Ez Dr. Lea Waters: Fókuszban az erősségek című könyvének alcíme. Hogyan fókuszálhatunk a nevelés során gyerekünk erősségeire ahelyett, hogy szinte minden energiánkat a gyenge pontok korrigálására fordítjuk? És egyáltalán hogyan ismerhetjük fel, hogy miben tehetséges? A kötetben ismertetett módszer nemcsak ebben segít, hanem az ellenálló képességet és az optimizmust is fejleszti.
Nem visszanyesni kell, hanem gondoskodni a megfelelő öntözésről és tápoldatról
Még egy-két generációval korábban is azt tartották, hogy a szülők feladata elsősorban az, hogy lenyesegessék gyermekeik vadhajtásait, mert így fognak idomulni a társadalmi elvárásokhoz, és így válhatnak sikeressé. A pszichológusok alighanem köteteket írhatnának tele arról, hogy mennyire kevéssé hatékony a régi módszer… Hogy mennyire nem segítette elő azt, hogy a gyerekekből egészséges önbizalommal rendelkező, önszabályozásra képes és a tehetségüket kibontakoztató felnőttek váljanak. Ám – szerencsére – immár új szelek érkeztek a nevelés világába.
Dr. Lea Waters gyereknevelési szakértő szerint ideje hátrahagyni a régi stratégiát, hiszen látványosan megbukott, és helyette egy olyan módszert javasol, amely a gyerekünkkel való kapcsolatra és a család mindennapjaira is építően hat: a negatívumok helyett fókuszáljunk a pozitívumokra. A kutatások ugyanis arra az – igen tanulságos – összefüggésre világítottak rá, hogy a gyerekek nem akkor tudnak igazán fejlődni, ha folyton-folyvást korrigáljuk a hibáikat, hanem akkor, ha tovább építjük, amiben már jók, vagyis fejlesztjük az erősségeiket. Ugyanis az erősségeik bázisán képessé válnak majd felülemelkedni a gyengéiken.
A könyvben található kérdőív és erősséglista segítségével számba vehetjük gyermekünk erősségeit (és nem utolsósorban a sajátjainkat is), továbbá változtathatunk a hozzáállásunkon és a kommunikációs stratégiáinkon. Szó esik többek között arról, hogyan dicsérjük a gyerekünket oly módon, hogy azáltal tápláljuk az erősségeit, hogyan fejlesszük önkontrollját, hogyan válhatunk számára példaképpé, továbbá melyek a fegyelmezés konstruktív módjai, és az aktuálisan felmerülő, kihívást jelentő helyzeteket hogyan alakíthatjuk a tanulás és pszichés növekedés lehetőségeivé.
A szerző hangsúlyozza, hogy az erősségfókuszú nevelésre való átállás tanulási folyamat. Nem könnyű magunk mögött hagyni a rögzült negatív cselekvési mintákat. Ám gyakorlással új mintákat sajátíthatunk el, és majd azok válnak számunkra automatikussá: megtanulhatjuk felkattintani az „erősségkapcsolót”, és nem úgy reagálni, hogy azzal „visszanyessük” és elbizonytalanítjuk képességeiben a gyermekünket, hanem oly módon, hogy az egyéni sajátosságaihoz igazodva gondozzuk (ahogyan a különböző fajta növények is eltérő típusú környezetben és tápoldattól tudnak növekedni), szeretettel építjük, megtanítva neki azt, hogy később hogyan építheti tovább saját magát.