit sokan a remekbeszabott sorozatokban találnak meg! Sajnos..
És hányszor tárul elénk az a remek kép is, hogy bemegyünk egy étterembe és a szomszéd asztalnál ülők (mert persze soha nem mi) mindegyike (!) Apa, Anya, gyerekek mind nyomkodják a kütyüiket, nehogy már egymáshoz kelljen szólniuk, vagy esetleg érezzék az ízeket, amiket a szájukba tesznek.. Nagyon elkeserítő, de talán az még jobban, hogy ezt észre sem veszik!
Vagy egészen kicsiknek már nyomják a youtube videókat evés közben, mert legalább így bármit meg lehet etetni a gyerekkel :), tudom, én is ezt csináltam, nagyon hibásan!
Amikor nincs nyáriszünet, akkor nálunk hétköznap „tiltva” van a kütyüzés a gyerekeknek, csak hétvégén délelőtt nézhetnek TV-t vagy iPadezhetnek.
Mi felnőttek évek óta nem kapcsoljuk be a TV-t, mert ugye minek?! Egy filmbe sem tudom már beleélni magam a rengeteg reklám miatt, amúgy meg hihetetlen ritka a tartalmas, normális műsor, így inkább nem kapcsoljuk be. Ott van a Netflix, ha esetleg havonta egyszer meg szeretnénk nézni valami filmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy amikor letöltöttem a telefonomra a Moment applikációt, ami méri a mobilozással töltött időt, hogy napi átlagosan 2-3 óra jött ki!!! Az havi 75 óra! Rendben, hogy ez a munkaeszközöm is, ahogy sok mindenki másnak, de az nem normális, hogy a social media felületeken töltök akár csak 30 percet is azzal, hogy állatkínzós, politizáló, anyázós, fröcsögős posztokat nézegessek, vagy esetleg az agyonretusált, filterezett képeket a cicababákról, akik amúgy úgy néznek ki a hétköznapokon, hogy megijed tőlük az ember.
Ez persze az én hibám is, sokkal inkább kell szűrnöm, illetve már törölnöm kell, akiket már felesleges követni.
Amennyire tudom, igyekszem mindig ellenőrizni a gyerekeknél, hogy mivel játszanak, mivel rengeteg veszélyt rejtenek a hülyébbnél hülyébb reklámok, vagy a youtube. Azt például megfigyeltem, hogy játéktól milyenségétől teljesen függetlenül egy kis iPadezés után is már sokkal agresszívebbek egymással a gyerekek, pedig előtte állatkertet épített és állatokat mentett, nem is Angry Bird kilövésen vett részt.
Aztán jött a nyári szünet, persze úgy indultunk neki, hogy napi 20-30 percet lehet a gyerekeknek kütyüzni, ami mindig egy kis rimánkodással persze több lett.
Szóval elég, nagyon rossz irányba tart ez az egész, aminek mindannyian a részesei vagyunk, és mi anyák példát mutatunk a gyerekeinknek. Milyen kapcsolat az, ahol az ágyban, este mindkét fél a telefonját nyomkodja? De tényleg?!?! Milyen család az, ahol elmennek ebédelni egy étterembe és nem teszik le a telefonjukat? Minek egymáshoz szólni?
Mi heti egy alkalommal beiktatunk kütyümentes napot, amikor senki nem nyúl semmilyen kütyühöz, társasozunk, kártyázunk, beszélgetünk, sportolunk, csak úgy elvagyunk együtt!
Még jobban figyelni fogok arra a mai naptól, hogy én is kevesebbet telefonozzak, és tartalmas időt töltsek helyette a gyerekeimmel, és őket is még jobban fogom kontrollálni, ami nehéz, mert nyilván tiltani nem szeretném, de valahogy meg kell találni az egyensúlyt!