A Montessori módszer abból indul ki, hogy a gyerekeknek szükségük van rá, hogy önállóan is meg tudjanak csinálni dolgokat ahhoz, hogy később boldoguljanak az életben.
“Az önállóság esszenciája annak képessége, hogy meg tudj tenni valami saját magad számára”.
Maria Montessori
Azokban a háztartásokban, ahol sok segítség van a gyereket nevelő anya mellett: nagynéni, baby-sitter, nagy szülő, a gyerekek gyakran úgy nőnek fel, hogy az alapvető dolgokat sem tudják megcsinálni. Mindig van, aki bekösse a cipőjüket, felszeletelje az ételt, vagy segítsen felöltözni. Így nagyobb korukban sem jut eszükbe, hogy elmosogassák a tányérokat maguk után, beágyazzank, vagy elpakolják a játékaikat.
Ezek persze nem a legfontosabb dolgok. Ami lényeges, az ennek a pszichológiai hatása: felnőtt korában az ilyen gyerek sokkal nehezebben boldogul majd, mert nem evidens számára, hogy megoldjon helyzeteket, elérjen dolgokat, és felelősséget vállaljon maga és mások iránt. Márpedig senki nem szeretne olyan gyereket nevelni, aki mindig másoktól függ, és másokhoz fordul a legapróbb dolgokkal is.
Mit kell tenned tehát?
Már kicsi korában fogj hozzá
Ne várj a “csináld meg magad után” típusú neveléssel addig, amíg egy dacos kamasz áll veled szemben. Montessori szerint már egész kicsi korában elkezdheted gyermeked nevelni az önállóságra.
Csecsemő korában például érdemes hagyni, hogy felfedezze a világot maga körül. Hadd fogdosson meg dolgokat, próbálja ki, fedezze fel a határait. Természetesen úgy, hogy te vigyázol rá.
Ahogy a finommotorikus képességek fejlődnek, máris kitalálhatsz olyan elfoglaltságokat, amelyek segítik az önálló cselekvést, önbizalmat adnak a gyereknek, hogy ő is képes dolgokra.
Tanítsd meg, hogy tudja megcsinálni magának
Mindenki, még felnőtt korban is, úgy tanul meg valamit, hogy kipróbálja: az úgy nem megy, hogy elmondják, hogy kell, vagy hogy nézed. A képességre akkor jössz rá, ha magad is hozzáfogsz.
Montessori megkülönböztet két dolgot: a példa és a gyakorlat. Egy dolog az, ha a gyerek látja, hogy szoktál takarítani, tehát ez egy elfogadott dolog a számára. Csináljátok együtt, és akkor természetessé válik, hogy ez része a mindennapi cselekvéseknek.
Ahhoz, hogy a gyerek önállóan is megcsináljon dolgokat, arra is szükség van, hogy egyáltalán legyen rá lehetősége. Erre figyelj a lakásod kialakításakor: egyáltalán érje el azokat a dolgokat, amikre szüksége lehet.
Ha ez adott, akkor a gyerek boldogan fogja felfedezni ezt a számára elérhető világot, a saját ritmusában. Ha te törölgetsz, biztos ő is fog egy rongyot, és törölgeti az alsó polcokat. Ha locsolsz, nála is lesz egy kanna.
A segítség persze jó dolog, de arra is figyelj, hogy ne ess túlzásba. Hosszú távon nem biztos, hogy jót tesz, ha ugyan a jó szándék vezérel, de mindent megcsinálsz a gyerek helyett.
Forrás: smartparenting.com