Az elit iskolás sokat tanuló gyerekei a tökéletességig tudják gyakorolni feladataikat. De nem ők lesznek azok, akik valami újat alkotnak. A kérdés tehát az, hogy biztos azzal teszel a legjobbat a gyerekednek, ha hajtod, számonkérsz, folyamatosan a teljesítményt várod el tőle?
Sok tanulással, szigorú menetrenddel, sok különórával nagy tudású, sok dologhoz értő gyereket tudsz nevelni. Ilyenkor jól megszervezed az életét, beosztod az idejét, mikor van különórán, mikor tanul és mikor tud gyakorolni. A gyereknek alig jut ideje játszani, de úgy gondolkozol, hogy ez az ő érdeke. És valóban, sok tanulással és gyakorlással eléred azt, hogy nagyon jó lesz abban, amit csinál. Pontosan el tudja játszani a Mozart darabot, tud idézni híres irodalmi művekből.
A gyakorlás tökéletességhez vezet, de nem ad helyet az eredetiségnek. Aki mindig a tudását csiszolja, mindig gyakorol, abból kivész az ösztönösség: nem ő lesz az, aki megírja a saját dalát – ő tökéletesen eljátssza másokét. Minden energiáját arra fordítja, hogy a meglévő tudást magáévá tegye, és nem jut ideje arra, hogy újat hozzon létre. Kutatók azt mondják, hogy a legkreatívabb gyerek sosem a tanár kedvenc eminens diákja, sőt, általában inkább csendes, megtartja magának eredeti ötleteit.
Az ígéretes, sokat tanuló gyerekek általában jó szakemberek lesznek a saját területükön, jól menő pozíciókat töltenek majd be, de nem találnak majd fel semmit, nem lesz forradalmi ötletük.
Szóval akkor mi kell ahhoz, hogy kreatív gyereket nevelj? Egy kutatásban több szempont mentén vetették össze a szülők gyereknevelési szokásait, és az alábbiakat találták. Az átlagos gyerekeket nevelő háztartásokban átlagosan hat napi rutinhoz köthető szabályt találtak (lefekvési idő, stb.), míg a kreatív gyerekeket nevelő szülők általában egy szabályt állítanak. A kevesebb szabály lehetővé teszi, hogy a gyerekek maguk gondolkodjanak, szülei a konkrét szabályok helyett inkább az értékek közvetítésére koncentrálnak.
Természetesen a kreatív gyerekek szülei is úgy nevelik a gyereküket, hogy fontos a tudás, fontos a tökéletességre törekvés. De azt is hangsúlyozzák, hogy milyen fontos, hogy örömet találj a munkádban. Fontos megadni a gyereknek azt a szabadságot, hogy megtalálja a számára értékes dolgokat, saját érdeklődését. A kutatók híres zenészek gyerekkorát vizsgálták, és azt találták, hogy legtöbbjüket nem a szülei terelték a zenei karrier felé. Amikor érdeklődni kezdtek, akkor persze támogatták őket.
Nem kell arra törekedned, hogy amint a gyerek megtanul járni, a legdrágább zongoratanárt fizesd meg a számára. Ha a szomszédban lakik egy jófej koncertzongorista, ő is tökéletes lesz a feladatra, hogy megtanítsa a gyerekednek az alapokat, és megszerettesse vele a hangszert. Sportolókkal ugyanez a helyzet. Nem az számít, hogy megfelelő számú felülést végez-e a gyerek, hanem hogy megszereti-e a sportot.
Nem a túlhajtás, a kényszeredett tökéletességre törekvés a lényeg tehát, hanem az érdeklődés, a jókedv az adott tevékenység végzése közben.
Két érdekesség a végére:
– A gyakorlás is visszaüthet: aki túl sokat gyakorol, az már nem látja magát kívülről, és nem tud kellő távolságot tartani attól, amit csinál.
– Mi motivál valakit, hogy ezer órát töltsön egy bizonyos készség gyakorlásával? A szenvedély. A szenvedély pedig őszinte érdeklődésből, kíváncsiságból fakad.
Forrás: nytimes.com