Mára olyan biztonságos steril környezetet építettünk a városban, hogy az egyetlen vadállat, akivel a gyerek találkozik, azt a moziban színészek szinkronizálják, a puha és biztonságos gumi játszóterek pedig teljesen megszüntették a karakter-formáló piszkot.
2005-ben jelnt meg egy könyv, ami elsők között foglalkozott a természet-hiánynak nevezett rendellenességgel, mellyel gyerekeknél találkozott. Szerzője, Richard Louv azt mondja, nem biztos, hogy jó az a tendencia, melyben a gyerekek egyre többet sportolnak, de egyre kevesebbet látják a természetet. Talán több haszna van a szabadban rohangálásnak, mint a steril körülmények között, de szabályosan tornázásnak.
Ahhoz, hogy az aktív szabadidő igazi jótékony hatásait érezd, ahhoz ki kell mozdulnod. Néha többet ér, ha szabályok nélkül, szabadon játszik a gyerek a természetben, mint ha pontos előírásokat követ, és felnőtt felügyeli, hogy helyesen mozog-e.
De pontosan mit tehetsz te, és mire jó ez?
– Ne csak a gumiból készült focipályára engedd a gyereket: a kutatások azt mutatják, hogy az egyenetlen, köves és fás területek jobban fejlesztik a gyerekek egyensúly érzékét.
– Ne vásárolj meg mindent műanyagból: hadd legyenek a botok és a sárból épített erődök a díszlet, nem csak a tökéletes formájúra legyártott játékok érdekesek. Ha a gyerek maga építi meg a „játékokat”, jobban fejlődik a képzelőereje.
– Állj hátrébb: az a gyerek, aki kockáztat, és akinek magának kell megoldania – játék közben – helyzeteket, sokkal magabiztosabb, határozottabb lesz az életben. Ez csökkenti a depresszió esélyét, és segíti a stresszkezelést.
– A zöld látványa is elég: egy kutatás szerint a természet zöld látványa csökkenti a figyelemzavar kialakulásának esélyét. Valószínűleg itt arról is szó van, hogy a „nem zöldben” annyi inger van, minden villog és figyelmet követel, hogy azt csak a fák nyugtató látványával lehet ellensúlyozni.
– Ne költs pénzt: a szabadban lenni a legolcsóbb mentális és fizikai egészség-megőrző kúra. A bot? Ingyen van. A kő? Ingyen van. Ahogy a fára mászás is.
Ugyan úgy tűnik, hogy az internet sokkal okosabbá tett minket, de az igazság az, hogy a tapasztalati tudást nem tudja pótolni. Ha kövekből, sárból, vagy gallyakból bunkert épít a gyerek, az olyan készségeket fejleszt, amit semmi más nem tud. És nagyon fontos is ez, azok a gyerekek, akik használják LEGO helyett azt, amit a természetben találnak, elméleti feladatokat is jobban tudnak megoldani.
Mit tehetsz?
– Hagyd építeni a gyereket. Az erődök és bunkerek építése kiváló kísérletezési lehetőség neki, ahol sok mindent megtud arról is, hogy ő mire képes.
– Hívd el a gyerek barátait, és játszanak együtt a szabadban. Egy svéd kutatás szerint a játszótereken a fizikai erőfölényben lévő gyerekek dominálnak, de „kötetlen” körülmények között a kreatív gyerekek veszik át a vezető szerepet.
– Bátorítsd, hogy használja minden érzékét! A látás és a tapintás az elsődleges a tapasztalatszerzésben, de ugyanilyen fontos a hallás és a szaglás is.
Arról pedig nem is szóltunk, hogy milyen fontos napjainkban a környezetvédelem. Egy gyereknek, aki nem a természetben nő fel, ez csak elvont fogalom lesz, nem tud igazán azonosulni majd a küldetéssel. Vidd ki sokat a természetbe, és megtanulja értékelni a fákat, azt, hogy vigyázni kell a bolygóra. Ne az esőerdők megmentéséről beszélj neki, ha még sosem volt Dél-Amerikában, hanem vidd fel a Normafára, hogy legyen egy kedvenc fája.
Küldd el ezt a cikket azoknak a szülőtársaidnak, akikről úgy érzed, mesterséges körülmények közé viszik játszani a gyereküket!