Az internet mindig kegyes hozzám, ha épp írnivalóhoz, vagy a vérnyomásom megemeléséhez éppen NEM keresek olvasnivalót. Az instant vérnyomásemelők a Facebook-folyamomon érkeznek az arcomba folyamatosan, nem volt ez másként ezzel a cikkel sem.
Elérte hát csöpp hazánkat is a genderharc szele, ezzel olyan helyzetbe sodorva az apákat, amit eddig nem ismertek: mostantól egy kicsit olyannak kell(ene) lenniük, mint egy nő. Csak egyelőre nem elég tökösek hozzá.
Na, kik végeznek a legkevesebb házimunkát Európában?!
Spoiler! A magyar férfiak.
Íme, az egyik kedvenc statisztikámhoz tartozó cím: „Ki végzi Európa házimunkáját?” Hogy miért ez a kedvencem, azt rögtön meg fogjátok látni. Keressétek csak Magyarországot. Lejjebb… lejjebb… Igen! Mi vagyunk legalul!
A mókás statisztika szerint ugyanis a magyarok összességében pofátlanul kevés házimunkát végeznek a többi országhoz viszonyítva. A férfiak és nők házimunkával töltött ideje között ordítóan nagy eltérést mutat Görögország (69%), Olaszország (61%) és Ausztria (55%) is, nálunk ez csupán egy „szerény” 42%-os eltérés, ami még az EU átlagnál is alacsonyabbnak (45%) mondható.
Az értelmezéshez szükséges tudni, hogy a számok mit jelentenek: kis országunkat tekintve a nők 56%-a főz vagy végez házimunkát naponta, míg a férfiaknak csupán 14%-a mondhatja el ugyanezt magáról.
Hogy kiket kérdeztek meg, azt nem tudom, de az hétszentség, hogy ismeretségemben minden nő végez napi szinten házimunkát. Ha nem is főz, de minimum szendvicset készít, rendet rak a gyerekei után, mos, tereget, leviszi a szemetet és még sorolhatnám. A főzést – gondolom jó magyar szokáshoz híven –2-3 napra előre bonyolítjuk le, hogy több időnk jusson a gyerekekre és a többi házimunkára. Milyen nagyszerű! De mégis a legszembeötlőbb, hogy a lista legvégén a magyar férfiak kullognak.
Az anyák az új családmodell kialakulásával, a generációk szétköltözésével elveszítették az egyik legnagyobb segítségüket: a nagymamákat. Az apákon kívül így maximum fizetett segítséghez tudnak folyamodni a fáradt édesanyák, de erre a magyar háztartások jelentős részének egyszerűen nincs pénze.
Ehhez szorosan kapcsolódik a hazai munkaerőpiac, valamint az idén extrém méreteket öltő infláció is: az anyáknak hamarabb kell újra munkába állniuk azért, hogy családjuk ne szenvedjen hiányt semmiben, ám a részmunkaidős állások hiánya nem könnyíti meg a helyzetüket. 2018-ban a magyar nők 6,8, a férfiak 3,1%-a dolgozott így: összehasonlításképpen Hollandiában a nők körében ez az arány 75 százalék. (A gyermeket nevelő 25–49 éves anyák foglalkoztatási rátája 2010 és 2017 között összességében 8,5%-kal növekedett Magyarországon.) Ráadásul a nők még mindig 14%-kal kevesebb bért kapnak férfi kollégáiknál ugyanazon munkakörben való foglalkoztatás esetén.
Egy szó, mint száz: a nők szinte teljesen egyedül maradtak a házimunkával és a gyerekek körüli teendőkkel. Igen, az apák gyakran vállalnak másodállást vagy túlóráznak – épp ezért a munkából hazaeső anyák élete is egyenes arányban vált nehezebbé. A fent említett okok miatt segítséget kérni nem tudnak, így jobb híján férjeiktől remélnének némi segítséget – gyakran hiába.
De mit mondanak a magyar édesapák a munkamegosztással és kenyérkereséssel kapcsolatban? Lássuk csak!
Zsolti, 36 éves, két kisgyermek édesapja:
„Nekem azért szerencsés egy kicsit a munkahelyem, mert igaz, hogy 9:00-17:00-ig dolgozom, emiatt reggel tudom vinni a gyerekeket oviba, délután pedig el tudom őket hozni. Gyakran mind a 4-en együtt jövünk-megyünk, reggel és este is. A feleségem egyébként 7 órában dolgozik. Szerintem sokat segítek otthon, de erről inkább a feleségemet kellene megkérdezni .
Fürdetés, kajakészítés reggel és este, altatás, öltöztetés… A mosogatást és a mosást kivéve mindent megcsinálok. Na jó, a mosogatógépet szeretem be- és kipakolni ráadásul egyáltalán nem is esik nehezemre, szeretem csinálni. Azért nem keresek délelőttre vagy délutánra másodállást, mert akkor ezekből kimaradnék. A hétvégi játékvezetősködést is abbahagytam tavasszal, mert keveset voltam otthon és láttam a feleségemen, hogy szüksége lenne segítségre, amit ő persze soha nem tett szóvá. A pénz kevesebb, de a család fontosabb!”
Tibor, 45 éves, két kisgyermek édesapja:
„Egyet kell, hogy értsek a cikk kiragadott lényegével, miszerint a felmérésből is látható az apa szerep azon ellentmondása, hogy helyt kell állni családfenntartóként és szülőként is. Ez régen sem volt másként felelős családfenntartás esetén, de tény, hogy ma ez nagyobb teherrel jár. Bizonyára léteznek olyan családok, akiknek nem a megélhetés megteremtése a fontos, de úgy gondolom, többségében többen vannak azok, akiknek ez, ha nem is jelent napi problémát, de időről időre átrendezheti a család életét, így a családi szerepek és elvárások is jelentősen változhatnak egyik napról a másikra. Ezért én nem is ellentmondásról, inkább a családi szerepvállalás felvállalásának képességéről beszélnék. Más kérdés, hogy ez adott családon belül hogyan alakul mégis, hiszen mindenki azt viszi be, amit otthon tanult.
Saját véleményem, hogy ha a családfenntartói tevékenységgel összefüggő feladatokat (profánul: bevételnövelés) el lehet különíteni attól, hogy a gyerekkel hogyan, mikor ülünk le játszani, akkor a ház körüli teendőkkel kapcsolatos teendők, általános értelemben ki kell, hogy egyenlítsék egymást. Ha én nem tudok főzni (mert nem tudok), akkor tudjak mást, amivel a család másik tagjáról (mindegy, hogy apa vagy anya) le tudjam venni a terhet, adott esetben többet tudjak tenni a ház körül, mint a másik azért, hogy a másiknak meg legyen minden olyan feltétel, hogy a gyerekkel foglalkozhasson.
Ugyan csak el lehet vitatkozni azon, hogy a klasszikus anyaszerepet mennyire tudja felvállalni egy apa. Véleményem szerint, ha valakinek jó érzéke van hozzá, akkor egy pici részét. Én ugyanis nem kérdőjelezem meg azt a fajta anyai ösztönt, ami már a gyerek születése előtt működni kezd és tart, amíg csak lehet. Ezen nem tudok és nem is akarok felülemelkedni. Márpedig akkor mi mást tehetek, ha nem azt, hogy otthon teszem a dolgom.”
Dániel, 38 éves, egy kisgyermek édesapja (Svédországban élnek):
„Idekint nagy a különbség a magyar hozzáálláshoz képes. Az általános felállás az, hogy az anya 1 évet, majd az apa fél évet van otthon a gyerekkel. 80%-os fizetést kapnak erre az időre az államtól. A cél az, hogy 50-50% százalék legyen a megoszlás. Teljesen normális, hogy az apa is otthon van legalább fél évet, majd ezután megy vissza dolgozni. Ilyenkor az anya dolgozik, az apa viszi a háztartást. Itt talán a keresetek közötti különbség is kisebb, így nem akkora megterhelés, ha az anya fizetése 100% az apa helyett. Persze ez beosztástól is függ. Általában is igaz, hogy itt nem meglepő, ha az apa babázik, mos, takarít, itt többnyire már nem működnek a nemi sztereotípiák úgy, mint otthon. Persze kultúrától is függ a felállás, bevándorló családoknál lehetnek nagy különbségek.
Terveink szerint mi is ezt a vonalat szeretnék majd követni. Én nem dolgozom 8 órában, így munka után sietek haza a családomhoz.”
Üdv a világunkban, apa!
Tehát a férfiak úgy érzik: két tűz közé kerültek. Egyszerre kell megfelelniük kenyérkeresőként és kivenni a részüket a házimunkából. Ez valóban borzasztóan hangzik, de hé! Üdv a világunkban! Mi, nők, illetve anyák már az 50-es évek óta ugyanezt a mókuskereket hajtjuk.
Íme, egy tanulságos idézet az 50-es évekből:
„A nőktől tehát egyrészt a férfiakkal hasonló munkavállalást vártak el, másrészt viszont továbbra is elvárták tőlük a gyermekszülést, a háztartás vezetését, a szakképzettség vagy diploma megszerzését és ráadásul azt is, hogy legyenek mindig csinosak és ápoltak, békeharcosok és sztahanovisták. S ugyan a mind nagyobb számban jelenlevő háztartási gépek segítették volna a nők munkáját, az MNDSZ 1954-es felhívása szerint a villanyárammal való takarékoskodás miatt reggel fél 7-től fél 9-ig és este 5-től 10-ig nem volt szabad villamos háztartási gépeket működtetni”.
Úgy látszik az elmúlt 70 évben nem sok dolog változott…
Forrás:
https://www.medicaldaily.com/more-chores-husband-does-more-likely-marriage-will-end-divorce-242815
https://444.hu/2018/03/16/a-ferfiaknak-meg-mindig-tobb-szabadido-a-noknek-joval-tobb-hazimunka-jut
http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2731/2619
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz17.pdf
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&file=print&op=PrintPage&rid=2589