A rák nem válogat. Vannak helyzetek, amikor nem fontos megkongatni a vészharangot, és van, amikor kötelező. Mi, a PöttyösLabdánál kellemetlen dolgokról is írunk, hátha van akár egyetlen anya, nő, ember, aki a sorok hatására valamit másként csinál. Például rászánja magát a mammográfiára vagy emlőultrahangra.
Egy nagyon kedves, közeli ismerősöm, barátom, rokonom rendszeresen járt szűrésekre, legutóbb talán májusban volt. Egy hónapja mégis valami furcsaságra lett figyelmes az egyik mellén. Nem tétovázott, azonnal időpontot foglalt a mammográfiára. Most pedig már a műtét és az azt követő kezelések időpontjára vár. Nem csak ő talált valamit, hanem sajnos a gépek is.
Az ilyen hír mindig lesújtó nem csak a beteg, hanem az egész családja, környezete számára, és egyben olyan mértékű figyelmeztetés, amit képtelenség figyelmen kívül hagyni. Jómagam is minden évben járok emlőszűrésre azon túl, hogy rendszeresen önvizsgálatot is tartok – mint ahogyan ez javasolt is.
Én még nem töltöttem be ugyan a 40. életévemet, így eddig „megúsztam” a mammográfiát – amitől, őszintén bevallom, hogy nagyon-nagyon félek–, de az emlőultrahangot már több mint 10 éve nem hagyom ki. A jelenlegi COVID-19 helyzet miatt kicsit később ugyan, de eljutottam végre – persze idén is magánrendelőbe mentem, mint egyébként is szoktam, mert hamarabb kapok időpontot, és könnyebben választhatom ki, hogy melyik napszakban menjek.
Azok közé a nők közé tartozom, akiknek mirigyes a teljes emlőállományunk, ami részben jó (pl tömérdek mennyiségű anyatejem volt 2 évig, és végül 40 hónapig szoptattam is), viszont menstruáció előtt vagy terhesség alatt, no és persze az emlővizsgálatokkor (de pl. szívultrahang vizsgálatkor is), az átlagosnál erősebb fájdalom jelentkezik ezen a területen, ami nem egyszer már alapból is aggodalomra adott okot.
Szerencsére mindent rendben találtak. Emlőultrahangra sok magánrendelőben kaphatunk már időpontot. 40 éves kor alatt még elegendő a rendszeres önvizsgálat, és az éves UH, ha a melleinket biztonságban akarjuk tudni.
Mammográfia
Nincs mit tennem, barátkozom a gondolattal, hogy pár éven belül bizony eljön az ideje ennek a nem túl kellemes – mondjuk ki: fájdalmas – vizsgálatnak is. Bár mindenhol azt írják, hogy a vizsgálat fájdalommentes, nem találkoztam még nővel, aki ezt megerősítette volna. Olyannal viszont igen, aki volt már mammográfián, többször is, és volt szerencséje egy olyan intézménybe keveredni a legutóbbi alkalommal, ahol a legmodernebb gépet használták. A különbség égbekiáltó.
Ha tehát van rá módotok, olyan intézményt (akár magánintézményt) keressetek fel, ahol a legújabb technológiával ellátott géppel vizsgálják a nőket, mert jelentősen csökkenthetitek a kellemetlen fájdalom mértékét.
Ma Magyarországon az 50-70 év közötti nőknek sajnos csak igen kis hányada, kevesebb mint a fele jár rendszeresen a szűrővizsgálatra (bár ez csak az állami, TB-támogatott rendszerű szűrés. Magánrendelésnél ez további 15%-ot jelenthet még). Nem csoda, hogy hazánkban a rákos megbetegedések toronymagasan vezetik a halálozási okok listáját. Van, aki évekig halogatja a vizsgálatot, majd amikor végre rászánja magát, sajnos már túl késő…
Új mammográfiás technikák: a tomoszintézis
A tomoszintézis annyiban tér el a „sima” mammográfiától, hogy a digitális mammográfiai vizsgálat közben a röntgensugár „mozog”, így lehetőség nyílik az emlőről több szögből is felvételt készíteni. Éppen a sűrűbb emlőállománnyal rendelkező nőknek kedvez ez az új eljárási technika, hiszen minimálisra csökkenti az ún. „összevetülést”, ami a környező emlőállomány felvételt zavaró hatását jelenti. Összességében 30-40%-kal hatékonyabban diagnosztizálható ezzel a módszerrel az emlőrák.
Új mammográfiás technikák: a kontrasztanyagos spektrális mammográfia (CESM)
„Csakúgy, mint a kontrasztos MR vizsgálatoknak, a kontrasztos spektrális mammográfiának is az az alapja, hogy a tumor a fejlődése és növekedése során kifejleszti a saját új ereit, amelyek fala kicsit áteresztő, így az intravénásan adott kontrasztanyagot a tumort felveszi. Emiatt a tumor halmozni fogja a kontrasztanyagot a környező szövetekhez viszonyítva. Ahhoz, hogy kimutassuk ezt a kontrasztfelvételt mammográfiás képeken, egy emlő-összenyomás ideje alatt két felvételt kell készíteni, különböző röntgen energia beállítási paraméterekkel. Ezek a technikai feltételek néhány új mammográfiás állomáson már elérhetőek: a kettős expozíció egy alacsony-energiájú képet eredményez, ami azonos a normális mammogrammal és egy magas energiájú képet, ami a kontrasztanyag eloszlását mutatja az emlőben. A különböző energiák használata miatt kapta a nevét: spektrális mammográfia. Mielőtt a két felvétel elkészülne, jódos kontrasztanyagot kell intravénásan beadni.” (Forrás: egeszseghid.hu)
Láthatjuk tehát, hogy a technológia igyekszik minél hatékonyabban felismerni a rosszindulatú daganatokat, de ehhez nem csak az orvostudománynak, hanem nekünk is fejlődnünk kell. Be kell látnunk, hogy az egészségünk mindennél többet ér, és a szűrővizsgálatok nem azért vannak, hogy bennünket „egzecíroztassanak”, hanem azért, hogy minél tovább élhessünk teljes, egészséges életet még idős korunkban is.
Ti jártok rendszeresen szűrésekre? Mi a helyzet a szüleitekkel? Szerintetek okozhat rákot maga a mammográfiai vizsgálat? Miért nem elég hatékony az ultrahang vizsgálat, amikor a mammográfiás diagnózis után az UH több daganatot mutat ki, mint a mammográfiás gép? Mit kérdeznétek még ezzel kapcsolatban?