A digitális gyermekjóllétet gyakran technológiai problémaként kezeljük: mennyi képernyőidőt engedélyezünk, mikortól lehet telefont adni a gyerek kezébe, milyen appokat kellene tiltani. A szakemberek szerint azonban a valódi kérdés nem az eszköz, hanem az, hogyan épül be a digitális jelenlét a gyermek mindennapjaiba, és milyen hatással van a figyelemre, a kapcsolódásra és a mentális egészségre.
Ezt a szemléletet állította középpontba az Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás, amelyet 2026. február 7-én rendezett meg az EduTech Hungary Zrt. és az EdTech Koalíció. A nagy érdeklődés mellett zajló rendezvény teret adott annak a közös gondolkodásnak, amelyben szülők, pedagógusok, egészségügyi szakemberek és döntéshozók a tiltásalapú megközelítés helyett az életkorhoz kapcsolódó digitális nevelési keretek lehetőségeit vizsgálták.
Kapaszkodók a mindennapi digitális nevelési döntésekhez
A konferencia egyik legfontosabb eseményeként Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára országos digitális gyermekvédelmi kampányt jelentett be.
A 100+1 praktika című kezdeményezés célja nem új tiltások bevezetése, hanem működő, hétköznapi megoldások összegyűjtése, amelyek segítenek a családoknak eligazodni a digitális algoritmusok által formált környezetben. A kampány döntéstámogató szemléletre épül, figyelembe veszi az életkori különbségeket és a családok eltérő helyzeteit, nem egységes szabályokat, hanem alkalmazható irányokat kínálva.
A kampány szakmai megvalósításában együttműködő partnerként vesz részt a Bethesda Gyermekkórház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft., valamint az EduTech Hungary Zrt., amely ökoszisztéma-szervező szerepben segíti a különböző szakmai nézőpontok összekapcsolását.
„Nem az eszköz a kérdés, hanem a jelentés”
A konferencia alapgondolatát Prof. dr. Aczél Petra kommunikációkutató előadása adta meg. Úgy fogalmazott a digitális jelenlét önmagában nem jó vagy rossz, hanem attól válik kockázatossá vagy támogatóvá, milyen jelentést kap a gyermek életében.
A digitális jóllét ebben az értelmezésben nem technológiai, hanem nevelési és kulturális kérdés: arról szól, hogyan alakul a figyelem, a jelenlét és az emberi kapcsolódás a digitális környezetben. Ezek a folyamatok nem szabályozhatók pusztán eszközhasználati előírásokkal.
Amikor a digitális környezet a testet és a lelket is érinti
Az egészségügyi megközelítést Dr. Tamásné Bese Nóra, a Bethesda Gyermekkórház stratégiai igazgatója mutatta be. Előadásában hangsúlyozta, hogy a digitális környezet hatásai egyre gyakrabban jelennek meg a gyermekek alvásában, figyelmében, érzelmi terhelésében és mozgásfejlődésében.
Az egészségügyi szakemberek szerint a digitális jóllét nem tiltólistákon múlik, hanem megelőzésen, tudatosságon és következetes nevelési kereteken, amelyek segítenek elkerülni a túlterhelést, és támogatják az egészséges testi-lelki fejlődést.
Szülői ajánlás a 0–9 éves korosztálynak
A konferencián bemutatásra került az EduTech Hungary Zrt. és az EdTech Koalíció által kidolgozott, 0–9 éves korosztályra fókuszáló szülői ajánlás. Az anyag nem tiltások mentén szerveződik, hanem értelmezési szempontokat és döntéstámogató kérdéseket ad a szülők kezébe.
Célja, hogy a családok ne maradjanak egyedül azokban a helyzetekben, amikor a digitális eszközök használata nevelési dilemmává válik. Az ajánlás életkori bontásban segít eligazodni abban, hogyan lehet a mentális egészséget, az önszabályozást és a kapcsolódást szem előtt tartva alakítani a digitális jelenlétet.
Tiltás helyett keretek
A kerekasztal-beszélgetések visszatérő tanulsága volt, hogy a digitális nevelés nem egységes minden életkorban, és a kizárólagos tiltás hosszú távon nem működik. Különösen hangsúlyossá vált az óvoda–iskola átmenet, ahol a fokozatosság, a közös szabályrendszer és a szülő–intézmény párbeszéd kulcsszerepet játszik.
Az egyik kerekasztal-beszélgetés moderátoraként Antal Eszter, az EduTech Hungary vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális nevelés csak akkor lehet hatékony, ha a családok és az intézmények közös nyelvet és egységes értelmezési keretet használnak.
Amikor az elmélet gyakorlattá válik
A délutáni workshopok a digitális gyermekjóllét különböző gyakorlati nézőpontjait járták körül, a szülői döntési helyzetek értelmezésétől az intézményi és pedagógiai alkalmazásokig. A műhelyek közös jellemzője az volt, hogy nem kész válaszokat kínáltak, hanem használható gondolkodási kereteket és konkrét kapaszkodókat adtak a résztvevők kezébe, amit élénk részvétel és aktív párbeszéd kísért.
A workshopok között szerepelt Fegyverneki Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ médiaértés-oktatójának interaktív foglalkozása is. Az „Egyensúlyban az online-libikókán” című workshop az NMHH Online Hősök programjára építve hazavihető, azonnal alkalmazható digitális nevelési tippeket mutatott be, a résztvevők pedig egy személyre szabható digitális családi akciótervet is készítettek az online–offline egyensúly és a biztonságos internethasználat támogatására.
A gyakorlati programok sorában Nagy Róbert, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusának workshopja azt szemléltette, miként segítheti a mesterséges intelligencia a pedagógusok mindennapi munkáját: az adminisztratív terhek csökkentésétől a kreatív, értelmező feladatok támogatásáig. A bemutatott módszerek a résztvevők visszajelzései szerint közvetlenül beépíthetők az oktatás gyakorlatába.
Egyensúly, nem képernyőmentesség
A konferencia szervezői kiemelték: az Alfáktól Omegáig nem egyszeri esemény, hanem egy többéves szakmai folyamat része. Az EduTech Hungary Zrt. és az EdTech Koalíció célja egy olyan egységes szemléleti és gyakorlati keretrendszer kialakítása, amely a digitális gyermekjóllétet nem kampánytémaként, hanem hosszú távú nevelési és társadalmi felelősségként kezeli.
A konferencia központi üzenete:
A digitális gyermekjóllét nem képernyőmentességet jelent, hanem egyensúlyt.