Vajon kinek a szemét, hajszínét, alkatát örökli a baba, apáét vagy anyáét? Ezt a kérdést a legtöbb szülő felteszi magának és alig várja, hogy a kis jövevényt megpillanthassa. Valójában az utód külső és belső tulajdonságait a szülői gének határozzák meg. Megmutatjuk, melyek azok a jellemzők, amiket csakis az apa örökíthet át csemetéjére és el is magyarázzuk, mi az oka!
Az ivarsejtek a szülők génjeinek véletlenszerű kombinációját rejtik, minden petesejt és spermium más és más géneket tartalmaz a teljes állományból. Az apa és az anya génjei közül bármelyik bekerülhet a gyermek génállományába, alakítva annak testi és személyiségbeli adottságait és tulajdonságait.
A megtermékenyítés során a petesejt és a spermium egyesülésével az anya és az apa génállománya összekeveredik. Az érett ivarsejtek 23 kromoszómából álló kromoszómasort tartalmaznak, de a pete- és a hímivarsejt egyesülésekor az új sejtben, az ún. zigótában ismét 46 kromoszómából álló sejt képződik, amelyben 23 kromoszóma az anya, 23 pedig az apa génállományából származik. A zigóta létrejöttével pedig egy teljesen egyedi génkombináció jelenik meg. Így lehet az, hogy minden ember más és más, bár egyes tulajdonságokban hasonlíthatnak egymásra.
Azt, hogy végül is milyen tulajdonságokkal bír majd az utód, a nemhez kötött öröklődés is befolyásolja. A nemi jelleget a 23. kromoszómapár határozza meg, ahol férfiak esetében a XY, nőknél XX kromoszómapár található. Ezek a kromoszómák a nemi jellegen kívül több egyéb tulajdonságot is meghatároznak, például betegségek, fejlődési rendellenességek is kötődnek hozzájuk.
Egy átlagos embernek 25 ezer génje van, ezek között vannak dominánsak és recesszívek és az utóbbiak olykor egy vagy akár két generációt is átugorva jelennek meg a rokonság nem kis meglepetésére.
Így lehetséges, hogy egy sötét hajú és szemű párnak a nagyszülők génjeit öröklő, világos szemű és bőrű, szőke gyermeke szülessen.
Az X-kromoszómához kötött öröklődés is lehet recesszív és domináns jellegű. Ha az X-kromoszómához recesszív allél kötődik, például a vérzékenység esetében, akkor ez csak férfiakban jelenik meg, mert a férfiaknak csak egy X kromoszómájuk van, így nem tud a helyébe lépni egy másik, ép kromoszóma. Lányoknál az egészséges kromoszómapár pótolni tudja a beteget, így a vérzékenység is azok közé a rendellenességek közé tartozik, amelyeket nők hordozhatnak, de döntően a férfiutódokat betegíti meg.