Hát, talán mondhatni, egy bőrgyógyász legalábbis azt állítja. Ha mostanában jártál a TikTok-on, valószínűleg sok beszélgetést láthattál arról, hogy miért nem öregszenek az „ezredforulósok”, vagy legalábbis miért öregszenek állítólag „jobban”, mint az előttük és utánuk lévő generációk. Sok szó esett már arról, hogy látszólag fiatalabbnak néznek ki, mint más generációk 30-as és 40-es éveikben járó tagjai.
Le kell szögeznünk, hogy a megjelenés elsősorban a genetikának és az életmódnak köszönhető, tehát merész lenne messzemenő következtetéseket levonni egy egész generációt illetően. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a nőknek a folyamatosan változó szépségideáloknak kell megfelelniük már évszázadok (évezredek) óta, és a közösségi média megjelenése óta a helyzet csak még rosszabb lett.
Nézd csak meg bármelyik híresség Instagram oldalát. Aki természetesen öregszik, azt „öreg”-nek titulálják, aki bármilyen módon küzd az öregedés ellen az pedig általában túlzásokba esik. A színesbőrű nők, vagy a fogyatékkal élő nők – vagy úgy egyáltalán bármilyen nő, aki nem esik bele a „csinos fehérbőrű” kategóriába – még erősebb ítélkezéssel találkoznak. Mintha a nők nem nyerhetnének.
Ha pénzt költesz magadra és a megjelenésedre, vagy éppen magasról teszel az „öregedésellenes” beavatkozásokra, tökmindegy: valakinek úgyis lesz hozzád néhány keresetlen szava.
Mivel online minden azonnal elérhető, és (ne felejtsük el!) minden azonnal szerkeszthető, javítható, ezért nem hibáztatunk, ha szíved szerint a Dunába hajítanád a telefonod a sok tökéletesnek tűnő celeb láttán. Az öregedés egy teljesen természetes folyamat, mégis, az idő elteltével egyre nehezebbé válhat a tükörbe nézni, amit szintén megértünk. A nagy anti-aging kampányok, a tökéletesre retusált hírességek látványa valóban nem segít abban, hogy elfogadjuk magunkat.
De talán van egy generáció, aki mégis szerencsésebb a többinél, mintha megnyerték volna a genetikai lottót, legalábbis Dr. Geeta Yadav bőrgyógyász szerint.
Yadav véleménye szerint a millenniumiak (vagyis az Y generáció tagjai, akik 1981 és 1996 között születettek) „sokkal jobban öregszenek, mint az előző generációk egyedei, bár kivételek mindig lesznek”.
„Talán a legnagyobb tényező itt a tájékozottság: a millenniumiak megértették, hogy a dohányzás, az ivás és a védekezés nélküli napozás negatívan befolyásolhatja a bőr egészségét és szépségét” – mondja. „Még azok közül is sokan, akik tinédzserként szoláriumot használtak, „áttértek” rendszeres fényvédő-krém használókká, miután látták korábbi viselkedésük következményeit.
Természetesen más életmódbeli tényezők is befolyásolhatják az öregedés látható jeleit, beleértve a kiegyensúlyozott táplálkozást és vízbevitelt, a rendszeres testmozgást, a stresszszint alacsonyan tartását, valamint az egészségügyi és fogászati ellátáshoz való hozzáférést. A stressz – legyen szó munkából, családi kötelezettségekből, pénzügyi gondokból vagy kapcsolatokból származóról – bizonyítottan okozója lehet a felgyorsult öregedésnek.
„Aztán ott van a közösségi média” – teszi hozzá. „Mindenki használja, aki ki akar tűnni, és természetesen a legjobban akarsz kinézni, ha megosztod a fotóidat a világgal. Így sok ember számára ez a képek szerkesztését vagy filterezését jelenti. Az átlagemberektől a hírességekig mindenki használ szűrőket, ami valahol mélyen belénk kódolja, míg végül el nem hisszük, hogy szerintünk is ilyennek vagy olyannak kell lennie egy emberi arcnak. És bár mindenki fogékony erre a hamis valóságra, és nehéz észben tartani, hogy az általunk nézett kép esetleg szerkesztett verzió lehet, az Y generáció tagjai olyan világban nőttek fel, ahol még nem létezett szűrő.
A fiatalabb generációknak nincs meg ez a kontextusa, és a COVID ezt csak súlyosbította; a gyerekek kevésbé fértek hozzá társaikhoz a való életben, és így több megváltozott képet láttak egymásról. Az eredmények azt mutatják, hogy megnőtt a BDD-vel (Testi diszmorf rendellenesség: Ez egy mentális egészségi állapot, amelyben az érintett személyek túlzottan aggódnak a fizikai megjelenésük egy vagy több észlelt hibája miatt, amelyeket mások általában nem látnak vagy csak csekély mértékben észlelnek. Az ilyen emberek rendkívül kritikusak lehetnek önmagukkal szemben, ami súlyos szorongáshoz és a mindennapi élet nehézségeihez vezethet.) küzdő serdülő lányok aránya.”
Bár az Y-generáció tagjait bombázták a magazinok, hirdetések és más médiák mérgező üzenetei, a fiatalabb generációknak ma már ugyanezért csak a zsebükbe kell nyúlniuk. Ha azt várják tőled, hogy személyesen és a képernyő mögött is tökéletes képet mutass, nem csoda, hogy sokan a 20-as és 30-as éveikben a „baby Botox” híveivé válnak.
De ha ezeket a kozmetikai eljárásokat és termékeket fiatalításra használják, miért tűnhetnek mégis idősebbnek a Z generáció tagjai? „Van egy mondás: csak a rossz munka látszik meg.” – mondja Yadav. „Amikor az emberek arról beszélnek, hogy valaki milyen idősnek néz ki a kipróbált esztétikai beavatkozások után, az azért van, mert rendkívül nyilvánvaló, hogy valamilyen kezelést kapott: jellemzően injekciós adagolást – túl sok vagy rosszul elhelyezett töltőanyagot, vagy idegméreggel merevre fagyasztották az arcát. ”
Ha te is annyit pörögsz ezen a témán, mint én, akkor javasolnám, hogy egy percre távolodj el a képernyőtől és a tükörtől. Amikor nagyon arra koncentrálok, hogy nézek ki, tudom, hogy itt az ideje, hogy elvigyem sétálni a kutyámat, odabújjak a kedvesemhez, vagy kinyissam a könyvemet, és emlékeztessem magam arra, hogy mennyien is húznak hasznot saját bizonytalanságomból.
A szépségipar 500 milliárd dollár (igen, milliárd!) éves bevétel felé közeledik. Nem csalás nem ámítás, az a céljuk, hogy úgy érezzük: szarul festünk. Tehát úgy néz ki, mindannyian az árral szemben úszunk a sűrű, túlárazott TikTok arckrémek óceánjában.