A napokban egy kedves barátnőm küldte át a cikket arról, milyen 10 kihívással kell a fiús anyukáknak szembenézni. Mivel anya-fia coachként és háromfiús anyaként egyáltalán nem tudok azonosulni a listával, gondoltam, megírom a saját – kulturálisan hozzánk, magyarokhoz jobban illeszkedő listámat.
Fiús anyának lenni kihívás
De ugyanekkora kihívás lányos anyának lenni, csak éppen MÁS. Fiús anyaként, pláne, ha csak és kizárólag fiaink vannak, egészen érdekes kihívások tarkítják az életünket. Azt azonban elutasítom, hogy fiús anyaként kizárólag a sebesülésekről, péniszekről, böfögésről, verekedésről, hangerőről szólna az életem. Aki erre szűkíti le a fiús anyaságot, annak nem lehet sok öröme a fiúk nevelésében.
Pedig fiúkat nevelni öröm!
Csak meg kell találni hozzájuk a kulcsot, ami néha igencsak el van rejtve. Sőt, elképzelhető, hogy évek óta próbálkozunk, mire rádöbbenünk, hogy rossz a kulcsunk. Természetesen az eszközeink bevethetősége erősen függhet a fiunk temperamentumától is, valamilyen mértékben azt hiszem, minden fiús anya rá tud kapcsolódni az alábbi kihívásokra.
- Kihíváskeresés kielégítése és támogatása
Ha fiunk született, jó eséllyel kell megküzdenünk az információéhségével vagy éppen a mozgásigényével. Vagy mindkettővel. Azért is került ez első helyre, mert tapasztalataim szerint ez az, ami legfárasztóbb a fiús anyaságban. A kis tudósok, felfedezők, utazók és sportemberek minden nap adnak valami új megugrásra hívó feladatot nekünk. Csak győzzük idegrendszerrel.
- Érzelmek kifejezésének támogatása
Egy olyan társadalomban, ahol a férfiaknak erősnek, rettenthetetlennek, legyőzhetetlennek kell lenni, az érzelmek kifejezése gyakran kerül a “női dolgok” dobozába. Sajnos azonban ennek drasztikus egészségromboló hatásáról könyvtárnyi szakirodalom született, így fiús édesanyaként az egyik legfontosabb feladatunk megtanítani a fiunkat hozzáférni az érzéseihez.
- Banda biztosítása
A fiúk csapatban vannak jól. A biológiai küldetéseik egyike, hogy megtalálják a helyüket a hierarchiában. Az a fiú, aki ezt nem találja, céltalanul próbálkozik vagy bolyong a társadalomban. Azok a fiúk, akik megbízható, egymást erősítő és megtartó, egészséges fiúk és férfiak csapatába tartoznak, sokkal nagyobb valószínűséggel érnek önbizalommal teli, de maguktól nem elszállt férfiakká.
- Apák játékba hozatala
A fiúk és édesanyák kapcsolata különleges kapcsolat. Az első évek kizárólagos, összebújós, intim időszakát fokozatosan váltja fel az anyától való eltávolodás és újra visszatérés időszaka. Az édesapa a kapocs a külvilág és az anyai ölelés között. Az édesapa adja a világban való biztonságos léthez az énerőt. Ezért anyaként meg kell tanulnunk elengedni a fiunkat és helyzetbe hozni az édesapját.
- Mentorok keresése
A fiúk 12-14 éves kortól az édesapjukról is elkezdenek leválni, keresik a helyüket a világban. Az a fiú, akinek az édesanyja és édesapja fel tud mutatni követendő, érett, érzelmeihez kapcsolódó férfit, hatalmas előnyre tehet szert, hiszen olyan útnakindító társat kap maga mellé, aki segít eligazodnia a felnőtt világban.
- Tér biztosítása
Fiús anyaként hatalmas lehetőség, de hatalmas kihívás is az, hogy minden nap elég teret adjunk a fiunk szabadságvágyának és mozgásigényének. A fiúk számára a szögletes városi utcák, a szögletes iskolaépületek, padok, székek nem jelentenek elég ingert. Olyan térre van szükségük, ahol minél messzebb, minél változatosabb formákat látnak, és ezek között mozoghatnak is.
- A fizikai erő becsatornázása
A legtöbb fiú akkor tud jól teljesíteni az iskolában, ha eléggé elfáradt fizikailag. A testi erőt azonban nemcsak becsatornázni kell, hanem megtanítani, hogyan használhatja a helyzethez illeszkedően: önvédelemre, mások szolgálatára, képviseletre.
- Hangerő – vagy nem
A legtöbb fiús anya szenved a fia hangerejétől – vagy éppen a hiányától. A hangerő tulajdonképpen sokszor helyettesíti a teret, ezért számíthatunk rá, hogy ha teret biztosítunk, a hangerő is csökken majd. Ha pedig csendesebb a fiunk, bátoríthatjuk ugyan, de érdemes elfogadni azt, hogy ő egy szemlélődőbb alkat.
- Kajahiány
9-10 éves kortól már biztosan észrevesszük a havi kosztpénzen, hogy férfipalántát nevelünk. Ahhoz, hogy egy robosztus, 180 centis, 80 kilós, izmos férfi lépjen ki hamarosan a szülői házból, rengeteg kalória szükséges, méghozzá a jobbik fajtából. Ennek előteremtése igazi kihívás a fiús anyáknak mind tervezési mind kivitelezési szempontból. Hajrá, csak pár év!
- Átváltozni megoldanyuból férfivá növő fiát támogató anyává.
Mindezek felett a legnagyobb feladatunk fiús anyaként a saját magunk meghaladása. A kisbabáját ringató, száz csókkal elhalmozó, emberéletre tanító, minden lépését féltve figyelő énünket átalakítani valami még szuperebbé. Egy férfivá nőtt kisbabáját mindig ölelni kész, lépéseinek drukkoló, támogató édesanyává, akitől elindulni és visszatérni egyaránt jó. Ez életünk legnagyobb kihívása, de a legcsodálatosabb is!
@anyafia.coaching
https://anya-fia.hu/