A Pampers hamarosan piacra dobja a „Lumi” okospelenkát.
„Hogy mit?!” Kérdezheted teljes joggal, ha még nem futottál bele a hírbe. Nos, úgy tűnik, hogy ezentúl az okostelefonunkat is összeköthetjük a gyermekünk pelenkájával, hogy kiderüljön: vajon eljött-e a csere ideje? Zseniális ötlet, vagy egetverő baromság?
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem már újszülött kortól elég jól ment a hagyományos „madárfogásos” pelenkacsekkolás, amikoris a gyerkőc lábai között egyetlen mozdulattal ellenőrizni lehet, hogy az a pelenka most üres, talán van benne valami, mint Vágó István hajdani műsorában az ablak mögött, vagy esetleg már dagad a több liternyi pisitől.
Tovább megyek, a szüleink is madárfogással ellenőrizték az Ágnes pelenkát (anyukám mondja, hogy így hívják) illetve szemmel is észrevehető volt, ha kicsit megtelítődött az a pelenkabetét. Aki nem volt elég ügyes, annak pedig simán melléfolyt a tartalom. Akárcsak napjainkban. A kifinomultabb szaglással rendelkezők pedig a pisit is simán kiszimatolják akkor is, ha álmukból kelti fel őket a baba.
Úgy látszik a cégek szerint a mai szülőknek már nincs idejük (vagy kedvük?) hozzáérni a gyerekükhöz, kiváló példa erre az okosbölcső is, ugyebár, mert ahhoz se kell kivenni a picurkát a helyéről, az okos szerkentyű elringatja helyettük, sőt a hangszóró képes mami hangján álomba duruzsolni a csöppséget. A pelenkába ültetett kis ketyerében érzékelőket helyeztek el, amelyeket egy jeladó szerkezethez rögzítettek, ami figyelmezteti a fáradt édesanyát vagy édesapát, ha a pelenka nedves, és akkor is, ha elérkezett a csere ideje. Mert különböző fázisokat is megkülönböztet: nedves, vagy nagyon nedves lehet a csomag.
Pozitívuma az appnak, hogy ilyenformán könnyen visszaellenőrizhető, hogy hány pisis pelusa van a gyereknek – ezt a gyerekorvosok, védőnők előszeretettel kérdezik, amikor a hidratáltság, és a gyermek táplálása kerül szóba. A nagy dolgokat a szerkezet nem képes jelezni (hát nem is tudom, hogy azt egyáltalán kell-e…). Az applikációban nyomon követhetjük még azt is, hogy mikor és mennyit evett és aludt kisbabánk.
Engem a termék teljes értelmetlenségétől eltekintve elbizonytalanít, hogy jó ötlet-e a kisbabák nemi szervéhez ennyire közel elhelyezni elektromos, bluetooth-jelet kibocsátó tárgyat. Vajon milyen hatása lesz ennek a gyermek egészségére, agyi fejlődésére, a nemi szervek egészségére és a termőképességre? Nem gondolom, hogy hosszú éveken át folytatott, gondos tesztnek vetették alá ezt a mechanizmust a termékbevezetés előtt.
A másik, ami miatt ebben a világban ez a termék nagyjából halálra van ítélve, az a környezettudatosság. Az emberek nem hogy több, de inkább kevesebb műanyagra vágynak. Önmagában az eldobható pelenka használata is elég komoly lelkiismeret-furdalást tud okozni egy David Attenborough felszólalás után, de egy teljesen fölösleges extra műanyagdarab nem valószínű, hogy nagy sikert fog aratni. Úgy látom, hogy inkább a mosipelus térhódítása kezdődött meg, aminek szívből örülök.
A harmadik aggodalmam az, hogy a szenzorhoz egy kamera is jár. Ez nagyon szuper (a Pampers szerint), hiszen így a gyermek fejlődését a mobiltelefonra küldött jeleken kívül egy bébimonitoron is nyomon követhetjük. Kérdéses, hogy mennyire biztonságos az app, és mikor törhetik fel kétes szándékú emberek.
Én azt gondolom, hogy a technológia jó, szuper dolog, és nagyban megkönnyíti a mai szülők dolgát, de kedves Pampers, bármennyire is próbálod úgy beállítani ezt az újdonságot, hogy mindenáron meg akarjam venni, most ez nem fog összejönni. Teljesen biztosan mondom, hogy soha a büdös életbe’ nem vennék ilyen kütyüt a gyerekem pelenkájára. S.O.H.A. Sajnálom.
Ti hogy vagytok ezzel? Kipróbálnátok?