Ha azt látod, hogy az óvodában, vagy a játszótéren a gyermeked egy ellentétes nemű gyerkőccel kezd barátkozni: bátorítsd! Miért?
Onnantól kezdve, hogy a gyermek megszületik, hajlamosak vagyunk a született nemi szerepét nem tudatosan is hangsúlyozni neki. A lányokat rózsaszínbe, a fiúkat kékbe öltöztetjük, a lányoknak babát veszünk, a fiúknak kisautót. Később a fiúkat letoljuk, ha nyafognak, mondván, hogy ne sírjon, mint egy kislány, a lányokon pedig illendőbb viselkedést kérünk.
Nincs ebben semmi rossz szándék, sőt, ahogy írtam, tudatosság sem feltétlen. Mégis, megerősítjük általa mindazokat a nemi szerepeket, ami egyfelől nem is biztos, hogy önazonos, másfelől pedig egyenlőtlenségeket szülhet később, felnőtt korban.
Ez ellen dolgozik viszont, ha ellentétes nemű a gyerkőc legjobb barátja: közös játékaikban egyszerre játszanak lányos és fiús játékokat, egymással való viszonyukban nyoma sincs a nemi szerepeknek, ők még ösztönösen nem így tekintenek egymásra. És barátságuknak köszönhetően később sem alakul ez ki: nem annak alapján fognak megítélni valakit, hogy milyen nemű.
Közös barátságuk erősíti az önbizalmukat is: annyira természetes számukra ez a közösség, hogy sokkal kevésbé érzik kötelezőnek magukra nézve mindazokat az elvárásokat, amiket a társadalom a nemi szerepek alapján tőlük elvár. Egyszerűen emberi lények, akik jól érzik magukat együtt, akiknek közös az érdeklődésük. És másokat is elsősorban emberi lénynek látnak, nem lánynak vagy fiúnak.
Szülőként pedig örülhetsz, hogy szabadon birtokolhatják mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket a másik nemmel azonosítunk. A kislányok is szerethetnek autókkal játszani, és a kisfiúk is beöltözhetnek. A kislányokban is felébredhet a versenyszellem, és a kisfiúk is lehetnek érzékenyek.
Minél kevesebb a rögzült nemi szerep, annál felszabadultabb lehet az ember, annál inkább lehet önmaga. És ezt gyerekkorban a legkönnyebb megtanulni.
Forrás: ScaryMommy