Boncsér Orsi fotóssal készítettünk egy interjút, akit a Szuzi és a naplopók facebook oldalról ismerhettek..
A képeidet elnézve szereted a természetet, a gyerekeket, és a jól elkapott, nem beállított pillanatokat! Régóta vallom azt, hogy egy jó fotós nem csak megtanulja azt, hogyan kell jó képeket készíteni, hanem rá is érez, tudja, hogy melyik az a momentum, amit el kell kapnia. Nálad pedig ez jön át a képeidet nézve, hogy nem csak megtanultad, hanem érzed is a fotózást.
Mikor kezdted el?
A régi családi fényképeket már egészen pici koromtól imádtam nézegetni, de egy kis szomorúság – és egy digitális fényképezőgéppel rendelkező lakótárs – kellett hozzá, hogy fotózni kezdjek. Kb. 20 éves voltam akkor, nem sokkal előtte költöztem fel Budapestre az egyetem miatt. Hamar feltűnt, hogy jól érzem magam közben. Úgyhogy onnantól kezdve egyenes út vezetett a filmes, instant kamerákon át oda, ahol most tartok. Szerencsére minden munkahelyemen támogattak a fotózásban, amiért azóta is hálás vagyok.
Miért a fotózás?
Nem vagyok igazi társasági ember, sok időt töltök egyedül, viszont amikor fotózom úgy lehetek részese az történések közepének, mintha ott se lennék. Szeretek “kukkolni”, szeretem figyelni az embereket, a reakciókat, az érzelmeket, viszonyokat. Őszintén érdekel, hogyan éreznek és élnek meg bizonyos szituációkat mások.
Minden gyereknek és családnak más a karaktere, igyekszem, hogy ez megjelenjen a képeimen is.
Hogy tudod család mellett végezni ezt a munkát ilyen elszántsággal?
Nálam a családi egyensúly azt jelenti, hogy a munkával is szépen haladok. Kislányom születése előtt is fontos volt a munkám, és ez így maradt a születése után is. Akkoriban jelent meg a meséskönyvem, és fotósként a család is akkor jelent meg a témáim között, de a szövegírási munkákat is ugyanúgy folytatom azóta is, freelancerként.
Gondosan beosztjuk az időnket és összedolgozunk. Néha nehéz az egyensúlyt fenntartani, és persze állandóan elégedetlen vagyok, mert nem jut időm mindenre, amit elterveztem, de alapvetően jól érzem magam: szeretem a családomat és a munkámat is.
Milyen eredményeket értél már el?
A 36. Magyar Sajtófotó Pályázaton portré kategóriában 3. helyezést ért el egy képem. Emlékszem, több napig azt hittem rossz számot hívtak, és elnézték a nevem a sorban.
A múlt évi Documentary Family Awards pályázaton elért eredményeim pedig azért fontosak a számomra, mert erre családfotósok pályázhattak a világ bármely szegletéből. Három kategóriában két képem volt a díjazottak között, de a Judges Choice Awardra vagyok a legbüszkébb: az összes pályamunka közül a zsűri 5 kedvenc képe közé választotta a fotóm.
(Ezeket a képeket a galériában is megtaláljátok.)
Hogy néz ki egy fotózás általában (előkészület, utómunkák stb..)?
Előkészület nem sok van. Beszélgetünk és kitaláljuk, hogy milyen szituáció és napszak lenne az ideális a fotózásra, melyek azok a helyzetek, amelyek során a család felszabadultan érzi magát: ez lehet egy egyszerű mindennap történése vagy egy hajnali horgászat a tavon, kirándulás, esetleg a családi nyaralás egy napja a Balatonon. A lehetőségeink szerencsére ebben a műfajban szinte korlátlanok.
Egy fotózás különféle időszakokat ölelhet fel. Szeretem megismerni akiket fotózom, így nálam rövid fotózás is közel 3 órás, de van hogy egy egész napot töltök a családdal, és végig dokumentálom napjukat ébredéstől elalvásig. Szívesen utazom vidékre is, már csak a vonatozás miatt is.
Az utómunkát otthon végzem, hű társam Maróka a kandúr társaságában. A képeket fekete-fehér és színes verzióban is megkapják a családok. Igény szerint segítek nyomtatásban vagy fotóskönyv készítésében is. És persze mindig ugyanúgy izgulok, amikor képeket küldök ki.
Jó werk képeket is tudsz mutatni, mert azért tudjuk, hogy nem csak mosolygós képek vannak, ugye?
A családi élet nem csupán a mosolygásról szól (sőt), de szerencsére többnyire csak arra emlékszünk.
Én nagyon tapintatos vagyok: vannak képek, amiket sosem mutatunk meg másnak. A pucérkodók, a WC-n éneklők és krokodilkönnyeket hullatók általában csupán a családi albumba kerülnek be. Igazi bizalmi munka az enyém, és ezért a bizalomért nagyon hálás vagyok minden családnak.
Csak családokat fotózol vagy mást is?
Van több, gyermekeknek szóló márka, akikkel rendszeresen együttműködöm, és werkfotózást is vállalok – nem csupán gyermek vagy családi témájú – forgatásokon. De van, hogy nemvárt feladatokkal talál meg valaki, mert a képeim látva velem szeretne dolgozni.
Azokat a munkákat is szeretem, amikor egyszerre írhatok szöveget és fotózhatok is hozzá (pl. interjú esetében).
Társadalmi munkaként, lehetőségeimhez mérten, igyekszem különféle alapítványok munkáját is támogatni.
Megtalálsz:
www.orsolyaboncser.com
www.facebook.com/szuziesanaplopok
https://www.instagram.com/szuziesanaplopok