Annyi vágyam volt kislányként! Szuper férjet szerettem volna, szép otthont, menő autót, kutyát, macskát, három gyereket, fényes karriert, bomba alakot, ránctalan arcot. Ahogy teltek az évek, az álmok némelyike valóra vált, néhány eltűnt a süllyesztőben, néhányról pedig azt hittem, örökre le kell mondanom.
Csodás férjem van, szép házikóban éldegélünk, van nem annyira menő, de biztonságos és nagy autónk, tündéri kutyusunk, egy csodálatos két és fél éves dumagép kisfiunk. A bomba alak még mindig csak vágyott, a ránctalan arc ma már a múlté.
A karrieremet pedig még a gyermekért küzdés hosszú évei alatt eltemettem. Miért? Mert mindenhol azt láttam, hogy gyereket nevelni és munkában is érvényesülni anyaként bizony lehetetlen. Hiszen hiába az állandó egyensúlyozás, a rendszerben alapvető hiba van: a munkahelyek nem támogatják a gyerekvállalást se Magyarországon, se Spanyolországban (ahová az élet sodort, és ahol közel tíz éve élek).
Kicsi szülőhazámban szép és jó a régi szocializmusból visszamaradt gyes/gyed rendszer, hiszen az anya három évig otthon maradhat a picikkel, ami kétségkívül hatalmas kiváltság mind a gyerekeknek, mind az anyukáknak. Igen ám, de ha anyának vissza kell menni dolgozni, vagy egyszerűen csak szeretne karriert építeni, akkor mi van? Néhány éve csak azt tudtam, hogy ha gyereket szülök, akkor parkolópályára teszem magam, kvázi feláldozom minden eddig asztalra letett eredményem, mert nagy valószínűséggel nem lesz hova visszamennem dolgozni. Hiszen kisgyerekes anyukát alkalmazni óriási kockázat- legalábbis a munkáltatók szerint. Magyarországon és Spanyolországban egyaránt.
Amikor azonban agyi kapacitásom a nemalvós hónapok után (nyomokban) visszatért, és elkezdtem informálódni a lehetőségeimről, hatalmas meglepetésben volt részem: az utóbbi években Európa is felébredt! Magyarország is kezdi végre utolérni a modern országokat, ahol nem kell kényszerűségből beletörődni abba, hogy anyaként vége a pályafutásunknak. Csak kapkodom a fejem, hogy mint eső után a gomba szaporodnak a családbarát rendelkezések a munkahelyeken, hogy VALÓBAN van támogatást, hogy anya igenis egyre könnyebben tudja összeegyeztetni a dolgozó nő és a gyermeknevelő szerepeit.
Spanyolország északi részén élünk. Baszkföld az egyik legfejlettebb és leggazdagabb tartománya az országnak. Bár a babákkal otthon tölthető idő fájdalmasan rövid- alapvetően 4(!) hónap, de ha valaki meg tudja oldani, akár plusz egy évet is otthon maradhat, fizetés nélkül,- a gazdaság eléggé felkészült az anyák foglalkoztatottságára. Ott kezdődik, hogy a bölcsődék és óvodák intézményrendszere elképesztően jól működik. Van hol hagyni a piciket, szépen felszerelt épületekben vigyáznak rájuk a szakemberek. A közétkeztetés alapjául a WHO irányelvei szolgálnak, a diétákat támogatják.
Az anyák a gyermekek tizenkét éves koráig gyakorlatilag “védettek”: nem lehet kirúgni őket, nem lehet szankcionálni, ha a kicsik betegsége miatt táppénzre kell menniük (persze visszaélni sem szabad vele), és nyilván a munkahelytől függően, de megválaszthatják a saját munkarendjüket. A legtöbben napi négy órában mennek vissza dolgozni. A munkaügyi problémákat az állam rendkívül komolyan veszi, a törvény abból indul ki, hogy mindig a munkavállalónak van igaza. Igazán idilli állapot ez, az ország többi része nem áll ilyen fényesen, és Magyarország is csak a kanyarban van még, de már vannak változások!
Örömmel olvastam nemrég a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomról valamint Az Év Irodája versenyről, melyet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szervezett. A Mozgalom sajtótájékoztatóján elhangzott: “A KINCS korábbi kutatásában kisgyermekes családokat kérdeztek arról, hogy mennyire családbarát a munkahelyük, és 57%-uk válaszolt igennel, ez is alátámasztja, hogy az elmúlt évek rengeteg pozitív változást hoztak. Ma már komoly versenytényező, ha egy vállalat családbarát. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és az Az Év Irodája verseny közös „gyermeke”, az Az Év Családbarát Irodája díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a munkakörnyezetben is helye van a családoknak, a kisgyermekeknek. Hosszútávú víziójuk, hogy a magyar irodák tervezésénél szép lassan alapvető szemponttá váljon a családbarát berendezés kialakítása.”
Kisgyermekes anyaként fantasztikusnak találom a kezdeményezést, és remélem, nagy visszhangja lesz, hogy minél több munkahelyre elérjen.
A jó munkakörnyezet nagyon fontos- sokkal fontosabb, mint ahogyan azt a vállalatok éveken keresztül hitték. Ha van egy gyereksarok, céges bölcsőde, családi programok, ha az anyák és apák támogatva érzik magukat, sokkal hatékonyabb lesz a munka. Támogatást és megbecsülést éreznek azáltal, ha mondjuk rugalmas időbeosztásban bevihetik magukkal a kicsiket, vagy ha nyáron céges táborba mehet a gyerek. Szerencsére ma már nagyon sok munkáltató túllát a Mikulásünnepségen, és hajlandó sokkal többet áldozni azért, hogy a szülők nyugodtabban dolgozhassanak. Kezdik belátni, hogy a kisgyermekes anyák nemcsak nehézségeket kapnak a gyerekek által, hanem egészen új képességekre is szert tesznek: hatékonyabbak, rugalmasabbak, jobb az időgazdálkodásuk, a problémamegoldó képességeik a gyerek(ek) születése után garantáltan megsokszorozódnak.
„Sok helyen láthatunk már jó példákat, kezdeményezéseket, munkahelyi bölcsit, izgalmas gyerektáborokat. Nálunk az irodában van baba-mama sarok, LEGO szoba. Fontos tudatosítani, hogy ha a munkát beengeded az otthonodba, akkor a családot is beengedheted a munkahelyedre. Több helyen van már például gyereksarok, de ezt nem pár hétbe telik belakni és behozni a kicsiket. Viszont a családbarát szemlélet részeként pont az a fontos, hogy a munkavállalók érezzék, ezt van lehetőségük megtenni. Ez motiválja a kollégákat, hiszen értük, gyermekeinkért is dolgozunk.” – mondta el Kalmár Zoltán, Az Év Irodája Verseny alapítója.
Az álmom tehát, hogy karrierem IS legyen a család mellett, egyre reálisabbnak tűnik. Napról napra több példát látok arra, hogy igenis lehet olyan munkahelyet találni, ahol még nagyszülői segítség nélkül is megoldható, hogy anya bejárjon dolgozni. Nálunk már működik, és Magyarországon is egyre jobb a helyzet: kisgyermekes, velem egyidős barátnőim mindegyike olyan helyen tudott állást vállalni, ahol támogatják a családot.
Az Év Irodája verseny egy jó lehetőség arra, hogy az illetékesek átgondolják a cégpolitikát. Ha van lehetőségetek, mutassátok meg a főnökeiteknek!