Multitasking helyett mantrázás: hatékonyabb és egészségesebb is
Úgy tűnik, ma már szinte lehetetlen élni multitasking nélkül. Ám a több tevékenység egyidejű végzése nemcsak, hogy nem annyira hatékony, mint hisszük, de valójában még káros is az agyműködésre és az egészségre. Sokan keresik azokat az eszközöket és megoldásokat, amelyekkel fel lehet venni a jelen kor rohanó ritmusát és meg lehet felelni a ránk zúduló feladatoknak. A keleti filozófiák háza táján például találhatunk olyan ősi segítségeket, amelyek meglepően jól működhetnek a mai ember számára is.
A multitasking mítosz
A fölénk tornyosuló napi feladathegyek legyűrésére kézenfekvő megoldásként egyre gyakrabban választjuk azt, hogy több dolgot egyszerre végzünk el. E-mailezünk és híreket olvasunk, tévénézés közben vasalunk, vezetés közben intézzük el akár a fontos üzleti telefonokat is. Ezt hívjuk multitaskingnak, ám a koncepcióról bebizonyították, hogy inkább csak egy mítosz, amit szívesen dédelgetünk vélt hatékonyságunk érdekében. Valójában az agyunk nem képes arra, hogy egyidejűleg több eltérő feladatot is elvégezzen érdemben, egyszerre csak egy dologra tud rendesen fókuszálni. Így a multitasking inkább a különféle feladatok és tevékenységek közötti figyelem-megosztás, nem pedig a szó szoros értelmében több különböző tevékenység egyidejű elvégzése.
A multitasking csökkenti a figyelmet és a koncentrációt
multitasking2Ez azt jelenti, hogy multitasking esetén a fő tevékenységünkre fókuszálunk, az összes többi cselekvésre pedig az összfigyelmünk töredéke jut csupán. Mint egy kördiagramban: az éppen fókuszban lévő cselekvésre jut a „torta” legnagyobb része, a többire pedig kisebb szeletek (leszámítva az olyan automatikus cselekvéseket, mint például a járás vagy a rágózás). Ami egyúttal azt is jelenti, hogy még a legfontosabb aktivitásra sem jut 100%-os figyelem, csak annyi, amennyi a többi kisebb dologra oszló figyelem-mennyiség levonása után megmarad. Tehát végső soron a multitasking nemhogy javítaná a teljesítményünket, még rontja is az adott dologra vetített figyelem csökkenése révén – egyes szakértők szerint akár 40%-kal is romlik ilyenkor a teljesítményünk.
Így tehát az sem állja meg a helyét, hogy multitasking „üzemmódban” gyorsabban végezhetjük el a feladatainkat: éppen hogy lassabban haladunk, hiszen állandóan váltogatjuk a figyelmünket 2-3 dolog között. A multitasking tehát rontja a munkánk hatásfokát és hajlamosak vagyunk többet hibázni is, ha így végezzük a napi feladatainkat.
Ez azokra a legegyszerűbb és legpopulárisabb esetekre is igaz, mint például a vezetés közbeni telefonálás. Egy 2008-as amerikai tanulmány szerint a vezetés közben telefonbeszélgetést folytatók lassabban érték el úti céljukat, mint a csak az útra koncentráló sofőrök. Arról nem is beszélve, hogy manapság egyre gyakoribbak a telefonálás, chatelés közben bekövetkező közlekedési balesetek.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a multitaskingra nemcsak a túl sok feladatból eredő nyomás hajlamosít, hanem ha munkánk során gyakran félbeszakítanak (pl. a kollégák, családtagok, vagy éppen az üzeneteket hanggal jelző okostelefonunk), sőt, még a nemszeretem feladatok is, amelyek elvégzésével kapcsolatos ellenérzésünket úgy próbáljuk enyhíteni, hogy közben ránézünk az e-mailjeinkre vagy megnézünk egy-két videót a Youtube-on. A különböző típusú feladatok különböző agyműködéseket igényelnek, agyunkat pedig az is fárasztja és stresszeli, hogy ezek között gyakran kell váltania.
A multitasking negatív hatásai az egészségre
multitasking3Kimutatták, hogy a folyamatos készenléti „üzemmód” tartósan megemelkedett pulzusszámhoz vezet, növeli a stressz-szintet, így táptalaja lehet betegségek, nem kívánt elváltozások kialakulásának. A multitasking mintegy rászoktat arra, hogy folyamatosan megosszuk figyelmünket több dolog között, ami így szinte az alaptermészetünkké válik. Hosszú távon a figyelem-összpontosítás zavara akár állandósulhat is, és a jelenség az idő előrehaladtával tovább romlik, vagyis idősebb korban még nehezebb lesz visszaterelni a fókuszunkat az eredeti cselekvésre, amit félbeszakítottunk. Ez a mintázat rontja az emlékezőtehetséget, megzavarja a rövid távú memóriát is. De nemcsak az agyműködésre lehet negatív hatással a multitasking. A tévénézés vagy munka közbeni evés rossz szokása például súlyos plusz kilókat és emésztési zavarokat is jelenthet, hiszen ha nem az étel ízére és a rágásra figyelünk oda, hajlamosak vagyunk többet, gyorsabban, kevesebb rágással belapátolni.
A multitasking révén nehezünkre eshet a jelenben lenni, hiszen a figyelmünk mindig valami másra (is) irányul, így nehezebb az adott helyzetben elvárható éber figyelemösszpontosítás. A multitasking rossz hatással lehet a szociális életünkre is, ronthatja a kapcsolatainkat és a bizalom szintjét, mivel a multitasking-hozzáállás megnehezítheti az elmélyült beszélgetéseket és a valódi egymásra figyelést.
Tippek a multitasking elkerülésére
Több szempontból is minőségibb életet tudunk élni, ha a multitasking jelenségét minimalizáljuk az életünkben: ez jó hatással lehet a közérzetünkre, az egészségünkre, a munkavégzésünkre és a kapcsolatainkra is. Azonban a hatékonyságról és gyorsaságról sem kell lemondanunk. A multitasking jelenségét tudatosan csökkenthetjük az életünkben néhány szabály és némi odafigyelés révén, agyunkat pedig frissen tarthatjuk pár működő technika segítségével.
Például kikapcsolhatjuk az e-mailek és chat üzenetek hangjelzését a telefonon, meghatározhatjuk, hogy a nap mely szakában végzünk elmélyült munkát, amikor nem zavarhat senki. Hatékony technika, ha tömbösítve végezzük el a különféle feladatainkat: egyszerre válaszoljuk meg az e-mailjeinket, intézzük el a telefonjainkat stb. Mivel ilyenkor az agyunk beáll az adott feladat elvégzéséhez szükséges működésre, az azonos típusú feladatokkal egymás után gyorsan végezhetünk.
Vissza a jó öreg „egyszerre csak egy dolgot” mentalitáshoz
A „kevesebb több” elve alapján inkább csak egy dologra fókuszáljunk egyszerre, így azt sokkal hatékonyabban és gyorsabban elvégezhetjük. Ha mindig arra az egy dologra figyelünk, amivel éppen foglalkozunk, akkor újra megtanulhatjuk azt, hogy teljes figyelemmel legyünk jelen egy-egy cselekvésünkben. Ez már önmagában egy meditációs technika, ami bár egyszerűnek tűnik, valójában kitartó gyakorlást igényel. A figyelem-összpontosítás képességét remekül fejleszti, ha a napunk során minden egyes cselekvésünket – a fogmosástól a prezentációírásig – tudatos figyelemmel végezzük el. Ez szinte önmagában lehetetlenné teszi azt, hogy egyszerre két dolgot is csináljunk: azt az egyet pedig jobban, hatékonyabban, gyorsabban, kevesebb hibával végezzük el.
A keleti technikák hatásai az agyműködésre
A koncentrációs képességünk növelése kulcsfontosságú a multitasking kiküszöbölésében, ahhoz pedig segítségül hívhatjuk az olyan keleti technikákat, mint például a meditációt, a koncentrációs és légzőgyakorlatokat vagy a mantrázást. Már napi fél óra meditáció is összeszedettebb agyműködést, nyugodtabb közérzetet, belső egyensúlyt eredményez, így érdemes kísérleteznünk és megtalálnunk az(oka)t a techniká(ka)t, amelyeket a legszívesebben gyakorlunk hosszú távon is. A légzőgyakorlatok nemcsak fizikai szinten hoznak frissességet, segítenek békésebb lelkiállapotot fenntartani, könnyebben kezelni a stresszt. A mantrák éneklése különösen erőteljes, mivel a speciális hangrezgések komplex módon hatnak az egész emberre. Ezt vizsgálatokkal is alátámasztották, amelyek igazolják, hogy a mantrák rövid ideig történő kántálása már néhány nap után jelentős mértékben növeli az agy teljesítményét, a koncentrációs és összpontosítási képességet.
A meditáció, a mantrázás és hasonló technikák segítenek kiüresíteni az elmét, lecsendesítik a zsibongó gondolatokat, harmonikusabb, nyugodtabb agyműködést, hatékonyabb és összpontosítottabb gondolkodást tesznek lehetővé. Ezen módszerek használatával lehetővé válik az elmélyültebb, intuitívabb gondolkodás, a találékonyabb problémamegoldás, a kreativitás. Ezek a technikák hosszú távú eredményt nyújtanak anélkül, hogy az agyat vagy az idegrendszert kizsigerelnék, és ahelyett, hogy aláásnák az egészséget, segítenek azt megőrizni. Segítségükkel újra megtalálhatjuk a mindennapok zajában a belső csendünket, ami a végtelen lehetőségek tárháza, ahova visszatérve és onnan újra elindulva ismét szárnyra kaphat a kreativitásunk.
Ha szeretnéd megtapasztalni a mantrák elme lecsendesitő erejét, gyere el SNATAM KAUR világhirű mantraénekes budapesti nagy koncertjére.
Részletek és jegyvásárlás: http://www.namaste-elmeny.hu/snatam-kaur/
Forrás: namaste-elmeny.hu