Ahogy életet adtam az első gyermekemnek: anya lettem. Lelkesedéssel vágtam bele az anyaságba, és az örömömben sokan osztoztak. Ahogy hazajöttünk a kórházból, annyi vendég jött hozzánk, mint soha korábban. Mindenkit lázba hozott a baba érkezése.
Mindenki szeretné megnézni, megcsodálni, kézbe fogni, és szóval vagy tettel megcirógatni a babát. De ki teszi ugyanezt az anyukával?
Persze, nem ez volt az első gondolatom. Büszke voltam a gyermekemre, örültem, ahogy dicsérő szavakkal illették, hogy milyen gyönyörű kisbaba.
Aztán az anyósom, aki szintén babanézőbe jött, egyszercsak hozzám fordult: jaj, milyen figyelmetlen vagyok. Nem is mondtam, hogy TE milyen fantasztikus vagy! Nagyon büszke vagyok rád. Hogy érzed magad?
Ekkor jöttem rá, hogy valóban, ezt majdnem elfelejtettem. Hogy én is fontos vagyok. Én is ember vagyok, értékes. Én vagyok a gyermekem teljes világa, ezért nem válhatok láthatatlanná.
Mikor válunk láthatatlanná? Akkor, amikor a család és a barátok elkezdenek azzal átjönni: jöttük, hogy megnézzük a babát. Persze, nem szeretnék én lenni a figyelem középpontjában, csak fontos, hogy észrevegyenek, engem is lássanak. Szóval, vagy tettekkel megcirógassanak.
És az az igazság, hogy 10 év múlva a gyermekem nem fog emlékezni, hogy ki milyen szépeket mondott neki újszülött korában, én viszont emlékezni fogok, hogy ki volt ott, ki vett észre, és ki tett felém is egy gesztust.
Az anyaság fárasztó, elképesztő nagy terhelés, fizikailag és érzelmileg is. Mindent megteszünk, hogy a gyerekünk egy szeretetteljes közegben nőjön fel, de ehhez nekünk is támogatásra van szükségünk.
Ezért fontos, hogy ne félj segítséget kérni. Nem az az anya erős, aki nem kér segítséget, hanem aki felismeri, mikor van rá szüksége – akár azért, hogy megőrizze az ép elméjét.
Ez a segítség sokféle lehet. Lehet az együttérző mosoly valaki arcán, amikor a gyermeked hisztirohamba kezd a bolt kellős közepén. Lehet a szomszéd, aki átjön egy órára, hogy te el tudj menni a fodrászhoz.
Mielőtt megszületett a gyermekem, nem tudtam, mennyire fontos, hogy az anyukákra épp annyira odafigyeljünk, mint az újszülött gyermekekre. Most már tudom. Figyelj oda te is anya-társaidra!
Forrás: mother.ly