Egyre többen döntenek úgy, hogy már a babavárás alatt mesélnek gyermeküknek, így a felolvasás a kezdetektől természetes része a család életének. Ez a gyakorlat számos kutatás szerint 1,5-2 év előnyt jelenthet a kicsik fejlettségében, mire iskolások lesznek. De vajon mikortól legyen a gyermekünknek saját könyve? Baj-e, ha az elején szó szerint falja az irodalmat? Hogyan válasszunk jól a ma már igen bőséges kínálatból? Ehhez adunk néhány gyakorlati tippet.
Melyik legyen a babám első könyve?
Születés után a kicsinek a legfontosabb, hogy hallja a hangod, amit már a pocakból ismer, hiszen ez növeli biztonságérzetét és nyugalmát. Fontos figyelembe venni, hogy a kicsik 3 éves korukig nem értik az ok-okozati összefüggéseket, és időben sem képesek tájékozódni, így a valós meséket sem tudják addig értelmezni. Ami 3 év alatt fontos, az a szókincs megalapozása, és az alapképességek fejlesztése. Ezek egyik legjobb eszköze a ritmikus szövegek, versek, mondókák átadása, melyek közös játékra is lehetőséget adnak.
Így tehát a választáskor az irodalmi érték mellett, a könyvek egyéb fejlesztő tulajdonságait is érdemes szem előtt tartani. Az újszülötteknél – akik a születés után csak 30 cm távolságra látnak, és akkor is homályosan – a látásfejlődésre érdemes fókuszálni.
A Szívünk rajta programban is elismert fekete-fehér Babageometria könyveket Nagy Diána illusztrátor kimondottan azzal a céllal rajzolta, hogy felkeltse és lekösse néhány napos kortól a babák figyelmét, segítse a helyes szemmozgások kialakulását.
Mikor a babák már jól látnak, az ismerős könyvek motiválhatják őket a helyes fejtartásra, később akár a megfordulásra is.
Ilyen kontrasztos könyvek nemcsak keménytáblás lapozók, de már puha, zörgő textilkönyvek formájában is elérhetőek, amik fejlesztik a motorikus készségeket, és hatalmas nevetésekre adnak okot mókás figurás, csörgő-zörgő lapjaikkal.
Mekkora egy jó lapozó?
A legismertebbek a fekvő formátumú mondókás leporellók, lapozókönyvek, ám kezdő könyvbarátoknak létezik apró kezekbe jobban passzoló változat. Ezek a minikönyvek, amiket nemcsak megragadni, megtartani is könnyebben tudnak, és amikbe gyakran „beépítik” a babák kedvenc játékát: a kukucskálást.
5-6 hónapos kortól a kukucskálós játékkal bármikor elő tudjuk csalni a semmihez sem hasonlítható cuki babakacajt. Mikor anya, apa, nagypapa, nagymama, keresztszülők, nagybácsik, szomszédok és mindenki kikukucskálta magát, jöhetnek a könyvekben szó szerint rejtőzködő, felfedezésre váró új barátok.
Kezdő lapozgatónak a Babakönyvtár sorozat lehet az ideális választás, melyben a főszereplők többnyire állatok, de találtunk bogaras (szentjánosbogárral!) és járműves verziót is.
S ha belejöttünk a nézegetésbe, jöhetnek a Meglepikönyvek.
Ezeknél a könyveknél különösen tetszik, hogy nemcsak a szokásos kihajtós megoldást találhatjuk meg, hanem a picik (és a legtöbb anyuka) ujjához tökéletesen passzoló kihúzókkal olyan meglepő módon jönnek elő a bújócskázó figurák, hogy még mi is nevettünk rajtuk. A móka mellett ezek a könyvek a baba szem-kéz koordinációját és finommotorikáját is fejlesztik.
Muszáj mindig ugyanazt olvasni? Megbolondulok!
Van egy jó és egy rossz hírünk. Kezdjük a rosszal. A csecsemők és a kisgyerekek imádják a ritmusos, ismétlődő szövegeket, a mondókákat. Bár imádnak új dolgokat felfedezni, többnyire ragaszkodnak ahhoz, ami ismerős, aminél tudják, mi következik… pláne, ha az a valami egy nagy nevetés. Ez azt jelenti, hogy néhány napra, hétre, hónapra beleragadhatunk 1-1 repertoárba, amit mint a végtelenített mp4-lejátszó, pörgetünk és pörgetünk.
A jó hír az, hogy a gyerekek egyik pillanatról a másikra képesek átszeretni egy új könyvbe, mondókafűzérbe, pláne, ha abban a kedvenc állatuk szerepel, vagy van benne egy kedves, az ő életükhöz hasonló sztori, amihez azonnal tudnak kötődni.
Jó szívvel ajánljuk Pamacs cica történetét, amiben rengeteg lehetőség rejlik, és nem csak azért, mert egy többrészes sorozatról van szó, így mindig másfelé kalandozhatunk óriás szemű új barátunkkal.
Mit mondjak neki, amíg nem beszél?
Bizonyított tény, hogy a gyerekek, akikhez sokat beszélnek, többnyire előbb szólalnak meg, és a szókincsük is sokkal gazdagabb lesz. Kezdő kismamaként beszélgetésünk alapja lehet, hogy folyamatosan elmeséljük, épp mit csinálunk. Nyugodtan tehetünk fel kérdéseket is gyermekünknek, mert ugyan még egy darabig nem válaszol, figyel és tanulja a kommunikáció alapjait.
Persze egy idő után kifogyunk a témából, és valljuk be, kvázi magunkban beszélni kissé unalmas. Ilyenkor jönnek jól ismét a könyvek, amiket, ha változatos hangsúlyozással, az egyes állatszereplők hangját utánozva, játékosan olvasunk fel, nagyban segítjük a kicsi beszéd- és kommunikációs képességének fejlődését, sőt azt is, hogy nagyobb korában könnyebben ismerje fel az emberi érzelmeket. Ez utóbbi a 21. században, a kütyü-kommunikációban felnövő gyerekek világában egy nagyon fontos fejlesztendő terület.
Ha szeretnénk a maximumot kihozni a közös könyvnézegetésből, olvasásból, 1 éves kortól bátran elkezdhetjük a képes szótárakkal való ismerkedést. Ezek közül mostani kedvencünk a 100 szó a világról 3 nyelven. Nagy méretű, szépen illusztrált, tartalmazza a magyar, az angol és az olasz nyelv alapszavait (és a dínóneveket is, mert a dínó nevek ilyenkor nagyon fontosak tudnak lenni). Ha nem beszéljük ezeket a nyelveket, sincs ok izgalomra, a kiadó oldalán meghallgathatjuk őket anyanyelvi felolvasóktól, így biztosan a helyes kiejtés rögzül.