Legújabb cikksorozatunkban optometrista-kontaktológus szakember mesél szemünk egészségének megőrzéséről.
Gyermekeink életének első éveiben mindenben szakértők vagyunk egy kicsit, ugye?
Szorgalmasan járunk a védőnőhöz, beadatjuk az oltásokat, piros popsit kezelünk, allergiát igyekszünk legyőzni. Ezekre a kérdésekre szinte minden szülő tud valamilyen megoldást- ki tudományosan alátámasztottat, ki nagyszülőtől tanult praktikát.
A csecsemő- és kisgyermekgondozás nem egyszerű útján azonban van néhány terület, amiben -véleményem szerint- nem vagyunk elég jártasak. Márpedig információ van, csak valahogy nem beszélünk róluk eleget.
Az egyik ilyen homályos terület a kisgyermekkori szemvizsgálatok világa. Tudjuk, hogy vannak szemüveges és/vagy letakart szemű ovisok, vannak kötelező szemvizsgálatok, de biztosan elég figyelmet szentelünk gyermekeink látására?
Most induló cikksorozatunkban Szőke-Balogh Adrienn diplomás optometrista-kontaktológust, a „Szemüveget, kontaktlencsét viselők; szem/látásproblémák” Facebook-csoport szakértőjét kérdezem a gyerekek szemegészségének megőrzéséről.
Ma a leggyakoribb problémákról és azok felismerhetőségéről beszélgetünk.
Magyarországon milyen csecsemő- és kisgyermekkori javasolt (vagy) kötelező szemvizsgálatok léteznek?
Hazánkban csecsemőkorban legkésőbb 1 éves korig, később pedig 3, illetve 6 éves korban javasolt a gyermekek szemészeti szűrése. Vannak megyék, ahol kötelező a gyermek 1 éves korában a szemészorvos/ gyermekszemész általi szemészeti szűrés, és vannak megyék, ahol ez védőnői feladatkör. A szemészeti vizsgálat nem beutalóköteles, de sok rendelőben – hacsak nem sürgős esetről van szó- időpontot kell kérni.
A gyermekek látásának fejlődését nyomon kell követni! Sokan nem tudják, de a rövid- és távollátás könnyen örökölhető, illetve az is kevésbé ismert, hogy a tompalátás egy olyan, a gyermekkorban hatékonyan javítható probléma, amit felnőtt korban már nem lehet korrigálni. Kulcsfontosságú lehet időben szemészorvoshoz vinni a tompalátással küzdő gyerekeket!
Számos teória kering az anyukák között arról, hogy hogyan lát valójában egy csecsemő. Oszlasd el a tévhiteket, és meséld el nekünk, mi az igazság!
A szemek működése a megszületés után is rengeteget fejlődik. A legfontosabb reflexek már kezdetben felismerhetők: ilyen a néhány napos újszülöttön látható, éles fény által kiváltott pislogási reflex. Egy néhány napos baba csak közelre lát, sőt, azt kevesen tudják, hogy fejjel lefelé! Ez gyorsan normalizálódik, az agy 2-3 hét alatt alkalmazkodik.
Hathetes korban az egészséges kisbaba már képes az emberekkel szemkontaktust felvenni és fenntartani, akkor már másfél méterre is ellát. 2-3 hónapos korban nagyon érdeklődnek a világító, fénylő dolgok iránt. A 3-4 hónapos kicsi már képes különféle tárgyakra fixálni és azokat tekintetével követni. Kezdetben még normális, hogy a két szem mozgása nincs teljesen összehangolódva, ám ha ez a jelenség 4 hónapos kor után is fennáll, akkor bizony ne hagyjuk annyiban, igenis vigyük szemorvoshoz a picit.
Hogyan figyeljük a gyerekek szemét? Honnan tudhatjuk, ha baj van?
Fél éves kortól érdemes a baba látásfigyelmét vizsgálni. Ilyenkor apró tárgyakat mutathatunk neki, és nézzük, hogy mennyire figyeli azt. Takarjuk le az egyik szemét, aztán pedig a másikat. Ha az egyik szem takarása ellen tiltakozik, akkor nagyon valószínű, hogy azzal a szemével nem lát jól. Ha bármi ilyet észlelünk, azonnal forduljunk szemorvoshoz. Nem kell megijedni, de ráhagyni sem szabad, mert egy időben elkapott szemprobléma gyerekkorban még orvosolható.
Miért ennyire fontos az időben felismerés?
Gondolj bele: a babák igazából nem is tudják, hogy milyen normálisan látni. Hiába nincs valami rendben, nekik mégis az lesz a természetes, mert nincsen viszonyítási alapjuk. Ha az egyik szem folyamatosan korrigál- márpedig korrigálni fog, mert a gyengébb szemet az agy egész egyszerűen kikapcsolja a látás folyamatából-, nekik nem fog feltűnni.
Minél hamarabb felismerjük a működési hibát, annál kevesebb időt kell az agynak a kompenzálással tölteni. Vagyis annál hamarabb megszokja, hogy nem ez a normális mód, és vagy kényszeríti a másik szemet a munkára, vagy a segítségére siethetünk szemüveggel.
Mi, szülők az esetek nagyrészében észrevehetjük, ha valami nem oké, biztosat azonban csak a szakember mondhat.
Van olyan, hogy nem elég az egyszerű megfigyeléses vizsgálat? Egy egyéves baba még nem tudja elmondani, hogy mi van a táblán.
Igen, tág pupillán keresztül vizsgálva már egész pontos diagnózist lehet adni pici korban is. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a modern műszerek korában miért van még mindig szükség pupillatágításra. Valóban kellemetlen vizsgálat lehet, de a legtöbb információt a pupillán keresztül történő betekintéssel lehet nyerni. Ha a vizsgálófény hatására összehúzódott pupilla szűk, képtelenség a szemgolyó belső részeit látni. Ha a szem dioptriahibájáról, tehát fénytörési rendellenességéről szeretnénk tájékozódni, hosszabb hatású tágítócsepp adására van szükség, ami elernyeszti azokat az apró belső szemizmokat, amik a fókuszálásért felelnek, és működésükkel becsaphatnák a mérőműszereket.
A pupilla tágulat 24 órán belül oldódik. A csepegtetésnél vigyázni kell, hogy ne kerüljön a gyermek szájába. Amikor a kicsi pupillája tág, akkor az erős fény zavarhatja, ezért érdemes napszemüveget adni rá. Nem fáj neki, csak kényelmetlen, de gondoljunk arra, hogy az ő érdekében történik.
Mivel segíthetjük a gyerekek szemének egészséges fejlődését és működését?
Szüleink, nagyszüleink nem véletlenül mondták a gyermekeknek, hogy “ne nézd olyan közelről a TV-t!”. Közelre nézéskor a szemeink akár “kancsalíthatnak” is, miközben folyamatosan erőltetjük őket. Emiatt akár szem- és fejfájás is jelentkezhet. A gyermek tudja ezt kompenzálni -mint feljebb említettük: nem tudja, hogy nem ez a látás helyes módja-, és nem szól, hogy fáj a feje vagy homályosak a képek. Gyakran már csak akkor derül fény erre, amikor az iskolai eredménye leromlik- aminek hátterében pedig sokszor a látás minőségének lassú, de jelentős csökkenése áll. Sajnos sok esetben az is előfordul, hogy az egyik szem kezd tompalátóvá válni, vagyis egy idő után “nem vesz már részt” a látásban.
Ugyancsak jelentős rizikófaktor, hogy egyre több időt ülnek a gyerekek monitor (számítógép, laptop, okostelefon, stb) előtt. Ez szintén nagyon nem egészséges a szemeiknek, hiszen ilyenkor túl sokat fókuszálnak közelre, és kevesebbet is pislognak, ami után kiszáradhat, bevörösödhet a szemük.
Menjenek hát minél többet levegőre, vigyük őket játszótérre, kirándulni, játsszanak a játékaikkal anélkül, hogy tévé menne a háttérben. Kétéves korig Vekerdy Tamás sem ajánlja a mozgóképek nézését a gyerekeknek- igaz, ő nem szemszakértői szempontból, ám teljesen igaza van. Amíg lehet, addig kerüljük el a képernyőt, és ha már egyszerűen nem lehet nem bekapcsolni, figyeljünk rá, hogy ne egész nap üljenek előtte- és főleg ne közelről nézzék!
Következő cikkünkben a kisgyerekkori szembetegségekről beszélgetünk (pl. könnycsatorna elzáródás, kötőhártya gyulladás). Tartsatok velünk!
RÖVIDLÁTÁS (myopia)
A rövidlátó a közeli tárgyakat élesen látja, távolra azonban már homályos a látása. A rövidlátás családon belül öröklődhet. A kialakulás esélyét csökkenteni lehet megfelelő mennyiségű szabadban töltött idővel.
TÁVOLLÁTÁS (hypermetropia)
Távollátó az, aki közelre nézéskor homályosan lát vagy akár kancsalít. A hypermetropia szintén öröklődhet családon belül. Hajlamosító tényező továbbá, ha az anya a terhesség alatt dohányzik, a baba koraszülött és/vagy alacsony a születési súlya.
TOMPALÁTÁS
A tompalátás azt jelenti, hogy az egyik szem nem képes jó látásra semmilyen esetben, még akkor sem, ha megfelelő szemüveget teszünk elé.
Gyermekkorban hatékonyan kezelhető!
ASZTIGMIA
Szintén örökölhető, és gyakran fordul elő rövid- vagy távollátással együtt. Az asztigmiás ember szeme nem szabályos golyó alakú, hanem olyan, mint egy tojás. Ez homályos látást eredményez.
Leggyakrabban ún. cilinderes dioptriával korrigálható.