Az apák szerepe méltatlanul elhanyagolt, mind a pszichológiai szakirodalom, mind a családokon belül. A gyermeknevelés oroszlánrészét többségében az anyák viszik, apa pedig eljár a munkahelyére és pénzt keres. Hiba lenne általánosítani, ám csodálkoznék, ha sokan nem ismernének saját családjukra e sorokat olvasva.
Az apák szerepe fontos! Olyan dolgokat adhatnak a gyerekeiknek, amit mástól nem is tudnának megtanulni. Ideális esetben az apa nem csak szülő, hanem gondoskodó társ is, aki a párjának érzelmi és anyagi biztonságot nyújtva megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a gyermek édesanyja jól helyt tudjon állni saját szerepkörében. Ha ez még nem lenne elég, a gyermekéhez kapcsolódva, számára is mutathat alternatívát, az ő kötődésük is lehet minta a gyermek számára, nyújthat biztonságot.
A férfi energia más, mint a női, így idővel, mikor már a gyermek kinő a csecsemő korból, és már kilépne az édesanyjával való szimbiózisból, ott lesz neki apa. Apa, aki lendületesebb, lazább. Aki nem ijedős, és nem aggódja túl a dolgokat. Apa, akivel kaland az élet. Apa, aki csiklandoz, dobál, akivel nagyokat lehet bicózni, és aki megtanít kosárlabdázni.
„Én is olyan inget akarok, mint apáé!”
4 éves kor tájékán lesznek először feltűnően apásak a gyerekek (kisebb-nagyobb egyéni eltérések itt is lehetnek), amikor apa lesz az isten. Apára akar hasonlítani a gyerek. Ő is akar pici szerszámoskészletet, ő is inget viselne, ő is bögréből inná kakaóját, pont olyanból, mint apa a kávéját. Az azonosulás pszichológiai igénye mindkét nem sajátossága, azonban a családjában időben és érzelmileg jelen lévő apa még azt az előnyt is megadhatja fiának, hogy segíti útját a férfivé válásban. Mit dolgozik egy férfi? Hogyan jár és hogyan beszél egy férfi? Mit eszik egy férfi? Hogyan kezel problémákat? Hogyan kommunikál? Csupa olyan dolog, amit a kisfiúk észrevétlenül lesnek el az apukájuktól.
A mai társadalom hajlamos az elnőiesedésre: óvónénik, tanítónénik veszik körül a gyerekeket. Ezért is elengedhetetlenül fontos a férfi minta, a férfi szerep jelenléte a gyerekek életében.
Ha az apuka a pénzt előteremtés mellett arra is időt tud száni, hogy minőségi időt együtt töltsön gyermekével, ha a fiú gyermeknek napi szintű élménye a közös ’fiús’ tevékenység: barkácsolás, szerelés, mozgás, sportolás, akkor beszélhetünk minőségi együtt töltött időről. Ezt a gyerekek szeretetben, ragaszkodásban nagyon meghálálják, hiszen éppen ez hiányzik nekik a legjobban! Ezt semmilyen kütyüzés, vagy vásárolt ajándék nem tudja helyettesíteni.
A kisgyerek rajongva tekint az apukájára és észrevétlenül tanul tőle. A gyerekek imádnak játszani, mozogni, így ha a rendszeres apa-fia, apa-lánya programokat tervezik, érdemes mozgásos programokra gondolni: korizás, síelés, focizás, görkorizás, biciklizés, így ezek a kedvelt tevékenységek nem csak a szülő-gyerek kapcsolatot erősítik, hanem egészséges életmódra is nevelnek.