Nemcsak a járvány, de a nők tévhitei is közrejátszanak abban, hogy nem járnak rendszeresen mellrákszűrésre. Ennek következtében az elkövetkező 10 évben megduplázódhat az emlődaganatban elhunytak száma.
A pandémia miatt elmaradó mellrákszűrések miatt az elkövetkező 10 évben a 100 ezer nőre jutó halálesetek számra 2,35-szorosára növekedhet. [1] A COVID-19 járvány miatt ugyanis világszerte ideiglenesen felfüggesztették, illetve halasztották a mellrák-szűrő programokat, holott a korai stádiumban diagnosztizált emlődaganat jó eséllyel kezelhető, szemben az emlő nagyobb részét érintő, esetleg áttéteket adó előrehaladottabb stádiumú betegséggel. „Nagyon fontos, hogy most a világjárvány idején se hanyagoljuk el a rákszűrési programokat. A röntgen-mammográfia az emlőrák-szűrés alap-eljárása. A szűrés 40 év fölött évente javasolt, azoknak – akiknek a családjában előfordult a mellrák – 5 évvel azelőtt kell elkezdeni a rendszeres mammográfia vizsgálatokat, mielőtt a rokonnál az igazolt megbetegedés történt.” – hangsúlyozta Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója. Magyarországon egyébként évente közel 10.000 mellrákos esetet diagnosztizálnak és mintegy 2000-en vesztik életüket a túl későn felfedezett, rosszindulatú emlődaganat következtében.[2]
Tévhitek a mellrákszűréssel kapcsolatban
Sokan hatékony szűrő módszernek tekintik az ultrahangos, illetve a nőgyógyászati vizsgálaton történő emlőtapintásos vizsgálatot is, holott a szakmailag támogatott emlőrák-szűrés röntgen mammográfiával történik. Amennyiben a páciens implantátumokkal rendelkezik, a mammográfia külön felvételi technikával történik, illetve ajánlott kiegészíteni ultrahangos vizsgálattal is. A hölgyek jó része a mammográf által kifejtett kompressziótól tart a leginkább, holott a vizsgálat alatt érzékelhető nyomás professzionális szakasszisztensi közreműködéssel egyáltalán nem fájdalmas. Ma már léteznek önkompressziós mammográfok is, amelyeknél a páciens saját maga tudja irányítani a nyomás erejét. Dr. Kardos Lilla ezzel kapcsolatban elmondta: „Az Affidea Váci Greens központban működő önkompressziós mammográf népszerű a hölgyek körében, még akkor is, ha sok esetben nem saját maguk, hanem az asszisztens irányítja a kompressziót. Itt az emlőszűrés komplex vizsgálattal történik, amely magába foglalja a mammográfiát, a fizikai és az ultrahangos vizsgálatot egyaránt. Ez a három módszer együttesen képes a legátfogóbb képet adni az emlő állapotáról és szerkezetéről.”
Ezek a legfontosabb emlővizsgálati módszerek
A mammográfia nem hagyható el az emlőrák-szűrés folyamatából, hiszen léteznek olyan elváltozások – pl. a mikromeszesedések – amelyek csak ezzel a módszerrel láthatók. Ezt kiegészítve az ultrahangos vizsgálattal a hónalj és a kulcscsont környéki régiókat is feltérképezik. A vizsgálatok során, ha
elváltozást érzékelnek, biopsziás mintavétel történik. A szövettani eredmény határozza meg ugyanis pontosan az adott elváltozás mibenlétét, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg valamilyen egyébről van-e szó. A mellrákkal diagnosztizált, de már gyógyult betegek esetében nagyon fontos a meghatározott intervallummal végzett rendszeres kontroll, amely általában komplex vizsgálattal (mammográfia + ultrahang+ fizikális vizsgálat) történik. Előfordul kiegészítő vizsgálatként a kontrasztanyagos mammográfia is, amelynél vizsgálat során, intravénásan kontrasztanyag kerül a véráramba, mivel bizonyos emlőelváltozások ezt fokozott mértékben veszik fel, így sokkal jobban láthatók, a kiterjedésük, jellegük meghatározása is sokkal pontosabb. Az emlő diagnosztika része az emlő MR-vizsgálat is, mely során áttekinthető az emlők teljes állománya és jól megítélhető a beültetett implantátumok szerkezete, állapota is. Az MRI az emlőben található elváltozást karakterizálja, illetve megmutatja annak térbeli kiterjedését, sok esetben itt derül ki az is, ha a másik emlőben is elindult valamilyen változás.
Mit érdemes figyelembe venni mammográfia előtt?
Hormonálisan aktív hölgyek esetében mammográfiára és MR-vizsgálatra a legoptimálisabb időpont a menstruáció kezdetétől számított második-harmadik hét között van, ekkor a legkevésbé érzékeny az emlő és alacsonyabb a mirigyek aktivitása, ami az MR vizsgálat értékelésénél fontos tényező. Menopauza után azonban nincs szükség különösebb időzítésre. Jelenleg a pandémia idején felhívták a figyelmet arra, hogy a COVID-19 védőoltások megduzzadt nyirokcsomókat okozhatnak,[3] ez pedig álpozitív diagnózishoz vezethet, így érdemes a mammográfiát az oltást megelőzően vagy pár héttel utána elvégeztetni.
[1] https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-09/eofr-nrr092920.php
[2] https://www.mellrakinfo.hu és https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
[3] https://www.healthline.com/health-news/covid-19-vaccine-can-cause-false-positives-on-breast-cancer-mammograms