Amikor én voltam gyerek, akkor batikolós táborba mentem. De voltam tánctáborban is a Balatonnál és anyuék egy igen izgi régésztáborba is elküldtek, ahol naná hogy régészkedtünk, rézből ékszereket készítettünk, de még az ősember kunyhóját körülvevő vessző kerítést is megfontuk.
A fenti sorokat visszaolvasva belátom, ezek mind olyan igazi, ’tarisznyás’ hippi programnak tűnnek, de meg kell mondjam, akkor – röpke 30-32 éve – ezek egytől egyik nagyon extra táboroknak számítottak. Iszonyú hálás vagyok anyunak azért, hogy ezeket felkutatta, mert ha ezek nem lettek volna, akkor 1. unatkozhattam vona otthon 2. mehettem volna a kerületi napközis táborba, a vízitelepre.
Amíg anno ezekre a különlegesebb táborokra vadászni kellett, addig ma már egyrészt a sulis faliújságról informálódhatunk – ahová az iskola tanárai tűzik ki nyári programajánlójukat – de elég megnézni a netet, hiszen onnan is ömlik ránk a sok-sok táborajánló.