Gyereket délután lefektetni nem könnyű feladat. Adott két ember: az egyik nagyon álmos, és bármit megadna azért, hogy aludhasson. A másik is fáradt, de bármit megtenne (és meg is tesz!) azért, hogy ne kerüljön ágyba. Sajnos az előbbiek csoportjába tartoznak az elcsigázott anyukák, apukák. Az utóbbiba pedig az elszánt totyogók és kisgyerekek.
De mégis mikor jön el annak az ideje, hogy kérésük meghallgatásra találjon, és ébren maradhassanak délután a tesóval bratyizni, vagy az alvásnál (szerintük!) ezerszer izgalmasabb dolgokat csinálni?
A legtöbb kutatás szerint a gyerekeknek 12-24 hónapos korukig napi legalább 2 alvásra van szükségük. 2 éves kor után már elegendő a napi egy, délutáni alvás. A legtöbb gyerek pedig 7 éves korára teljesen elhagyja a délutáni alvást. Két éves koruk és hét éves koruk között folyamatosan csökken az igény a délutáni szundikra. Érdemes figyelni a jeleket, amelyek elárulják, mikor nincs már szüksége a gyermekednek a délutáni alvásra.
Melyek ezek a jelek?
- A gyerek korán ébred, későn alszik el este, ha délután még altatod.
- Egyre később sikerül elaltatni délután, és akkor sem alszik túl sokat.
- Egész nap energikus, akkor sem válik ingerlékennyé, bágyadttá, ha nem alszik délután.
- Huzamosabb ideig ellenáll a délutáni alvásnak, nem alszik el, bárhogyan is próbálkozol.
Ha a gyermek viselkedésében nincs negatív változás a délutáni alvás elhagyása után, például nem válik ingerlékenyebbé vagy nyűgösebbé, akkor valószínűleg nem igényli már a délutáni alvást.
A délutáni alvásnak óriási szerepe van az idegrendszer fejlődésében, a tanult dolgok elraktározásában, elmélyítésében így egyáltalán nem felesleges időtöltés a gyermekek számára.
Akkor is érdemes délutáni csendes pihenőt beiktatni, ha a gyermekünk már nem alszik délutánonként. Ez lehet egy közös meseolvasás, összebújás, beszélgetés, vagy zenehallgatás, csak sima pihenés az ágyban. Előfordul, hogy azok a 4-5-6 éves gyerekek, akik egyébként már nem alszanak délutánonként, a hét egy-két napján, főként hétvégén, mégis elbóbiskolnak ebéd után. Ez teljesen rendben van, főleg a kisiskolás korosztály tagjai azok, akik jócskán elfáradnak az első vagy második osztályos tananyag mellett.
De mi újság az oviban?
Szerintem mindenkinek van egy sztorija az óvodai délutáni altatásokról. Jómagam sem szerettem az óvodai csendes pihenőket. Ritkán sikerült elaludnom, többnyire ébren pislogtam a takaróm alatt, és borzasztóan unatkoztam. Nem csoda, hogy gyűlöltem az ovis délutánokat. Az óvó nénik, ha olykor sikerült mégis álomba szenderülnöm, egy macit adtak, akit az kapott meg aznap, aki a legügyesebben aludt. Így próbáltak motiválni az alvásra, de minimális sikerrel.
Hiába hirdeti minden fórumon minden óvónő, hogy a délutáni csendes pihenő nem kötelező, és a nem alvó gyerekek olvashatnak, rajzolhatnak, végezhetnek valamilyen csendes tevékenységet, a gyakorlat, és a dühös szülői posztok nem erről tanúskodnak. Bár a legtöbb helyen igyekeznek kielégíteni az alvást igénylő és alvást nem igénylő gyerekek igényeit, sokszor a legjobb javaslatuk az, hogy az anyuka vigye haza a gyerekét alvás után…
A gyereknek egyébként is meg kell tanulnia csöndben lenni, hiszen az iskolában is egy helyben, csöndben kell majd ülnie – 40-45 percet! De nem 2-3 órát, amíg mindenki kialussza magát!
Sajnos az óvodákban uralkodó óriási munkaerő-, terem- és pénzhiány miatt elképzelhetetlen, hogy a nem alvó gyerekekkel külön pedagógus foglalkozzon, ráadásul – ahogy az egyik óvónő rávilágított –,
1-2 hét múlva a fél óvoda nem aludna, hiszen mennyivel mókásabb a különteremben rajzolni/festeni/tornázni, vagy bármi más izgalmas dolgot csinálni.
Mi a megoldás?
Az óvónők azt javasolják, hogy mindenképp magyarázzuk el minél gyakrabban a gyermekünknek, hogy a délutáni alvás fontos, és hasznos része a napnak, ezáltal fejlődik az idegrendszere – magyarán ügyesebb és okosabb lesz, ha alszik délután. De amennyiben mégsem szeretne elaludni, akkor is csöndben kell maradnia, és hagynia kell a társait pihenni, hiszen nekik is minden joguk megvan ahhoz, hogy okosabbá és ügyesebbé váljanak a délutáni szundik révén.
A ti ovitokban mi a helyzet? Mennyire erőltették az óvónők a délutáni alvást? Vagy a gyermeketek igényelte még nagycsoportban is? Esetleg az okozott inkább gondot, hogy a suliban ébren maradjon? Meséljétek el nekünk kommentben!