De hol is van Kucokfalva?
Ez egy mesebeli hely óriással, robottal, rongybabával, lidércekkel, és az elveszett királylánnyal, zenével, tánccal és sok kedves mosollyal.
A színház hangulata mindig magával ragadja az embert, felnőtteket és gyerekeket egyaránt, de ilyen élményben még nem volt részünk: ahol a mese életre kel, és a gyerekek a történet szereplőivé válnak.
Az én fiaim esetében az már eleve megnyugtató, ha nem kell amiatt feszengenünk, hogyan fognak egy órán keresztül csendben, nyugodtan ülni. A színpad helyett itt egy játszótéren találtuk magunkat, ahol nem hogy leülni nem volt muszáj, de ugrálni, táncolni, énekelni, és sikoltozni is szabadott, sőt kellett. A szereplőket nem a tizenötödik sor közepéről néztük, hanem együtt énekeltek, táncoltak a gyerekekkel, együtt haladtak végig a kalandos úton, hogy megtalálják a mesebeli királylányt. A srácok nemcsak messziről szurkoltak a főhősöknek, hanem maguk is szembenéztek a kihívásokkal: hegyet másztak, barlangba bújtak, akadályokat ugrottak át – így szüleik örömére ki is mozogták magukat. Megtapasztalhatták azt is, miként győzhetik le félelmeiket, a lidércek megszelídítésével.
Kucokfalván megtudhatjuk, hogyan lehet felébreszteni az alvó robotot, vagy a gyümölcsfákat, küldhetünk varázslatos üzenetet az eltűnt királylánynak, és segíthetünk újra és újra talpra állni az össze-összecsukló rongybabának.
Nézőként a saját csemetéink szereplését is megfigyelhetjük, hogy tudnak beilleszkedni egy teljesen idegen közösségbe. Jó volt látni, hogy a gyermekeim kezdeti megszeppenést követően hogyan oldódtak fel és vettek részt a játékos feladatokban, hogy a végén már teljesen felszabadultan táncoltak a többiekkel.
A kisebb, félénkebb gyerkőcöket a társulat tagjai nyitottsággal, kedvességgel vonták be a játékba, de akinek mégis úgy volt komfortosabb, az anyukája ölében ülve is élvezhette a darabot.
Az élőzene tette teljessé hangzásával a mesevilágot: olykor kellemes háttérzeneként felcsendülő jazzmuzsikával, máskor a színészek szinkronhangjaként megszólaló hangszerek játékával.
„Nagyon jó volt a színház, tetszett az egyszemű óriás, a királylány és a ház” – mesélte lelkesen az 5 és fél éves kisfiam, aki máskor is szívesen részt venne egy ilyen kalandban.
Kucokfalvára a Tünet Együttes óvodásoknak szóló interaktív meseszínházával juthattok el, amellett, hogy egy hideg téli délutánon jó programlehetőség, egyedülálló közös élményszerzés az egész családnak.