Kerestem valamit, ami megnyugtatja a fiamat elalváskor. Beszélgettünk róla a férjemmel, hogy mit tehetnénk… Eszembe jutott, hogy anno nekem is volt a szobámban a falon világító csillag. Az egyik ovis anyuka mesélte, hogy csináltattak a gyerekszobába csillagplafont, és nagyon bejött nekik.
Nekem is nagyon megtetszett. Varázslatos, mint este a szabad ég alatt. A gyerekek is imádják, nagyon örültek a meglepetésnek. Elalvás előtt órákig tudnák bámulni a mennyezetet, és történeteket mesélni a csillagokról. A fiam kedvenc története a Kos csillagképhez kapcsolódóan az „aranygyapjú mitológiai legendája”. A sok világító csillagot nézve, beindul a kreativitásuk, kedvük támad, megismerni a bolygókat, az univerzum működését, és érzik hogy nincsenek egyedül. Nekünk bevált, örülök, hogy belevágtunk.
Nem értek ugyan a csillagokhoz, de nem is ez a lényeg, feldobja a közös estéket, hogy beszélgetünk, és együtt nézzük a csillagokat.
