A mai gyerekek ezerrel pörögnek. Nem csoda, a világ is úgy pörög körülöttük, hogy a búgócsiga lassan nyugdíjba megy, mert nem bírja lekövetni a fordulatszámot.
A mai gyerekeknek, ha mesét fogyasztanak – tudjuk, csúnya szó, de a fogyasztói társadalomban már csak így megy ez –, akkor kell nekik bele akció, akció meg még egy kis akció.
Persze nem úgy, hogy mindennek fel kell robbanni és atomokra hullani 3 oldalon vagy 10 képkockán belül, de kell, hogy folyton történjen valami, különben unatkozni kezd dedeink pörgéshez szokott elméje.
Azt gondolhatnánk, így a mi régi kedvenceink, amiből a nagyi még őrizgeti az eredeti kiadást a vitrinben a 70-es 80-as évekből, biztos nem kötik majd le őket, a népmesék meg, na azok pláne nem. Mert a szegény fiú, meg a három királyfi elmolyolgatnak az ördöggel, meg a sárkánnyal, míg a királylány otthon kihímezi a százharminckettedik terítőt, aztán, kalap, kabát, jön az esküvő, mindez olyan hosszú körmondatokban és fura tájszavakkal, hogy a mesekönyv mellé még egy értelmező szótárt is kell egyensúlyozd a térdeden.
Ha valaha a fentieknek csak kicsi szikrája is megcsillant volna a gondolataid között, szólunk: a népmese ennél sokkal többet tud.
Ha pedig nekünk nem hiszel, itt van Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó, aki 15 éve mesél és kutatja a népmesekincset a világ körül. Az összegyűjtött kincsek első merítésű gyöngyszemeit pedig ma már két, kívül-belül vagány kötetben olvashatjuk a zseniális Herbszt László rajzaival egybekötve.
Az első könyv a Ribizli a világ végén címmel jelent meg 2019-ben. Régi mesék mai gyerekeknek alcímével eléggé igyekezett egyértelművé tenni, hogy se nem poros, se nem vontatott, ellenben tátott szájjal hallgatósan lebilincselő, igazán nem hétköznapi 38 magyar népmese várja az olvasókat és mesehallgatókat.
A kötet idén igazi diadalmenetben elnyerte a HUBBY év gyerekkönyve díj-át és a Magyar Narancs gyerekkönyves listáján is abszolút első lett, és hogy ne érezze magát egyedül a dobogón, a 91. Ünnepi Könyvhétre meg is született 38 nemzetközi népmesével testvérkötete: A kalóz királylány. Ebbe a könyvbe a világ összes kontinenséről került történet. Olvashatsz örmény mesét, koreai mítoszt, hawaii legendát, egy skót ballada nyomán íródott történetet, ami egy lovagokkal vívott táncversenyről szól (komolyan!), eljuthatsz a mesékkel a Man-szigetekre és Puerto Ricóba, Kongóba, Dániába vagy Japánba.
Ha már utazni úgysem lehet most könnyedén, kapjatok meseszárnyra, és merüljetek el a történetekben, amikben a lányok eszesek, a fiúknak nemcsak kardjuk, de érző szívük is van, a ló legyőzi a sárkányt (bocsi, spoiler), és egy kalóz is hordhat szoknyát a koronája mellett.
Végezetül egy idézet a szerzőtől A Kalóz királylány utószavából:
„…ennek a könyvnek királylány szerepel a címében, és a mesék több mint felének lány hőse van. Ennek ellenére szeretettel ajánlom fiúknak is. Hiányt igyekeztem pótolni vele. Olyan könyvek hiányát, amelyekben nemcsak egy-egy női főszereplő akad mutatóba, hanem sok és sokféle: okosak, bátrak, kedvesek, furfangosak, bölcsek, öregek, fiatalok, gazdagok, szegények, vagányak, szerelmesek. És mellettük fiúk és férfiak, akik illenek hozzájuk, és kiállnak mellettük; akik példát mutatnak gondoskodásból, gyengédségből, odafigyelésből és másfajta, empatikus bátorságból. Olyan történeteket szeretnék a következő generáció elé tárni, amelyekben a férfiak és a nők kapcsolata sokkal árnyaltabb a „ki ment meg kicsodát” kérdésénél. Ahol nem kell egyik félnek sem passzívnak és alárendeltnek lennie, hogy a másik kiemelkedhessen.”
Olvass bele itt!