Az olvasás többféle célt szolgálhat: szórakoztat, segít egy időre távolabb kerülni a mindennapoktól, információt ad át, érzékenyít, vigasztal, vagy épp segít megérteni a világot. A kiskamaszokat már aktívan foglalkoztatják a társadalmi problémák is. Ismerkednek a felelősségvállalással, a szociális különbségekkel, a hatalmi rendszerek sajátosságaival, a kirekesztéssel és a befogadással, valamint sok más olyan témakörrel, amely a biztonságos családi fészken túli világra jellemző.
A szórakoztatás elsődleges eszközévé mára a közösségi média vált, ugyanakkor ezek a fórumok korántsem alkalmasak a fontos kérdésekben való elmélyülésre. A kortárs szerzők azonban bátran (és szórakoztatóan) mesélnek társadalmi kérdésekről is 12 éven felülieknek.
Tippek kezdő királyoknak
A kiskamaszok már nagyon tudják, hogyan kellene a szülőknek, tanároknak döntést hozniuk, és ezt nem rejtik véka alá. Matykó is pontosan tudja, hogy mit csinálna, ha király lenne, amíg egyszer csak rá nem szakad valóban a királyság annak minden örömével, dicsőségével és kihívásával együtt. Janusz Korczak fordulatokban gazdag meseregénye, az I. Matykó király nemhiába világhírű. Olyan kérdésekről gondolkodtat el, mint hogy hová vezet a tapasztalat nélküli jó szándék, milyen veszélyeket rejtenek az át nem gondolt reformok, és hogy mekkora kincs az igaz barátság, a bátorság és az őszinteség. A folytatásban kis hősünket, a gyermekként uralkodóvá lett, félárva Matykót egy lakatlan szigetre száműzik, ahol meglepő kalandok sorozatát éli át, miközben alaposan elgondolkodik sorsáról, emlékeiről, cselekedeteiről. A korábbi kötetben Matykó a környezetét, a hatalmat próbálta átformálni – itt, a lakatlan szigeten viszont önmagára összpontosít, a saját helyére a világban. „Ki vagyok én? Melyik Matykó az igazi?” – töpreng és szemlélődik, miközben hitelesen átéli az örömöket és a szomorúságot, a száműzetés nehézségeit és a lelki harmóniát.
A kastélyfalon innen és túl
Majoros Nóra Pityke és prém című regényében a társadalmi egyenlőtlenség kerül a fókuszba. A pitykések birodalmában szigorú rendet tart a keménykezű királynő. Ám az erdő állatbőrt viselő vademberei, a prémesek felkelnek az elnyomás ellen, a határon ellenséges hadsereg állomásozik, és a pórnép is zúgolódik. Minderről mit sem tudnak a királynő ikerlányai: Govalinda és Prillaszári, akik tizenhetedik születésnapjukra készülődnek. Az ünnepség reggelén védett világukba betör egy prémes, aki nemcsak a palotát dúlja fel, hanem a jövőjüket is. Vajon képesek lesznek a királykisasszonyok a birodalom lakóival együtt leküzdeni a tomboló gyűlöletet, vagy kitör a mindenkit elsöprő háború?
Disztópikus kalandregények kamaszoknak
Zágoni Balázs neve garancia arra, hogy egyszerre magával ragadóan izgalmas és komolyan elgondolkodtató történetet fogunk olvasni. A Fekete fény sorozat mindkét része egy lehetséges jövőben játszódik. Az Európai Unió felbomlik. Az országok városállamokra esnek szét, a nyugdíjasok első lázadását újabbak követik, megjelenik a röghöz kötés és a neojobbágyság. A tizenhárom éves Vik a rejtélyes Gömb segítségével képes csak a sorsán fordítani. A megmenekülés még csak a kezdet; az Odaát című második kötetben újabb kihívások várnak a fiúra, aki a családja történetén keresztül a furcsa jelent is jobban megérti.
A gyerekek, akik kimaradtak a történelemkönyvből
A történelemkönyvekben olvasunk királyokról, politikusokról, hadvezérekről és feltalálókról – keveset tanulunk azonban azokról az emberekről, akik a viharos időszakokban is a hétköznapi életüket élték.
A második világháború vagy az ’56-os forradalom kapcsán felmerülhet bennünk a kérdés: mit csináltak akkoriban a kamaszgyerekek?
Monica Porter és Zágoni Balázs egy-egy kalandos történeten keresztül adnak erre választ. A budai vár Vagányai című regény hősei átlagos kamaszok. Az ’56-os forradalom először izgalmas eseménynek tűnik; később derül csak ki, hogy a történések mindegyikőjük életét alapjaiban rengetik meg. A csillag és a százados a második világháború idején élő tizenévesek életébe enged bepillantást. A zsidó származású Dávid élettere egyre szűkül, barátjának, Péternek más nehézségekkel kell megküzdenie. Vajon mennyit bír el egy kamaszbarátság?
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy a nagyszülők, dédszülők történeteit hallgathassa meg a huszadik század nehéz éveiről. De egy jó, történelmi témájú regény segít megérteni a múltat.