Hamarosan itt a nyári szünet, egyre több szülő forgolódik álmatlanul éjszaka, hogy hogyan oldja meg a gyerekek 2 hónapnyi nyári felügyeletét. A tábor lehet megoldás, de már annyiba kerül, hogy a legtöbb család nem engedheti meg magának. A szülők is összefoghatnak, létrehozhatnak csoportokat, ahol az osztálytársakkal vagy óvodai csoporttársakkal közösen tölthetik a gyerekek a napokat hol az egyik, hogy a másik család lakásában. De mi van akkor, ha semmilyen segítségünk és lehetőségünk nincs? Otthon maradhat-e a gyerek? És ha igen, akkor hány éves kortól?
Általánosságban elmondható, hogy minden gyereknél egyénileg kell mérlegelni, hogy maradhat-e otthon, vagy sem. Ha igen, akkor mennyi időre merjünk elmenni otthonról? Természetesen észszerűtlennek tűnik egy 17 éves nyakán ülni egész nyáron – kivéve persze, ha éppen azt vesszük észre, hogy bajba sodorja magát. Értelemszerűen egy csecsemőt, kisbabát pedig egy pillanatra sem lehet(ne) egyedül hagyni. (Mégis sokan megteszik, amíg a kicsi alszik, és gyorsan el kell intézni valamit. Tegyük hozzá, hogy majdnem minden édesanya elköveti ezt a „bűnt” legalább annyi időre, amíg kiszalad átvenni a csomagját…)
Ezt a 4 kérdést érdemes mérlegelni, mielőtt becsuknád az ajtót magad mögött
Mit mond a törvény?
Tipikusan magyar megoldás, hogy a gyermekek felügyeletét nem szabályozza a törvény, csak annyit mond a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), hogy a szülőnek biztosítania kell a gyermek életkorának megfelelő felügyeletét.
Természetesen, ha baj történik, a bíróságnak jogában áll felülbírálni a szülő döntését, és elmarasztalhatja ezért, akár a gyereket is kiemelheti a családból. Érdemes tehát jól megfontolni, hogy mikor és mennyi időre hagyjuk otthon szemünk fényeit.
Milyen jeleket érdemes figyelned, ami azt mutatja, hogy a gyermeked érett már ahhoz, hogy egyedül maradjon?
Gondold végig a gyermekeid ítélőképességét:
- Betartják az otthoni szabályokat emlékeztetők nélkül is?
- Általában jó döntéseket hoznak, és megértik a rossz döntések következményeit?
- Képesek kontrollálni az erős érzelmeiket is?
- Meg tudják oldani a problémákat?
- Képesek követni egy meghatározott rutint?
- Általában tisztában vannak a környezetükkel, vagy néha „csőlátásuk van” (és mondjuk az se vennék észre, ha kigyulladnak a lakás)?
A gyermekek otthon hagyása nagy dolog, és minden érintett fél számára jó döntésnek kell lennie.
A gyermeked egyedül akar otthon maradni? Ha félelemmel, szorongással, rémálmokkal stb. küzd, előfordulhat, hogy nem szeretné még ezt megtenni (még akkor sem, ha a család ezt szeretné vagy várná tőle, illetve ha a kortársai már képesek erre).
Ha őszintén megválaszolod a fenti kérdéseket, akkor jól kirajzolódik, hogy gyermeked készen áll-e az ilyen jellegű felelősségvállalásra. És ha még nem, akkor azonosíthatod a fejlesztésre szoruló területeket, és tervet készíthetsz, hogy segíts a gyermekednek érett viselkedést tanúsítani a jövőre nézve.
Milyen képességekre/készségekre van szüksége a gyermekednek ahhoz, hogy egyedül maradjon?
Miután megállapítottad, hogy gyermeked viselkedése elég érett ahhoz, hogy egyedül hagyd, itt az ideje, hogy megbizonyosodj arról, hogy rendelkezik az önállósághoz szükséges megfelelő készségekkel.
Azzal, hogy a gyermekedet felkészíted arra, hogy egyedül maradjon otthon, tulajdonképpen olyan dolgokat tanítasz neki, ami a hozzáértő, felelősségteljes felnőtt léthez is szükséges.
Nézd meg ezt a listát, és gondold végig, hogy gyermeked rendelkezik-e a szükséges képességekkel ahhoz, hogy egyedül maradjon a házban.
Vajon a gyermeked…
- tudja, hogyan készítse el a saját vacsoráját?
- tudja, kit kell hívni vészhelyzetben?
- ismeri az alapvető elsősegélynyújtást, és tudja, hol található az elsősegély-készlet?
- tudja, hol található a tűzoltó készülék és hogyan kell használni?
- tudja a teljes nevét, címét és 2 olyan ismerős telefonszámát, akit felhívhat, ha baj van?
- tudja a szülei teljes nevét?
- tudja, hogyan és mikor kell hívni a 112-őt, és milyen információkat kell megadnia a diszpécsernek?
- tudja, hogyan kell működtetni a mikrohullámú sütőt?
- tudja, hogyan kell zárni és rögzíteni az ajtókat?
- tudja, mit kell tennie, ha valaki bejön az ajtón?
Ha magabiztosan „igen”-nel válaszoltál a fenti kérdések mindegyikére, az jó jel, hogy gyermeked készen áll arra, hogy rövid ideig nélküled is otthon maradhasson.
Még mindig nem vagy biztos abban, hogy gyermeked rendelkezik-e a megfelelő készségekkel? Csak folytassátok a gyakorlást. Ha felvértezed gyermeked ezekkel a készségekkel, akkor nemcsak arra készíted fel, hogy egyedül maradjon otthon, hanem képessé teszed őt arra, hogy tehetségesebb és magabiztosabb emberré váljon.
Jobb egyedül hagyni a gyereket, vagy jobb, ha a testvéreivel marad?
Természetesen itt is minden eset teljesen egyedi. Még ha rendelkezik is a gyermeked minden készséggel és képességgel ahhoz, hogy egyedül maradjon, egy tesó „felboríthatja” a működést.
Elég csak egy paprikás veszekedésre, vagy a testvérféltékenységre gondolni. Arról nem is beszélve, hogy a testvérek elterelhetik egymás figyelmét, így nem biztos, hogy képesek lesznek követni a tervezett és megszokott rutint.
Akárhogy is, íme néhány gondolat, amelyet meg kell fontolnod, mielőtt eldöntöd, hogy együtt vagy külön…
- Meddig tervezel távol lenni?
- Hány évesek a gyerekek?
- Tudnak-e együtt létezni anélkül, hogy valamelyikük átvenné az irányítást?
- Következetesen megfelelő viselkedést mutatnak egymással?
- Használnak-e megfelelő konfliktusmegoldó eszközöket?
Mint minden a gyermeknevelésben, ez is időbe telik. Fontos, hogy gyermeked már magabiztosnak érezze magát, mielőtt még egy gyereket otthon hagysz mellette.
PROFI TIPP a testvérek együtt hagyásához: Ne válassz a testvérek közül „vezetőt”, mert ez biztosan konfliktust szül közöttük. Inkább adj minden gyereknek egy konkrét feladatot – az egyik felel az ebéd elkészítéséért, a másik a takarításért, az egyik kiválaszthatja a filmet stb. Így csapatként dolgoznak a sikerért, amíg távol vagy.
Kellemes, programokban gazdag nyarat kívánunk Nektek!